A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Egyrészt azért, mert maga a ház egy darab itt maradt régi Óbuda, másrészt a folyamatosan megújuló kiállítások miatt is, mert nem egy olyan helyről van szó, ahol ugyanazok a tárgyak porosodnak időtlen-idők óta a vitrinekben, látogató meg ritka, mint a fehér holló. Az MVKM-ben folyamatosan cserélődő, izgalmas időszaki kiállítások várják a nagyérdeműt, többek között a mögöttünk hagyott század hat meghatározó reklámgrafikusának, a szakma első igazán profi művelőinek munkáit is láthatjuk.
Mert a reklám is szinte egyidős az emberi civilizációval, a kocsmacégérekből pedig tudjuk, mekkora iparág fejlődött ki a századok folyamán. Ami a 20. század elejére már professzionális munkatársakat igényelt. Mivel reklámgrafikusi képzés nem volt még, hát olyanok végezték el ezt a munkát, akik inkább művésznek tekintették magukat, mint iparosnak. A kiállítást bevezető Tuszkay Márton (1884-1944) francia iskolázottságú festőművész volt. Ez meg is látszik a Fővárosi Orfeum részére az 1910-es években készített plakáttervén, vagy a Royal Orfeum kinyomtatott plakátján. Tuszkay ugyanakkor nem volt válogatós, hiszen az Országos Központi Hitelszövetkezet Beszerző és Értékesítő Központja által a József-körút 36-ban árult fonott bútoroknak is nívós plakátot készített. Jó ötlet a rendezőktől az is, hogy az emeleti teremben kipakoltak néhány olyan rajzeszközt is, amivel Tuszkay dolgozhatott.
Mert ne felejtsük el, akkoriban még nem volt számítógép és a nyomdatechnika sem volt a csúcson. Mégis olyan remekművek születtek, mint kiállított A.W. FEBER Castell ceruzákat tartalmazó bádogdoboz. A reklámgrafika alapító atyáinak fő fegyvere a folyamatosan hegyezett ceruza és a vonalzó volt. Meg a körző és a fedőfesték. No és az, ami a fejükben volt, és ami lehetővé tette, hogy ezekkel a manapság primitívnek tartott eszközökkel iskolateremtő dolgokat hozzanak létre. A Képzőművészeti Főiskolán festő szakon induló, majd az Iparon végzett Haranghy Jenő (1894-1951) Tuszkaynál tíz évvel volt fiatalabb, de pályatársak voltak. Haranghy az apróbb méreteknek is igazi mestere volt. Tervezett ex libriseket, bélyegeket és címkéket is, foglalkozott illusztrálással, címlaptervezéssel és készített üvegablakokat, freskókat és pannókat, mozaikokat (pl. a Műcsarnok timpanonja) is; és tanított az Iparművészeti Főiskolán. Itt a Stühmernek rajzolt emblématerve, a Janina cigaretta plakátja mellett az 1932-es Budapesti Nemzetközi Vásárra készített plakátját láthatjuk kiállítva.
Rottler István (1907-1976) már a Fiuméban székelő, gyarmatáru behozatalával és terítésével, no és alkoholforgalmazással foglakozó Fratelli Deisinger cég reklámgrafikusa volt. Hagyatéka egy 1980-as, a Füles rejtvényújság és az MKVM által indított Segítsetek gyűjteni című pályázat során került a múzeumhoz Kitzinger Lipótné jóvoltából. A gyűjtemény meghatározó része a Fratelli és a Dr. Noseda szeszportfóliójának címkéiből áll (Bikavér likőr, forraltbor, borleves, szamócapálinka, tojás-brandy, vérnarancs, coffee cream – hogy csak az izgalmasabbakat említsük.) Dr. Nosedáék szépségápolási cikkeket is forgalmaztak, ezek dobozait is Rottler szerkesztette. Kikerült a falra a Pure és a Cabinet teák dobozterve és plakátja is. És egy 1933. május 12-i keltezésű levelezőlap, amelyen gépírással arra kéri tisztelettel a Fratelli Rottlert, hogy a Bourbon keverék kávé rajzát és a török rajzot is azonnal vegye be, mert szükségük van rá. A kész munkák is itt vannak, sőt a rendezők rekonstruáltak egy korabeli Fratelli kirakatot is a kedvünkért.
Erdély István (1897-1987) marosvásárhelyi építész volt, akit nagyon megérintett a városban kivirágzó szecesszió (Kultúrpalota). Így a 20-as évektől ő készíti a Magyar Királyi Dohányjövedék vásári pavilonjainak terveit. Emellett cigarettásdobozokat (Pharao, Vitéz, Khedive, Darling, Extra, Théba) és gyufacímkéket is rajzol. Látható egy nagyon szépen kimunkált teásdoboz terve Kotányi János „közvetlen teahozatala” számára. Repcze János (1905-1985) Kernstock károly szabadiskolájában is tanulta a rajzolást, majd pedig Haranghy keze alá került az Iparon. Ezután az Atheneaum tervező grafikusaként dolgozott egészen az ötvenes évekig. 1947-ban maga Thomas Mann gratulált neki levélben a József és testvérei illusztrálásáért. Tőle a dohányforgalmazó Nikotexnek készített pavilon- és plakáttervek mellett a Stühmer Fruttit, az Exotic rúzst és a Hag kávét is propagálja. Ez utóbbit például azzal, hogy fogyasztásával megóvja szívét a vásárló.
Az 1902-es születésű Gönczi Gebhardt Tibor pedig többek között azért került eme előkelő társaságba, mert 1978-ban ő kapta a megbízást az akkor még a Várbeli Fortuna utcában található MVKM plakátjának megtervezésére. Amúgy Munkácsy-díjas alkalmazott grafikus és többek között Haranghy Ernő tanítványa volt, nem véletlenül van tehát itt. És nem véletlen a két nagy háború közötti magyar reklámgrafika magas színvonala sem, hiszen a háborús veszteségek után viszonylag hamar talpra állt az ország és teljesítménye sem maradt le Európától. Jó példa erre ez a kiállítás, csak ajánlani tudom.
Pálffy Lajos
Megvalósult és megvalósulatlan álmok
időszaki kiállítás, szeptember 15-ig meghosszabbítva!
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
2013.03.01. – 09.15.