a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Régi arcok tűnnek fel – Vető János kiállítása
Előjön az emberben ilyenkor minden, a Fiatal Művészek Klubjának
szürreális programjai, az elvarázsolt alakok, extravagáns ruhába bújt
festett csajok, no meg Vető János, aki Hajas Tiborral együtt mutatott be
ott furcsa dolgokat.Jön aztán a Trabant is, ami már csak a mágnesezettségüket lassan elvesztő másolt kazettákon, no és az Eszkimó asszony fázik című filmben létezik. A zenekar, ahol Vető sípokkal, trombitákkal és mindenféle hangszernek nemigen nevezhető dologgal állított elő hangokat. Aztán ez mind elmerült. Hogy Vető most a BTM Lajos utcai kiállítóházában lehetőséget kapott, az igencsak örvendetes fejlemény.
Az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy a magyar avantgard semmibe fordulása óta kisebb fővárosi galériákban azért voltak Vető-kiállítások, de az 1992 óta feleségével együtt Koppenhágában élő autodidakta művész a magyar avantgárddal együtt kiment a divatból. Igaz, a rendszerváltás környékén le is állt minden, sokan elmentek, Menyhárt Jenő, Méhes Marietta és Lukin Gábor Amerikába, mások (Dönci és Gasner János) pedig később az örök vadászmezőkre. Így megy ez, elég volt ránézni a két alakra, akikkel együtt jártam végig az Óbuda legrégibb épületében található kiállítási tereket. Az öreg alternatívok ugyanolyanok voltak, mint régen, csak a hajuk volt ritkább és ősz, no meg a ráncok szaporodtak el az arcokon. „Ez biztos a Hajas műterme” – mondta az egyik a 40 perces videót nézegetve. „Ja ez az, amikor robbanásokat csináltak magnéziummal” – folytatta a másik, és látszott, hogy már a múltban vannak, ott is hagytam őket.
Vető, aki legutóbb 2009-ben állított ki Magyarországon, most egy kurátori döntéssel jó lehetőséget kapott és az „összes teremre komponálhatott”, bár igen nehéz térnek tartotta a Lajos utcai kiállítóházat. Megelőlegezve az egy hónapos, munkásságának többnyire frissebb darabjaiból álló tárlatát, így írt: „Lesz itt emigrációjában is üldözött iráni művésztől Erdély Miklósig, Thomas Warmingon át minden. A semmi. A régi levegő fátylán átderengő mámor. General Pop, közel vagy távol. Az őszeleji napsütés keveredése a teret átdimenzionáló videó vetítés szembalzsamával átitatott málevichi minimál, az ácskapcsok, és az üveglapok sugárzó agresszióját egyensúlyozó fluoreszkáló részletek, a jelenbe üzenő múlt. Régi képek felelevenítése, újraélesztése. Jelenbe emelés. A 3 darab 70 x 10-es hallgathatatlan kazetta, székes, pukkanó fóliás, optikai csalódásos csontváz fényképek megfigyelése az immortalitás zászlóján keresztül.”
Hajas Tibor és Vető János (fotó: Vető János e-naplójából)
És valóban, a „pukkanó fólia”, Vető egyik kedves alapanyaga fel is tűnik mindenütt. Pukkanó fóliából kivágott, helyben festett (piros, kék, sárga, fehér és fekete) és vállfákra ragasztott „köntösökkel” tölti meg a földszint öt termét (A trikolór szelleme I–V., 2013), de néhány „régi levegős” kép alapanyaga is ez, feltűnik még a fotómontázsok háttereként is. Sok a fotó, Vető végül is fotózást tanult, Hajas Tibor önpusztító performanszainak fotódokumentálásával indult a pályája. Ott ült Hajas mellett az autóban, amikor meghalt. A '80-as években leginkább Méhes Lóránttal dolgozott együtt. Zuzu-Vető (Nah Te) néven vannak jegyezve ezek a lendületes „kétkezes” festmények és egyéb alkotások. Amelyekből most is kerültek a falakra, néhány, a nagy időkre emlékező dolog mellett.
Nagyítás (2007)
Ilyen például a Génmanipulált angyalagyvelő (Hommage à St. Auby Tamás és Altorjay Gábor), amely nem más, mint a helyben megmikrózott pattogatott kukoricából egy darabka falra applikálása. De itt van Erdély Miklóstól az Aranyfasisztáim című szöveg is a falon (az Artpool jóvoltából), amelyhez Vető egy tüntetéseknél használatos nyeles táblát mellékelt a művész fényképével és „Erdély a miénk!” felirattal. A beígért ácskapcsok is feltűnnek az utolsó teremben egy színes zsinórokból és üveglapokból készült installáció, a Veszélyes szép üveg ácskapocs zsinór szobor részeként. Kicsit kilóg tán a sorból a cenzúrázott iráni festő A vallási vezetők verik a népet című rettenetesen primitív festménye, vagy a legyilkolt gyerekek fotóját fokozatosan nagyító, végül színes körökké alakító munka (Nagyítás, 2007), de mit tegyünk, örülünk inkább, hogy a két fent említett idősödő figurával együtt visszamehettünk kicsit a múltba. „Szépek ezek a kis vízfestmények” – mondta az egyik, miközben nézegette a 19%=799986793145 kb. című valamit.
Pálffy Lajos
Vető János kiállítása
2013.08.29. – 2013.09.29.
BTM Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóháza