a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Marc Chagall és Ámos Imre közös kiállítása a Nemzeti Galériában
Közös kiállításon mutatja be Marc Chagall és Ámos Imre munkásságát szeptember 13-tól a Magyar Nemzeti Galéria (MNG); a francia-orosz mester Az élet című nagyméretű főművének fogadásához falat is kellett bontani hétfőn az MNG épületében.
Párizsban több mint 300 ezren tekintették meg a Musée du Luxembourg júliusban véget ért Chagall-tárlatát, amelynek egy változata érkezik rövidesen Budapestre - mondta el a falbontás előtt tartott sajtótájékoztatón a Nemzeti Galéria főigazgatója.
Baán László hangsúlyozta: a magyarországi kiállításra több, Párizsban nem látható Chagall-festményt is sikerült megszerezni, köztük a művész 1964-ben festett, Az élet című főművét. A dél-franciaországi Saint-Paul de Vence-ból érkező, háromszor négyméteres vászon fogadásához hétfőn meg kellett nagyobbítani a Nemzeti Galéria A és C épületét összekötő átjárót is.
Chagall Az élet című festménye
Marc Chagall és Ámos Imre életművében egyaránt központi szerepet játszik sorsuk, vallásuk, zsidó identitásuk; a két festő 1937-ben személyesen is találkozott Párizsban. Míg azonban az orosz zsidóként Franciaországba emigrált művész minden háborút és megpróbáltatást túlélt, Ámos Imre tudatosan vállalta sorsát, így vált a holokauszt áldozatává - emlékeztetett a főigazgató.
Kolozsváry Mariann kurátor az MTI kérdésére elmondta, nem csupán a két életút párhuzamai indokolták a Chagall csaknem egész életművét és Ámos Imre legjelentősebb alkotásait áttekintő közös kiállítást.
Chagall és pályatársa, Ámos Imre
A Chagall - Háború és béke között és az Ámos Imre, a „magyar Chagall” a háború örvényében 1937-1944 címet viselő kettős tárlat ezért festészetük párhuzamosságait is bemutatja.
Az orosz-francia mester munkásságát a fiatalkori alkotásoktól a kései, nyolcvanas években festett képekig 65 munkán keresztül tekinti át az MNG kiállítása, míg Ámos Imre képei közül 45-öt láthat majd a közönség 2014. január 5-ig a Magyar Nemzeti Galéria A épületében.
MTI