a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Milly, Dagny, Tulla, Munch és a pisztolylövés
Milly, Dagny és Tulla. Három meghatározó nő a norvég preexpresszionista
Edvard Munch életében. Aki 150 évvel ezelőtt született egy orvos apa és
egy tüdőbeteg anya második gyermekeként. Neves festő lett, a világhírt
egy bizonyos képének köszönheti, amelyet biztos, ami biztos, több
változatban és technikával is elkészített.Milly, Dagny és Tulla: Munch hosszú életének szabálytalan kapcsolatai. Milly Thaulow, akit 23 évesen szeretett, egy barát felesége volt a Christianiai Bohémek közül (Oslót nevezték Christianiának 1624–1924 között). Akik a szigorú protestáns erkölccsel szemben a szabad szerelmet hirdették és valósították is meg egymás között. Rossz, beteges kapcsolat volt ez Munch visszaemlékezései szerint is, de a pályakezdő festő sem érkezett valami jó örökséggel a felnőttkor küszöbére.
Milly Thaulow (fotó: Edvard Munch)
Anyját ötéves korában veszítette el, a tragédiába apja szinte beleőrült, nem is tudott praktizálni tovább. Hogy nagyobb legyen a baj, 1877-ben nővére is meghalt, „a betegség, az őrület és a halál angyalai vették körbe bölcsőmet, és azóta is, egész életemben követnek…” – írja visszagondolva életének erre az időszakára. A rettenetből 1881-ben az oslói Királyi Művészeti Iskolán és a festészetben talál menekvést, 1885-ben és 1889-ben Párizsba is eljut, ahol végül állami ösztöndíjjal tanulmányozhatja az impresszionistákat. Akiken túl is lép egy lendülettel, hiszen alkatából adódóan sem elégszik meg már a környezet benyomások alapján történő visszaadásával. Műveiben fontosabb saját lelkiállapotának kivetítése, ami végül is egyfajta valóság, akárhogy is nézzük.
Munch 1890-ben (fotó: Edvard Munch)
Az 1889-es után 1892-ben összeállítja második önálló kiállítását, amely enyhén szólva nem aratott nagy tetszést az oslói műértők körében, de egy arra járó berlini művészszervezet vezetője elvitte az egész tárlatot a német fővárosba, az expresszionizmus szülőhazájába. Az amúgy ott is botrányt kavaró képeket, a hírnevet okosan meglovagolva, Munch is követi és némi nyomorgás után olyan támogatókra lel, mint a gyáros Walther Rathenau, a weimari köztársaság későbbi külügyminisztere. Itt hozza össze a sors Dagny Juel írónővel és korai feministával, akibe Strindberggel és egy művészetkritikussal együtt halálosan szerelmesek lesznek.
A korszak femme fatale-ja, a tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt Dagny Juel több festőt is megihletett (bővebben róla: Nordic Thoughts)
Munch Madonnájaként (fotó: Nordic Thoughts)
...és 1893-as olajfestményén is ő látható (fotó: Nordic Thoughts)
Munch körül felpörögnek a dolgok, 1893-ban, Párizsban bemutatja a Sikoly első, olaj változatát, amit más olajképek mellett 1895-ben több kőnyomat és pasztell is követ. A kép keletkezéséről kétszer is nyilatkozik: „Egy este épp egy gyalogúton sétáltam, amikor a város az egyik oldalon volt, míg a fjord alatta. Fáradtnak és betegnek éreztem magam. Megálltam és elnéztem a fjord fölött, a Nap éppen lemenőben volt, amikor az ég vérvörössé változott. Úgy éreztem, hogy egy sikoly préselődik ki a tájból és úgy tűnt számomra, mintha hallanám a sikoltást. Megfestettem a képet és a vérvörös felhőket. A színek szinte sikoltottak. Ez vált A sikollyá.”
Leghíresebb művét több változatban is elkészítette
Két végén égeti tehát a gyertyát, az érzelmi labilitás, az állandó halálfélelem mellé súlyos reuma társul és természetesen mindenféle bódító szerekkel és alkoholizmussal is meg van terhelve. No meg egy tehetős borkereskedő lányának, Tulla Larsennek a szerelmével is, ami végül egy pisztolylövéshez vezet. Tulla öngyilkosságának megtévesztő hírére Munch a gyertyás ravatalhoz siet, a „halott” természetesen megelevenedik és egy pisztoly is eldördül, a golyó pedig elviszi részben bal kezének középső ujját. Eme extrém baleset, no és a rettenetes életmód viszont egyáltalán nem veti vissza az alkotásban, sőt, ezekben az években festi meg életműve javát.
Munch és Tulla Larsen (fotó: Edvard Munch)
A vámpír, 1895 (fotó: Google Artproject)
Képeit 17 év alatt több mint száz európai és amerikai tárlaton mutatja be, de 1908-ban bekövetkezik az eddigiekből egyenesen következő idegösszeroppanás. Munch viszont, akiben ott van a folyamatos halálfélelem, erősen megkapaszkodik az életben, leszokik az alkoholról és farmot vásárol Oslo mellett, ahol még 35 évet él a megnyugvás ösvényein. És csak azért hal meg 1944-ben 80 éves korában, mert a közelben felrobbantanak egy német lőszerraktárt, a detonáció pedig kitöri az ablakait és már jön is a végzetes megfázás...
A vidéki élet. Munch Krageróban (fotó: Edvard Munch)
Még csak annyit, hogy nem szívesen vált meg alkotásaitól, 1008 festményt, 4443 rajzot és 15391 nyomatot hagyott Oslo városára, ezek az oslói Munch Múzeumban tekinthetők meg.
Pálffy Lajos