a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Rég nem látott vendég Bécs aranykorából

Egon Schiele és kora

schiele_leadBécs aranykorát egy ideje nem tudom Alma Mahler nélkül elképzelni. Állítólag minden idők egyik legigézőbb nője volt, férjei között volt Gustav Mahler, Walter Gropius és Franz Werfel. Híres szeretői közé tartozik Oskar Kokoschka mellett Gustav Klimt is.

Állítólag az aranykor harmadik festőzsenijét, Egon Schielét sem hagyták  hidegen Alma bájai... így ment ez Bécsben, akkoriban.

A most nyílt, valóban nagyszabású Schiele-tárlaton a kor- és pályatársak között ott van a rendkívül tehetséges Richard Gerstl néhány képe is, akinek pedig Arnold Schönberg felesége, Mathilde volt a szeretője. És aki miatt a halálba menekült Gerstl 1908-ban, 25 évesen. Klimt 1918 februárjában halt meg, Egon Schielét pedig 28 évesen vitte el a spanyolnátha 1918. október 31-én, három nappal azután, hogy hat hónapos terhes feleségével is végzett a járvány. Míg azonban Gerstl képei évtizedekig raktárban porosodtak, a tullni vasúti tisztviselő fiának munkái számos európai nagyvárosban ki voltak állítva, többek között Budapesten is, 1910-ben.

schiele1
Önarckép lampionvirággal, 1912

A rendkívüli rajzkészséggel megáldott Egon 16 évesen már a bécsi Akadémia növendéke volt, három év múlva pedig ezen a porosnak tartott intézményen jócskán túllépve a Neukunstgruppe alapítótagja lett. Ifjúi lendülettel mindjárt olyan aktokat és önaktokat rajzolt, amelyekkel sikerült megbotránkoztatnia a nem is annyira prűd Bécset. A sokszor kizárólag alsótestén lemeztelenített nő, a széttárt combok közé naturalisztikusan berajzolt szeméremtestek elszaporodása kapcsán a kiállítás kurátora arra a megállapításra jutott, hogy „ebben nyilvánvalóan a fizetőképes kereslet is inspirálta” a fiatal művészt – amivel arra gondolhatott, hogy a „malac” képeknek mindig is megvolt a maguk gyűjtőköre. Az biztos, hogy ezeken az akvarellel, vagy gouache-sal színezett rajzokon többnyire közömbös, kidolgozatlan az arc, a test kevésbé frekventált részeit fedő textíliák szecesszión túlmutató, szabálytalan hullámzása pedig csak része az összhatásnak.

schiele3
Remeték, 1912

Az biztos, hogy az ifjúkor túlfűtöttsége Schielénél többek között botrányos jelenetekben is megmutatkozott. Modelljéből előrelépő szeretőjével, Walburga Neuzillal Krumlauban (ma Český Krumlov) nyilvános meztelenkedésekkel és utcai veszekedésekkel sikerült a jámbor polgárokat annyira magukra haragítani, hogy el is kellett hagyniuk a varázslatos városkát. Schiele ekkoriban rajzolja Erwin von Graff doktor könnyen levetkőztethető pácienseit, de készít aktokat serdületlen gyermeklánykákról, fiúcskákról is. Ez utóbbi rajzok miatt 1912 áprilisában kiskorú megrontásával vádolják meg, 24 napot előzetes letartóztatásban tölt, végül három nap börtönre és 125 rajzának a megsemmisítésére ítélik. Az csak természetes, hogy ezután nem kalandozik el ebbe az irányokba, de a nyers erotika ábrázolása végigkíséri rövid életét. Nőalakjai kivétel nélkül fáradtnak, elhasználtnak tűnnek, az 1910-es Állapotos nője például halványzöld hasával és kifejezéstelen tekintetével kevéssé mutatja a gyermekvárás örömét és emelkedettségét.

schiele5
Önarckép ingben, 1910

Rendkívül figyelemre méltóak önarcképei, amelyek többnyire önaktok is egyben. Schiele valami elképesztő erővel és lendülettel rajzolja, festi sovány testét és zabolázhatatlanul dús hajzatát. Az idő múlásával járó változásokon túl – amelyeket hol dühösen, hol rezignáltan vesz tudomásul – lelkének állapotait is megjeleníti az önelégültségtől egészen a mélységes kétkedésig. Önaktjai elvezetnek művészetének másik, később jelentkező nagy témájáig, amit talán a halál felé forduló kíváncsisággal írhatunk le. 1911-es Hasonmás II. (Halál és a férfi) című képén leplekbe burkolt alakja mögött üres szemgödrökkel egy hasonló vonásokkal megfestett alakot látunk halálként. A kis fatáblára festett Halott anya I. (1910) mögött az akkoriban divatos monista egylényegűséget, vagy éppen az anyjához fűződő, nem éppen jó viszonyát keresik. Talán az utóbbi van jelen az Anya két gyermekével II (1915) monumentális vásznán is, ahol az élénk színű ruhákba öltöztetett gyermekektől élesen elüt az anya halott arca.

schiele2
Anya gyermekével II, 1912

A rövid festői pálya szinte minden rezdülését megmutató, emellett a bécsi aranykor jelentősebb művészeit is 32 alkotással felvonultató, a Szépművészeti két alagsori termét megtöltő kiállítás végére eljutunk a világháború alatt készült Schiele szimbolikus expresszionizmusa után realisztikusnak mondható munkákhoz. A festő, miután feleségül vette a szomszédját, Edith Harms-t, Prágában kapott katonai kiképzést, de szerencséjére Bécsben, vagy Bécs környéki raktárakban szolgál. Közben portrékat rajzol és anyagi megfontolásokból a sokszorosított grafika felé tesz egy kis kitérőt. Megrendelések sorakoznak a jegyzetfüzetében, megszűnőben a fiatalkorát végigkísérő egzisztenciális bizonytalanság, felesége első gyermeküket várja. Mondhatni sínen van, mégis megszületik a Fekvő női akt (1917), mert nem tud csak úgy kibújni senki a bőréből. Mint tudjuk, folytatás nem volt, lehet persze találgatni, hogy merre ment volna. Örüljünk annak, ami megszületett, és amiből most 53 alkotást, köztük több jelentős művet szeptember végéig megnézhetünk a Szépművészeti Múzeumban, köszönet érte a bécsi Leopold Múzeumnak is.

sciele4
Fekvő női akt, 1917

Pálffy Lajos   

Egon Schiele és kora
Szépművészeti Múzeum
2013. június 26. – 2013. szeptember 29.

• Publikálva: 2013.06.30. 07:32 • Címke: képzőművészet, kiállítás