A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A levéltárakat nem látogatja a szélesebb közönség. Ezért elterjedt néhány sztereotípia róluk, amelyeket így lehetne összefoglalni: por, pókháló és matuzsálemi korú levéltárosok.
Pedig a levéltárak – azon túl, hogy minden magyar állampolgár számára szabadon látogathatók – nagyon sok kincset rejtenek. Persze előfordulhat, hogy ezeket a kincseket nem tudják méltó módon a nagyközönség szeme elé tárni. Sajnos sokszor ezért kizárólag a kutatók és a beavatottak tudnak ezekről.
Ezzel szemben pozitív példa a modern szemléletű Magyar Zsidó Levéltár. A Wesselényi utcai épületben, a Dohány utcai zsinagóga mögött helyezkedik el, nem messze a Zsidó Múzeumtól. Az itt kiállított tárlaton okostelefonnal leolvasható QR-kód segít a tájékozódásban. Számos kiállított tárgy, „emlékdarabka”, két világháború közti amatőr felvétel és több interaktív térkép a környék zsidónegyedének életét mutatja be több szempontból.
Ha nem csak a tárgyak, hanem okiratok és jegyzőkönyvek nézegetésében is élvezetet lel a látogató, érdemes meglátogatni a földszinten található látványraktárat. A napfényes helyiségben, ahova a levéltáros kíséretében léphetünk be, a modern raktári tárolópolcokat görgetve tekinthetjük meg az elmúlt évszázadok magyar zsidóságához kapcsolódó iratokat.
A Magyar Zsidó Levéltár modern raktára
Megtalálhatók itt egy tipikus zsidó család könyvespolcán nélkülözhetetlen Heine-kötetek, alattuk pedig a figyelemreméltó Chevra Kadishák jegyzőkönyvei. A Chevra Kadishák a magyarországi zsidó közösségek legrégebbi és legtekintélyesebb intézményei voltak. Elsődleges feladatuk a halottak rituális eltemetése és a temető fenntartása volt. Az elhunytak nevét vastag, díszes címlapú könyvekbe jegyezték fel, így maradtak fenn az utókor számára.
Egy másik érdekes okirat a Magyarország leírása címet viseli. Az összeíró itt földrajzi, élővilági és városra lebontott adatok alapján összesítette a Magyarországról szükséges tudnivalókat. Emellett látható a Dohány utcai zsinagóga eredeti tervrajza, illetve a frigyláda eredeti tervrajza is. A zsinagóga belseje viszont egyiket sem tükrözi teljesen híven. A zsinagógák szigorú dokumentációs kötelezettségeit jelzi a bajai zsinagóga érzékletes ülésrendtáblázata.
Megtekinthető még egy 1943-as nyelvvizsga-bizonyítvány, valamint egy munkatábori névsor, amelyet maguk a deportáltak készítettek el és írtak össze a helyszínen az ott található anyagokból.
Nézelődés közben a tárlatvezető több érdekességet is elárul. Kiderül például, hogy tilos a már nem használt zsidó szent iratokat elégetni, vagy más módon megsemmisíteni, azokat a földbe kell temetni. Így lehetséges, hogy több régi irat és Tóra is előkerülhet. De azt is megtudhatjuk például, hogy az előimádkozó lapokra olyan összetételű tintával írtak, amely a többi tintafajtától eltérően hosszú távon kiégeti a körülötte levő papírterületet.
Tehát érdemes személyesen meglátogatni a látványraktárat (Wesselényi u. 7. 1.emelet, e-mail: info@milev.hu, telefon: +361-413-5551), ahol a kedves, fiatal munkatársak is bebizonyíthatják, hogy egy levéltár nem poros és nem is unalmas.
Bakk Ágnes