a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A legnagyobb freskófestő és a piroshasú mestere
A mögöttünk hagyott évszázad legtovább forgalomban lévő, és talán
legszebb papírpénzén láthattuk nap mint nap egyik híres festményét, de
életművét nem a zsánerek, tájképek, vagy éppen portrék jellemezték. A
180 éve született Lotz Károly akadémikus klasszicista freskóival
szerzett hírnevet és alkotott igazán maradandót. Páratlan tehetségét
szinte minden valamirevaló magyar épület falain, vagy mennyezetén
megcsodálhatjuk.Lotz élete igazán regénybe illően indult, anyját egy Magyarországon vadászgató német főherceg bizalmi embere vette el feleségül és vitte magával a gyönyörű Bad Homburg von der Höhébe, ahol a házaspár nyolcadik gyermekeként világra jött Károly. Négyéves korában, apja halála után hazaköltözik a család, Károly a pesti piaristáknál érettségizik, majd hazai művészeti stúdiumok után Bécsben a kor legnevesebb freskófestőjének, Karl Heinrich Rahlnak tanítványa lesz barátjával, a szabadságharcos csataképeiről híres Than Mórral együtt. Egészen 1865-ig, a mester haláláig Lotz az osztrák tartományokban dolgozik, ezután tér csak haza, hogy tökéletes tudásával az éppen ezekben az években felépülő főváros legtöbbet foglalkoztatott falfestője legyen.
Lotz Károly (1833–1904): Önarckép
Művei minden túlzás nélkül ott vannak a kiegyezés után felhúzott összes fontosabb középületen. Amellett, hogy tanárkodik a Mintarajz-tanodában, ő festette ki a Magyar Tudományos Akadémia dísztermét, 1894-ben a Parlamentet. Dolgozik az egykori Kúria előcsarnokának mennyezetén, és szinte utolsó leheletével kifesti még a királyi palota Habsburg-termét. Itt már hordszékkel viszik fel az állványzatra, de sajnos negyvenegynéhány év után a bombázások áldozata lesz ez a grandiózus munka. A kulturális intézmények közül 1974-ben ő festhette ki a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházát, a régi Műcsarnokot, az Egyetemi Könyvtárat és a Vigadó lépcsőházát és éttermét. Főműveként tartják számon az Operaház kupoláját, amelynek az Olümposzt ábrázoló központi freskójával 1884-ben készül el.
Az Operaház kupoláját főműveként tartják számon
A Szent István Bazilika kupolája (fotó: Terbócs Attila)
Az egyházi épületek közül ő kapja meg a Szent István Bazilika kupolájának festészeti munkáit, de dolgozik a Mátyás-templomban, a Pécsi székesegyházban és a tihanyi apátsági templomban is. Freskókat készített a Keleti pályaudvaron, a sokáig tévészékházként funkcionáló Tőzsdepalotában és a Párizsi Nagyáruházban is. Magánmegrendelésekkel is elárasztották, így dolgozhatott többek között a Károlyiak Nemzeti Múzeum mögötti pompás hajlékában, a Wenckheim-, a Wodianer-, a Saxlehner- és a Lipthay-palotákban is. Hogy mindezek után még táblaképek és rajzok készítésére is maradt ideje az már igazán csodaszámba megy.
Fürdő nő
Pedig a freskók mellett portrémegrendeléseket is kapott, nevelt lányairól, Ilonáról és Kornéliáról pedig gyönyörű szép aktképeket festett. Az Alföld szerelmeseként számtalan lovaskép készült műtermében, köztük a Menekülés a közelgő vihar elől című, ami rákerült az 1951-től 1998 végéig forgalomban lévő „piroshasú” 100 forintosra, amelyen menet közben háromszor változott a címer, de a kép mindig ugyanaz maradt.
Pálffy Lajos