a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Nem kell lejönni a falvédőről
A Néprajzi Múzeum Napját március 5-én ünneplik. Ekkor nyitják meg az előző év jelentősebb szerzeményeit bemutató kiállítást.
2011-ben a Néprajzi Múzeum gyűjteménye 523 tárggyal és több száz fotóval gyarapodott, ezt tekinti át a tárlat. Az új szerzemények korukat és születési helyüket tekintve igen változatos képet adnak. Keverednek a régi és az új, a magyar és az európai vagy a világ más tájairól idekerült tárgyak. A kiállítás érdekes darabjai közül – teljes bolgár népviselet, pamíri szék, Fuszek Frigyes gyűjteményéből származó afrikai takarók, cifraszűr, hanti retikül vagy érdekes történetű matyó terítő – most Pittmann Zsófi falvédőjét, az eredeti gondolkodású művész pályáját és a falvédők történetét vizsgáljuk meg tüzetesebben.
Bizonyára sokan megállnak majd kisméretű falvédő előtt, amely nem más, mint egy mobiltelefon-tartó. A készüléket tartó zseb mellé az ujját figyelmeztetően felemelő E.T. alakját hímezték. Szellemes szójáték a zseb fölötti felirat: Phone home (E.T. a filmben ’hazatelefonál’; szó szerint ’telefonotthon’). A groteszk műtárgy egy napjainkban szinte kultikus tárgy, a mobiltelefon és a hetvenes-nyolcvanas években felnőtt generáció szellemi, érzelmi, vizuális élményeit szálazta össze. A Steven Spielbergnek világhírt hozó sci-fi mindenki által szeretett főszereplője még ma is tud meglepetést okozni, amikor egy magyar falvédőn bukkan fel. A filmet egyébként Zsigmond Vilmos, világhírű hazánkfia, a híres hollywoodi operatőr fényképezte. Nem valószínű, hogy Pittmann Zsófi műtárgya alkotásakor erre a finom mellékszálra is gondolt volna.
A hímzett textilfalvédők története és divatja fiatalnak mondható. A XIX. század közepén jelentek meg először a gazdagabb háztartásokban, majd igen gyorsan elterjedtek az egyszerű nép körében is, itt átalában a konyhát díszítették. A kézimunka, a széles körben terjedő hímzés tárgyi emlékei ezek a művek. Fő motívumaik a mindennapokból származtak, az emberek, állatok és tárgyak körvonalait határozott öltésekkel hímezték ki. A falvédők legjellegzetesebb eleme a felirat. Általában népdalokból, nótákból származtak, vagy szólások, közmondások, népi bölcsességek voltak: Úgy kell gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is; Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek; Száz szál piros rózsát küldtem én tenéked…
Láthatjuk tehát, hogy a popkultúrát nem Andy Warhol indította útjára a XX. század derekán a Marilyn Monroe-t ábrázoló szupergiccs plakátokkal – a popkultúra mindig is megvolt. Csak mindig más és más formában. A giccs és a nem giccs között kifeszített kötélen életveszélyes mutatványokra vállalkoztak a falvédőkészítők is. A falvédők a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetők művészetnek. Üzenetek egy-egy kor jellemzőiről, ízléséről – vagyis ízléstelenségéről – ám naiv egyszerűségükben néha sokkal többet mondanak, mint a hosszú, nyakatekert elbeszélések. Ezt ismerték fel azok a néprajztudósok, akik az 1980-as években kutatni kezdték a falvédővilág jellemzőit, rendszerezték mindazt a tudást, amit e tárgyak magukban hordoznak. Az első komolyabb publikációk falvédő tárgyban – a WC-felirat kutatások eredményével együtt – 1980 körül a lázadónak számító Mozgó Világ című folyóiratban jelentek meg.
Pittmann Zsófi, a „falvédőnő”, ahogy Bíró Ica rockművésznő nevezte, a giccskötéltánc nagymestere. Artista, aki alatt nincs védőháló; amit csinál, teljes erőből, őszinte meggyőződésből teszi. Falvédőiről elmondhatjuk, hogy falvédőségükben annyira rosszak, hogy már jók. Nem csinál mást, mint finom, de nagyon erős iróniával belehímzi életünket falvédőibe. Éppen úgy, ahogy ezt nagyanyáink tették. Akkor az operettszövegek közhelyei között éltünk, ma táncdalok és reklámszövegek jelennek meg. Így lett Pittmann Zsófi akaratából falvédő a Piramis együttesből és Zoránból, aki fölött ott indázik dalszövege: „Amikor elmentél tőlem, majdnem meghaltam”. Falvédő lett James Bond: „A nevem Bond. James Bond”. Felhímezték Deák Bill Gyulát, Elvis Presley-t, Zalatnay Saroltát, Zámbó Jimmyt, de falvédőfigurává vált John Lennon és Yoko Ono is. Pittmann Zsófi alkotásai végül megtalálták igazi helyüket: a kiállításokon meghökkentik és elgondolkodtatják nézőiket. Ha pedig egy ilyen komoly gyűjtemény, mint a Néprajzi Múzeumé, örömmel illeszti gyűjteményébe egy-egy darabját, biztosak lehetünk abban, hogy amit Pittmann Zsófi alkot, az nem giccs. Igaz, nem is műalkotás - tárgyak, hiteles képek, hiteles üzenetek abból a korból, amelyben élünk.
Dippold Pál
A Néprajzi Múzeum Napján egész napos ingyenes program várja a gyerekeket és a felnőtteket.
Pittmann Zsófi aktuális kiállítása a Pintér Sonja Kortárs Galériában látható 2012. március 3-ig.