a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
150 éve, hogy meghalt a romantika
Abban még a művészeti írók között is konszenzus van,
hogy Delacroix halálával a romantikus festészetnek is befellegzett.
Mintha csak egy emberhez kötődött volna ez a korszak. Persze
voltak kortársai, követői és számos tanítványa is, de valahogy úgy
alakultak a dolgok, hogy mindig csak az ő neve kerül elő, ha a
romantikus festészetről beszélünk.Az 1700-as évek végén nagy dolgok történtek a többé-kevésbé unalomba süllyedt Európában. Trónok omlottak össze, megrendíthetetlennek tűnő igazságok váltak semmivé. És az egész gyújtópontja Franciaország volt, Párizs, amelynek utcáin egyszerre csak forradalmárok teremtek, akik ellen már nem volt elég a királyok pénzért harcoló seregeinek „vitézsége”. E franciák aztán a szuronyaik hegyén szertehordták az abszolút monarchiák Európájában a forradalmat és a szabadságot, sőt, a forradalom hullámait profin meglovagló ifjú Bonaparte révén eljutottak Egyiptomba is, ahol 4000 év történelme nézett le rájuk a piramisokról.
Eugène Delacroix (1798–1863)
Kimozdultak tehát az addig jobbára otthonülő franciák, és mindjárt olyan egzotikumokkal találkoztak, mint a sejtelmes Kelet. Nem véletlen, hogy az addig a klasszikus szépséget mindenek fölé emelő festészet is gyökeresen megváltozott, a világot alapjaiban megrengető történések a képzőművészetre is óriási hatást gyakoroltak. A bizonytalan származású (egyesek szerint apja Napóleon sánta államminisztere, a nagyhatalmú Talleyrand volt) Eugène Delacroix születésekor (1798. április 26.) a kis káplár, ahogy katonái Napóleont nevezték, éppen megkezdte az egyiptomi hadjárat előkészületeit. Delacroix gyermek- és ifjúkora egybeesik Franciaország legdicsőségesebb éveivel. Az anyai ágon neves bútorasztalos famíliából származó, jól rajzoló ifjú klasszikus, avagy akadémista képzésben részsült; ezekben az években ismerkedett meg a romantikus festészet második számú alkotójával, Théodore Géricault-val. A nyolc évvel idősebb kollégával együtt másolgatták a Louvre gyűjteményét (Rubens, Rembrandt és Tiziano képeit), Géricault 1819-es főműve, a Medusa tutaja pedig olyan nagy hatással volt rá, hogy párjául megfesttette a Dante bárkáját.
Dante bárkája
Amellyel az 1821-es Salonon (a francia festészet évente megrendezett híres seregszemléjén) hatalmas sikert aratott. Befutott festőként a megrendelések mellett litográfiákat készít többek között Goethe Faustjához, 1824-ben pedig, amikor a romantikába révedt, szabadságért rajongó Európa a török uralom ellen lázadó görögökkel rokonszenvezett (lord Byron albán rablókból még kis hadsereget is szervezett), megfesti a Khioszi mészárlást, ahol éppen a törökök voltak a kegyetlenek. (Persze, a görögök sem kímélték a mohamedánokat, sőt, később meg egymást sem, de ez már egy másik történet.) Delacroix viszont ezután Görögország helyett a ködös Angliába utazik, ahol az akvarell technikáját tanulmányozza, Shakespeare-t és Byront olvasgatva. Az 1925-ös Salonra készül el a Sandranapal halálával. Ninive uralkodójának öngyilkosság előtti intézkedéseiben ugyan az érintetteknek nem volt semmi romantikus, de mégis az egész olyan távoli és hősies, hogy meg kellett festeni egy ízig-vérig romantikus festőnek. E két kép egyébként már nem arat osztatlan sikert, féltékenyek rá, nem is lehet vitás.
Khioszi mészárlás
Annál nagyobb és egyöntetűbb a sikere a júliusi forradalom hatására festett nagy vásznának. A Szabadság vezeti a népet a romantika kulcsalkotása, a legismertebb forradalmi ábrázolás mind a mai napig. (Ez év február 8-án esett neki egy nő szövegkiemelő filccel, de szerencsére nem lett nagyobb baja.)
Sandranapal halála
A Salon közönsége mellett a hatalomra kerülő Lajos Fülöp, a „polgárkirály” is rajongott a képért és lehetővé tette a festő marokkói utazását. Delacroix is eljut tehát a vágyott Keletre, ami ugyan éppen délen van, de ettől még varázslatos. Naplót ír és végigakvarellezi az utat. (Ebből az időszakból származik a Szépművészeti Villámlástól megvadult lova, egy ízig-vérig romantikus alkotás.)
A szabadság vezeti a népet
Spanyolországon át hazatérvén óriási léptékű megrendelések várják. A következő években jórészt a magasban kell festenie, hiszen előbb a Bourbon-palota dísztermét és könyvtárát, majd a Luxembourg-palota könyvtárának kupoláját festi, de a Saint-Sulpice templom mellett Louvre egyik galériáját is rábízzák.
Villámlástól megvadult ló
Nagy megbecsülésben (Becsületrend, 1855) és folyamatos festéssel telnek-múlnak az évek, majd 1863. augusztus 13-án megkezdődik számára az utolsó, a legnagyobb utazás. Csak a testét viszik Père-Lachaise temetőbe, romantikus lelke itt maradt nekünk festményein mindörökre.
Pálffy Lajos