a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A napútra lépő patikus
Hogy mi lehet a titka Csontvárynak, azt sokan boncolgatták. A panteizmustól, az élő és holt keleti vallásoktól
kezdve a „csillagmítoszi” hagyományig, a sámánizmusig is eljutottak.
Pedig talán nem kéne ilyen magasságokban (mélységekben) kutakodni. A
képek magukért beszélnek: nincs semmi más, mint egy 160 évvel ezelőtt
született ösztönös zseni, aki egyszer csak csodálatos festőként lépett a
világ porondjára.1880 októberében a felvidéki kisvárosban, Iglón mint gyógyszerészsegéd ücsörgött egy kevésbé forgalmas napon a patika lépcsőjén, és lerajzolt egy szemben parkoló ökrösszekeret. Hiszen maga festőnek született – kiáltott fel a rajz láttán a patikus. De nem ez a hang volt a meghatározó a Kosztka Mihály Tivadar néven 1859. július 5-én Kisszebenben anyakönyvezett Csontváry életében, hanem egy másik, amelyről így ír önéletrajzában: „ahogy a rajzban gyönyörködöm, egy háromszögletű kis fekete magot pillantok meg balkezemben, mely figyelmemet lekötötte. E lekötöttségben fejem fölött hátulról hallom: Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél. A legnagyobb szó után a következő szót nem értettem meg, kértem az ismétlését, de ez nem ismétlődött meg. A kinyilatkoztatás az egy szón kívül értelmes magyar nyelven szólott; rendkívül komoly hangsúlyozással, mely arról győzött meg, hogy bizonyos magasabb hatalommal, avagy akaraterővel állok összeköttetésben.”
Sétakocsikázás újholdkor Athénben
41 éves, amikor elkészül az a 12 szénrajz, amelyeket a legelső hozzá köthető munkáknak tartanak. Ekkor már saját patikája van Gácson, amelyből finanszírozni tudja utazásait és életét. Mert a fentebb idézett szózat ott motoszkál benne mindvégig. Nosza, itáliai utazásra indul, hogy megnézze ennek a bizonyos Raffaelnek a képeit. 1894-ben pedig a magyar festőtanoncok fő gyülekezőhelyén, Münchenben tanul Hollósy Simonnál, és más németországi iskolák után Párizsba is eljut. A tanulással és alkotással egybekötött utazások egészen 1912-ig tartanak. Az 1890-es évek végén az Adria partjain, Itáliában és Németországban jár. 1902-ben Jajcében festi meg a híres vízesést és a villanytelepet.
1904-ben egy nagyobb útra indul, Egyiptomot, Palesztinát és Athént felkeresve. Utóbbi város inspirálja talán legmisztikusabb képe, a Sétakocsikázás újholdkor Athénben elkészítésére. 1906-ban végez a taorminai görög színház romjairól festett csodálatos, 20 négyzetméteres pannója, és ebben az évben jut el Szíriába és Libanonba is, és megfesti a 385x714 centiméteres, 30 négyzetméteres Baalbeket. Libanonhoz kötődik talán leghíresebb festménye, az 1907-es Magyányos cédrus és ennek ikerpárja, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban is. Végül 1910-ben, Nápolyban zárul a festői pálya a Sétalovaglás a tengerparton című képpel. Ezután már csak önéletrajzi írásokat, röpiratokat, brosúrákat ír és állítólag egyre jobban elhatalmasodik rajta lappangó skizofréniája. (Mások szerint különcségei – gyümölcsökből és zöldségekből álló táplálkozás, mindennemű alkoholtól való tartózkodása és írásaiban is megnyilvánuló misztikus világa – miatt nem tudta elfogadtatni magát és beilleszkedni az akkori társadalomba.
Jajcei villanyerőmű éjjel
122 ismert műve született a festéssel és utazással töltött évtized alatt. 1919 forró nyarára eső halála után a Belgiumból rendelt óriási és nagyon jó minőségű pannóvászonra festett képeit az örökösök kocsiponyvának akarták eladni. Még szerencse, hogy egy fiatal építész, Gerlóczy Ödön a felszabdalás előtt meg tudta venni szinte az egész életművet. És ha már itt tartunk, hát az is annyira magyar, hogy senki sem vette a fáradságot óbudai sírjának megváltására, így egy akkurátus hivatalnok a Köztemetői Szabályrendelet alapján kiforgattatta és közös sírba dobatta csontjait. Mert a szabály az szabály, és ez a piktorokra is vonatkozik.
Pálffy Lajos