A hazatért világsztár

Eötvös Péter hetven éves. Boldog születésnapot kívánunk a világ egyik legtöbbet játszott zeneszerzőjének.

Eötvös Péter 1944-ben született Székelyudvarhelyen. A szülei az oroszok elől menekülvén mind nyugatabbra és nyugatabbra tartottak, voltak Ausztriában és Németországban, végül Miskolcon települtek le. Egy rövid kolozsvári úton kívül azóta sem tért vissza Romániába. Ennek ellenére többek között a Szépkenyerűszentmártoni gyűjtés is ihlette az Atlantis című művének megírásat, de a fia halála után megírt Árnyékok című művében is felfedezhetőek az erdélyi dallamok.

Gyerekkorában Miskolcon tanult zongorázni, majd felvételizett Budapesten a Zeneakadémiára, ahol Kodály egyből felvette a 14 éves fiút a „különleges tehetségek” csoportba. Az akadémia befejeztével egy évig a Vígszínház zenei vezetője volt, majd improvizációs tehetségének köszönhetően számos filmnek is zeneszerzője volt, például az Álmodozások kora vagy a Macskajáték című filmben az ő alkotásai hallhatóak.

Eötvös Péter. Fotó: Klaus Rudolph (forrás: eatvospeter.com)

1960-as évek közepén DAAD–ösztöndíjjal Kölnbe költözött és karmesteri tanulmányokat folytatott (eredetileg Moszkvába akart menni, de ott sehol sem fogadták). Kölni tanulmányai után nem érzett nagy kedvet, hogy folytassa ezt a tevékenységet. Aztán egyszer, amikor már a Stockhausen Együttessel turnézott, rájött, hogy vezényelni másképp is lehet: nemcsak vezetőként lehet viszonyulni az adott zenekarhoz, hanem kollégaként a zenekar tagjaihoz. Nem azt üti, hogy melyik zenész hogyan játsszon, hanem csak beinti. Azóta ezt a számára szimpatikus elvet követi és a következő évtizedekben már állandóan voltak karmesteri felkérései. 1991-ig a Pierre Boulez által alapított Ensemble InterContemporaint irányította. Éveken át szinte semmi ideje nem jutott komponálni. Közben tíz évig élt Hollandiában is, a Holland Rádió Kamarazenekarát irányította, közben több német egyetemen is tanított. Viszont honvágya annyira nőtt már, hogy 2004-ben, mikor lejárt a karmesteri szerződése, hazaköltözött. Tavaly hazaköltöztette az Eötvös Péter Zenei Intézetet és az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványt, mindkettő a BMC tavaly megnyitott épületében működik. A szervezeteinek célja az itthoni fiatal és tehetséges zeneszerzők útjának egyengetése és a nemzetközi körforgásba való bevitele.

Részlet a Három nővér című operájából

Eötvös Péter szinte csak megrendelésre dolgozik és 2017-ig bőven el van látva munkával. Utóbbi időben az egyedüli műve, amelyet mondhatni saját szórakozására írt, a Paradise reloaded, amelyhez Albert Ostermaier fiatal német drámaíró írta a librettót Madách Az ember tragédiája alapján. Ennek egy előző változatát láthatta a müncheni közönség Kovalik Balázs rendezésében 2010-ben. Eötvös nem volt teljességgel megelégedve a rendezéssel és a librettóval sem, ezért született egy újabb változat, amelyet január 23-án a MÜPÁ-ban is bemutatnak félig szcenírozott változatban. Bevallása szerint ez azért is ment egyszerűen, mivel általában már másnapra elfelejti azt a zenét amit előző nap írt. Ugyanakkor a másik német drámaíró fenegyerek, Roland Schimmelpfennig is írt már neki librettót Golden Dragon című drámája alapján, amelyet a Frankfurti Operaházban mutatnak majd be, 2015-ben. A zeneszerző az ötlet és a téma kiválasztása után megvárja míg megszületik a librettó, majd kiválasztják a szólistákat és csak azután fog neki a komponálásnak. Egy vele készült interjúban úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez azért szükséges, hogy  „komponálás során létrejöjjön az egység – mindennek stimmelnie kell. A többi már nem az én felelősségem. A darabnak azután el kell kezdenie élni, és attól él, hogy sokféleképpen játszható”. Eötvös felfogásában az operai jelenetek nem egységes felvonásokon alapulnak, hanem jelenetek és szekvenciák vannak. 

Eötvös Péter bevallása szerint nem tartozik az erdélyi „Gyurik” körébe (Kurtág, Ligeti, Orbán), mert bár ott született, viszont szinte semennyit nem élt ott. Viszont amíg külföldön élt, egyre jobban érezte a honvágyat, bevallása szerint rengeteg erdélyi zenét hallgatott. Ezért is döntött úgy, hogy hazaköltözik. Aminek talán nem csak az itthoni zenészek örülnek, hanem mindenki. Számos kitüntetést kapott például a Három nővér című operájáért elnyerte a francia kritikusok 1997/98-as nagydíját, a Claude-Rostand Díjat, 1999-ben a Victoires de la Musique Classique et du Jazz-díjat. 1988-ban a francia kulturális minisztertől az Officier de l'ordre des l'arts et des lettres állami kitüntetést kapta. 1997-ben Budapesten a Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki. 2000-ben megkapta a Christoph und Stephan Kaske Stiftung jubileumi díját.

Magyarországon elnyert számos díja közül a legnagyobb a 2002-ben odaítélt Kossuth-díj, 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címet kapta.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2014.01.02. 15:02 • Címke: évforduló