a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Ferenczy Károly, a lényeglátó

Gyűjteményes kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

ferenczy_leadFerenczy Károly művészi pályája alig több mint egy negyedszázad. Rövid élete, munkássága, szakmai és erkölcsi hitelessége mégis kora egyik meghatározó alakjává tette.

Május 27-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria Ferenczy Károly kiállítása. A művész születésének 150. évfordulója szolgáltatta az alkalmat a modern magyar festészet meghatározó alakjának alkotásait bemutató egyéni tárlat megrendezésére. Ferenczy Károly képei ugyan néhány korábbi kiállításon is megjelentek, de a mostanihoz hasonló átfogó igényű, az életmű egészét a nagyközönségnek bemutató tárlat hiányzott. Ferenczy munkásságának legjobb darabjai régen voltak összegyűjtve: 1922-ben a Műcsarnokban, 1940-ben a Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézetben találkozhattak alkotásai azok kedvelőivel. A Magyar Nemzeti Galéria mostani, monumentális Ferenczy-kiállítására hazai és határon túli közgyűjteményekből szedték össze a képeket, a Magyar Nemzeti Múzeumtól kezdve a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumon át a szegedi Móra Ferenc Múzeumig vagy a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeumig sorolhatjuk a lista intézményeit, de több mint hatvan magángyűjteményből – Budapesttől Londonig – származó kép is helyet kapott. A tárlat 150 festményből, 80 grafikából és félszáz dokumentumból áll össze.

ferenczy_festono_kicsi
A festőnő, 1903

Ferenczy Károly 1862-ben Bécsben született, Freund Károly néven anyakönyvezték. Édesapja magasrangú hivatalnok volt. Tanulmányait a budapesti piaristáknál kezdte, majd egy soproni német tannyelvű evangélikus iskolában folytatta, a Pesti Császári és Királyi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Ezután jogot tanult, és elvégezte a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát, majd a család birtokán, a Temes megyei Gavosdián kezdett gazdálkodni. 1884-ben Fialka Olga festőművésznővel, akit egy évvel később majd feleségül vesz, képzőművészeti tanulmányútra Rómába utaznak. 1886-ban Ferenczyre magyarosítja családnevét. Képzőművészeti tanulmányokat folytat Münchenben, Nápolyban, majd Párizsban. 1889-ben térnek haza, és Szentendrén találnak otthont. Ebben az évben szerepel először egy Műcsarnokbéli kiállításon. Ferenczy Károly festőművészi pályája tehát elindult, és néhány év múlva a legnagyobbak közé vezette. Kezdetben a finom naturalizmus szellemében készültek zsánerképei – a legismertebb közülük a Kavicsot hajigáló fiúk – majd egy rendkívül egyedi vonalvezetésű, a magyar impresszionizmus modernségét és a klasszikus értékek megőrzésének képességét ötvöző egyedi stílusához vezetett (Madárdal, 1893; Hegyibeszéd, 1896; Józsefet eladják testvéri, 1900; Keresztlevétel, 1903; Márciusi est, 1902; Október 1903; Tengeröböl csónakkal, 1904). Ferenczy Károly következetes és tudatos munkásságával az erkölcsös művészi munka hitelét is megteremtette. Élete a szó jó értelmében minden kilengéstől mentes, különleges események nélküli volt, puritán tisztaság jellemezte. 1892-1896-ig Münchenben élt, lényegében egyfajta szellemi közösségben a Hollósy Simon vezette magyar festőcsoporttal, amelyből a Nagybányai Iskola alkotó csoportja később, 1896-ban, többek között Ferenczy Károly alapító tagságával  létrejött. 1905-ben nevezték ki főiskolai tanárrá, ekkortól Budapesten dolgozott 1917-ben bekövetkezett haláláig. Ferenczy Károly művészi pályája tehát alig több mint egy negyedszázad. Rövid élete, munkássága, szakmai és erkölcsi hitelessége mégis kora egyik meghatározó alakjává tette. Szabadi Judit írja róla: „Ferenczy lényeglátó művész volt. Talán elsősorban erre vezethető vissza, hogy egyetlen stílusirányzat sem vált kizárólagossá művészetében. A kolorisztikus naturalizmuson teljes magától értetődöttséggel kerekedett felül, a szintetizmus igénye, hiszen soha sem a fragmentális lét, hanem mindig az egész érdekelte.”

A Ferenczy család

A félárva – édesanyja korán meghalt – művésznek az otthon és a család igen fontos szerepet töltött be életében. Legközelebbi családtagjaihoz kötődő kapcsolatáról sok portré vall: nagyon szerette őket. Felesége, Fialka Olga (1848-1930) festőművésznek tanult, de később életét gyermekei nevelésének szentelte. Azzal, hogy feladta hivatását, férje művészi kiteljesedését segítette. Elsőszülött fiuk, Ferenczy Valér (1885-1954), édesapja hatására maga is festőművésszé vált. A két kisebbik, az ikergyerekek közül Ferenczy Noémi (1890-1957), a hazai gobelinművészet megteremtője, ikertestvére, Ferenczy Béni (1890-1967) pedig a XX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alkotója.

ferenczy_hegyi_kicsi
A hegyi beszéd, 1896

A Nagybányai Iskola

A Máramarosi-hegyek alatti észak-erdélyi bányaváros, Nagybánya adott otthont 1896 nyarán annak a több tucat festőművésznek, akik azért érkeztek ide, hogy a hely kétségkívül varázslatos szellemét festményeiken megidézzék. Ekkor indult a nagybányai művésztelep fél évszázados története. Az első nyáron itt alkotó társaság két csoportból állt össze: az egyiket Hollósy Simon müncheni magániskolájának különböző nemzetiségű fiatal növendékei adták, a másik már hivatását gyakorló többségükben magyar művészekből állt. Az utóbbiak rendszeresen szerepeltek a konzervatív szellemű Műcsarnok kiállításain. A plein air naturalizmus éppen csak kialakult hagyományát szakította meg 1897 végén az újító szellemű nagybányai társaság csoportos fellépése a Műcsarnokban, az esemény nagy összeütközéshez vezetett a magyar képzőművészetben és művészetkritikában. A kiállításon bemutatott munkák az egyre magabiztosabb és felszabadultabb természetfestés élményéről és a kortárs európai irányzatok beható ismeretéről tanúskodtak.  A nagybányai iskola teljes sikerét és a nagy áttörést Ferenczy Károly 1903-ban, a budapesti Nemzeti Szalonban megrendezett első gyűjteményes kiállítása hozta meg. Ezt megelőzően azonban, az ígéretes kezdést követően, 1901-ben Hollósy Simon szakított Nagybányával, néhányan vele tartottak, mások maradtak. Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Réti István és Torma János, a négy jelentősebb nagybányai festő úgy döntött, hogy növendékeiket szabadiskolai formában fogják tanítani, és 1902-ben megalakították a Nagybányai Szabad Festőiskolát. Hollósy Técsőre vitte tanítványait, az itteni művésztelep volt a nagybányai iskola első oldalhajtása. Nagybánya későbbi története is bővelkedett az izgalmakban. Ilyen volt 1906-ban az ún. neósok fellépése. Valójában a nagybányai lázadók nem az impresszionizmust újították meg, hanem az erőteljesen antinaturalista álláspontot képviselve posztimpresszionista és avantgard irányzatok – pointillizmus, szintetizmus, futurizmus, analitikus kubizmus, expresszionizmus – elemeiből alakították ki sajátos kifejezésmódjukat. A mozgalom vezetője Czóbel Béla volt. A különböző irányzatok képviselői időről-időre tehát összekülönböztek egymással, viszont a teremtő konfliktusok közben remekművek egész sorát hozták létre. A Nagybányai Iskola valódi szellemi, lelki, erkölcsi és művészeti vezetője azonban a kezdetektől az intézmény megszűntéig kimondatlanul is Ferenczy Károly volt és maradt.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.02.16. 12:12 • Címke: kiállítás, ajánló, évforduló