A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
1951-ben, 20 évesen szüleivel együtt kitelepítették, a szocializmus évtizedeiben a tűrt kategóriában tevékenykedhetett. 1988-ban Munkácsy-, 2003-ban pedig Kossuth-díjat érdemelt fél évszázad munkája, amelyből most egyfajta keresztmetszetet kaphatunk a Forrás Galériában.
Tudom, Hager Ritta szereti járni a folyópartokat. Mert ott különleges szépségű köveket, a sodrás által koptatott, gyönyörű formájú fadarabokat is lehet találni. No meg békét és csendet. És azok a kövek ott a parton, vagy a víz szélén igazán szépek, de nem lehetünk mindig a folyónál, ezért a fadarabokkal együtt hazavisszük őket. Hager Ritta ilyen köveket hozott magával szeptember 5-én vendégeinek a Nagykörút zajába, amivel rendesen megküzdöttek Beer Miklós püspök tárlatnyitó szavai.
Egyszerre mélyen megragadni a világot és mélyen aláereszkedni saját lelkében (fotó: Forrás Galéria)
A küzdelemről, az életnek értelmet adó munkáról beszélve Hager Ritta a kereszténység tanításához hasonlóan azt vallja, hogy mindenkinek a maga helyén, a maga tevékenységét kell úgy végeznie, hogy az egyfajta istentiszteletté legyen. Az alkotáshoz neki a külvilág és a belső világának „egybekelése” kell. Egyszerre kell mélyen megragadni a világot, és mélyen aláereszkedni saját lelkében, egészen az alapokig, ahol egymásra találunk, ahol mindannyian egyek vagyunk. Ez az övezet lehet szerinte a gyújtópont, amelyből az alkotás megszületik. Mégpedig egészen különleges, spirituális dolgok jönnek így létre: többek között természetes, saját festésű anyagokból, gyapjúból, lenből, selyemből, kenderből készülnek nagyméretű, vegyes vagy erősen plasztikus (függőleges szálaknak különböző vastagságú kenderköteleket alkalmazó) gobelinjei. Amelyeken a vajszínek, a meleg barnák, vörösek és bordók uralkodnak és csak ritkán bukkannak fel figurális motívumok. Ezekből hozott el tizenötöt, többek között a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményétől (Belső tűz), vagy a Szombathelyi Képtártól kölcsönkérve (Éj).
Vajszínek, a meleg barnák, vörösek és bordók (forrás: Forrás Galéria)
Hager Rittának a magyar, svéd, holland és német templomok mellett a Brandenburgi kapu egyik helyiségében is van kárpitja (Sugárzó csend). És sok otthont díszítenek kedves, vízparton talált tárgyakat is felhasználó minitextíliái. Amelyekből megint csak 15 látható a galéria emeleti részén. Közöttük a Szűk kapu, amely egy talán éppen a Duna partján talált rozsdaette, U alakú vaslemezen átvezető, szövött aranyút. Vagy a Lelet, amely egy vízkoptatta fadarab és egy kulcsát vesztett, eldobott és lassan darabjaira hulló lakat egymásra találása. A kis munkák között a lószőr ismételt felhasználása mellett az ipari hulladék is szerepet kapott: a Fekete tulipán egy villamostekercs kócszerű vörösréz drótjainak felhasználásával készült.
Aztán itt van a Fonalaimból szőtte a madár és én kedvessége, ahol talán tényleg Hager Ritta szövőszékének környékéről hordta el a kis énekesmadár azokat a szálakat, amelyekből fészkének puha belsejét gondosan megszőtte. A fiókák kirepültek, a madárka munkája meg rákerült a kis szőtt alapra.
Hager Ritta kárpitjait és kisebb alkotásait október 4-ig nézhetik meg a Forrás Galériában.
Pálffy Lajos
Hager Ritta Kossuth-díjas textilművész kiállítása
Forrás Galéria
2013. szeptember 6. – október 4.