Kerek hasak és vastag combok Csernus műtermében

Feldolgozás alatt – Grafikák a Csernus hagyatékból Kogart Ház, 2012. január 12. – február 26.

Az is nagy szerencse, hogy 2009-ben a Kogart fantáziát látott a Csernus párizsi műtermében található hagyaték felvásárlásában.

Óriási szerencséje a magyar és az egyetemes képzőművészetnek, hogy Csernus Tibor géplakatos foglalkozású édesapja nem erőltette, hogy fia a megkezdett kereskedelmi iskolai tanulmányait befejezze, és ebben az irányban lépjen tovább. Ugyancsak szerencse, hogy az ifjú Csernus úgy gondolta, hogy az Iparrajz, majd az Iparművészeti iskolákban elsajátítható tudást már megszerezte, ideje tehát szélesebb horizontokat nyitni, és a színek, a festészet felé is elkalandozni. És ha már a szerencsénél tartunk, bizony az is nagy szerencse, hogy 2009-ben a Kogart fantáziát látott a Csernus párizsi műtermében található mindennemű hagyaték felvásárlásában.

A párizsi műterem 2007. szeptemberében árvult el: Csernus néhány kedvenc ecsetével, és biztos, ami biztos, egy kis tartalék festékkel felszerelkezve eltávozott az élők sorából, hogy aztán tovább alkosson ott valahol fent. Nekünk az életmű mellett a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány közvetítésével itt maradt a műterem összes vázlata, befejezés előtt álló alkotása, irkafirkája, egyebe. Itt van az a hatalmas fotómennyiség, javarésze akt, amit Csernus képei tervezéséhez és kivitelezéséhez fotografált és használt. Itt vannak azok a sokszor erotikus és nudista lapokból származó képkivágások, amelyeket hasonló célzattal gyűjtött össze 1957-től, franciaországi tartózkodása alatt. Szóval, meztelenkedő nők állnak, ülnek és heverésznek mindenütt.

Ülő hátakt kék harisnyában (1992)

Bizony, a mester vonzódott a telt idomú nőkhöz, ez egészen biztos. Talán ezért is tartják egyesek megkésett neobarokk festőnek. (Mások meg hiperrealistának vagy szocreálnak, egyéb munkái alapján.) Csernus tehát kevés kivétellel jó húsban lévő, de mégsem elhízott hölgyeket festett és rajzolt nagy hozzáértéssel és szeretettel. Különös virtuozitással és kedvteléssel dolgozott a kerek cipót formázó hasakon, a mostani kifutókon bizony vaskosnak tűnő combokon, és persze más, intimebb testtájékokon is. Caravaggiót szokták emlegetni vele kapcsolatosan, bár Csernus csak a fény-árnyék hatások intenzitásában érte el, vagy néha szárnyalta is túl a későbarokk mesterét, élete már kevésbé volt kalandos, megmaradt inkább az ecset forgatásánál, másra hagyván a kardot, a kártyát és az ármánykodásokat. (Derek Jarman beállításait, megvilágításait is meg szokta emlegetni Csernus kapcsán a műkritika, aki meg összehozta többek között minden idők egyik legzseniálisabb, Caravaggióról szóló filmjét.)

El lehet képzelni a Kogart Ház kiállítását látván, mennyire örültek az örökösök, majd pedig az alapítvány ennek a hagyatéknak. Valóságos kincsestár lehetett; kár, hogy nem vittek be egy kamerát is, amikor először leltárazni mentek. A valószínűsíthető művészi rendetlenség mellett az bosszantotta a feldolgozásban közreműködő szakembereket, hogy Csernus olyan mennyiségben "termelt", hogy nem volt ideje fixálni szénrajzait, pasztelljeit. Legtöbbször még arra sem volt módja, hogy elválasztó selyempapírokat tegyen az rajzok közé, így azok az idők folyamán kisé elkenődtek, elpiszkolódtak.

Két akt

Mindez természetesen mákszemnyit sem von le művészi értékükből, már csak azért sem, mert amennyire lehetett, a hagyaték új gazdája eltávolítatta a kis szennyeződéseket. Amúgy a kiállítás rendezői minden lehetőséget megadnak, hogy a kiállított nyolcvan alkotás mellett az ilyenkor szokásos, járulékos elemekkel (videó a leltározásról, restaurálásról, Csernusról szóló könyvek, installációk, interaktív anyagok) közelebb hozzák az alkotót. Csak egyben hibáztak, de abban nagyot: tudhatnák, hogy az igazi Csernus-rajongóknak bizony kevés ez a nem egészen hat hét arra, hogy beteljenek azzal, amit csak a 60 évig töretlenül alkotó mester tudott. Vagy várható még valamilyen folytatás? Addig is a Csernus-emlékműterem folyamatosan látogatható.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2012.02.29. 10:51 • Címke: videó, fotó, ajánló, kiállítás

Kapcsolódó képgyűjtemény

_{Ülő önarckép vörös mellényben Ülő hátakt kék harisnyában Ülő aktok esti fényben Spárgák (1992) Két férfi a kertben (1994) Két akt Ülő akt fekete kalapban Három alak – tanulmány Álló akt csípőre tett kézzel – vázlat}  

Ugrás a galéria oldalára