a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Kerek hasak és vastag combok Csernus műtermében

Feldolgozás alatt – Grafikák a Csernus hagyatékból Kogart Ház, 2012. január 12. – február 26.

csernus leadAz is nagy szerencse, hogy 2009-ben a Kogart fantáziát látott a Csernus párizsi műtermében található hagyaték felvásárlásában.

Óriási szerencséje a magyar és az egyetemes képzőművészetnek, hogy Csernus Tibor géplakatos foglalkozású édesapja nem erőltette, hogy fia a megkezdett kereskedelmi iskolai tanulmányait befejezze, és ebben az irányban lépjen tovább. Ugyancsak szerencse, hogy az ifjú Csernus úgy gondolta, hogy az Iparrajz, majd az Iparművészeti iskolákban elsajátítható tudást már megszerezte, ideje tehát szélesebb horizontokat nyitni, és a színek, a festészet felé is elkalandozni. És ha már a szerencsénél tartunk, bizony az is nagy szerencse, hogy 2009-ben a Kogart fantáziát látott a Csernus párizsi műtermében található mindennemű hagyaték felvásárlásában.

A párizsi műterem 2007. szeptemberében árvult el: Csernus néhány kedvenc ecsetével, és biztos, ami biztos, egy kis tartalék festékkel felszerelkezve eltávozott az élők sorából, hogy aztán tovább alkosson ott valahol fent. Nekünk az életmű mellett a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány közvetítésével itt maradt a műterem összes vázlata, befejezés előtt álló alkotása, irkafirkája, egyebe. Itt van az a hatalmas fotómennyiség, javarésze akt, amit Csernus képei tervezéséhez és kivitelezéséhez fotografált és használt. Itt vannak azok a sokszor erotikus és nudista lapokból származó képkivágások, amelyeket hasonló célzattal gyűjtött össze 1957-től, franciaországi tartózkodása alatt. Szóval, meztelenkedő nők állnak, ülnek és heverésznek mindenütt.

Ülő hátakt kék harisnyában
Ülő hátakt kék harisnyában (1992)

Bizony, a mester vonzódott a telt idomú nőkhöz, ez egészen biztos. Talán ezért is tartják egyesek megkésett neobarokk festőnek. (Mások meg hiperrealistának vagy szocreálnak, egyéb munkái alapján.) Csernus tehát kevés kivétellel jó húsban lévő, de mégsem elhízott hölgyeket festett és rajzolt nagy hozzáértéssel és szeretettel. Különös virtuozitással és kedvteléssel dolgozott a kerek cipót formázó hasakon, a mostani kifutókon bizony vaskosnak tűnő combokon, és persze más, intimebb testtájékokon is. Caravaggiót szokták emlegetni vele kapcsolatosan, bár Csernus csak a fény-árnyék hatások intenzitásában érte el, vagy néha szárnyalta is túl a későbarokk mesterét, élete már kevésbé volt kalandos, megmaradt inkább az ecset forgatásánál, másra hagyván a kardot, a kártyát és az ármánykodásokat. (Derek Jarman beállításait, megvilágításait is meg szokta emlegetni Csernus kapcsán a műkritika, aki meg összehozta többek között minden idők egyik legzseniálisabb, Caravaggióról szóló filmjét.)

El lehet képzelni a Kogart Ház kiállítását látván, mennyire örültek az örökösök, majd pedig az alapítvány ennek a hagyatéknak. Valóságos kincsestár lehetett; kár, hogy nem vittek be egy kamerát is, amikor először leltárazni mentek. A valószínűsíthető művészi rendetlenség mellett az bosszantotta a feldolgozásban közreműködő szakembereket, hogy Csernus olyan mennyiségben "termelt", hogy nem volt ideje fixálni szénrajzait, pasztelljeit. Legtöbbször még arra sem volt módja, hogy elválasztó selyempapírokat tegyen az rajzok közé, így azok az idők folyamán kisé elkenődtek, elpiszkolódtak.

Két akt
Két akt

Mindez természetesen mákszemnyit sem von le művészi értékükből, már csak azért sem, mert amennyire lehetett, a hagyaték új gazdája eltávolítatta a kis szennyeződéseket. Amúgy a kiállítás rendezői minden lehetőséget megadnak, hogy a kiállított nyolcvan alkotás mellett az ilyenkor szokásos, járulékos elemekkel (videó a leltározásról, restaurálásról, Csernusról szóló könyvek, installációk, interaktív anyagok) közelebb hozzák az alkotót. Csak egyben hibáztak, de abban nagyot: tudhatnák, hogy az igazi Csernus-rajongóknak bizony kevés ez a nem egészen hat hét arra, hogy beteljenek azzal, amit csak a 60 évig töretlenül alkotó mester tudott. Vagy várható még valamilyen folytatás? Addig is a Csernus-emlékműterem folyamatosan látogatható.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2012.02.29. 10:51 • Címke: videó, fotó, ajánló, kiállítás

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára