a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Magyar hippik
A hatvanas évek a hippi korszak ideje. Vagy mégsem? Mennyiben hasonlít a magyar hippi kultúra az amerikai, angol stb. hippikéhez? Létezik-e egyáltalán „magyar hippi”? A kérdésekre választ kaphatunk a Karton Galéria most nyíló kiállításából.
A „magyar hippi” jelenséget – illetve a felvetés jogosultságát – vizsgáló kiállítás és a hozzá kapcsolódó kiadvány anyaga hosszas szelekció eredménye, amely két eltérő nézőpont párhuzamba állításával, egymás mellé helyezésével állt össze. Ennek megfelelően a kiállítás két, egymással átfedésben lévő részből épül fel: egyrészt a hippi mozgalom képzőművészeti hatásával foglalkozik, Zombori Mónika művészettörténész válogatása alapján; másrészt a hatvanas-hetvenes években készült eredeti, privát- és közéleti fotókból (illetve azok digitalizált változatából) áll, Mezey András „Golyó” kortanú szelekciójában.
Rákóczi úti galeri – rendőrségi felvétel
„A kiállítás képzőművészeti szekciója a hippi mozgalom hatását vizsgálja a korabeli underground művészetre, kapcsolódási pontokat és párhuzamosságokat keresve a szubjektívan kiragadott példákon keresztül. Mivel maga a hippi mozgalom is csak áttételesen, közvetítőkön keresztül jutott el Magyarországra, annak hatása implicit módon fedezhető fel a hatvanas és a hetvenes évek művészetében. A Kádár-korszak tárgyalt évtizedeiben egy olyan szubkulturális réteg jött létre, mely a hivatalos művészet ellenében határozta meg magát. E rétegkultúrába tartozó alkotók egy, a hétköznapitól gyökeresen különböző életformában teljesedtek ki, mely által folyamatosan kifejezésre jutatták, hogy a fennálló rendszer ellen vannak, így a szubkulturális létből következő másként gondolkodás eleve meghatározta a művek formavilágát és tartalmát. A kiállításon olyan szerveződési formák és egyéni életutak kerülnek párhuzamosan tárgyalásra, melyek összefüggésbe hozhatóak a hippi magatartásformával vagy életszemlélettel, s melyek létrejöttét a korabeli társadalmi és művészetszociológiai szituáció implikálta. A rendezőelv fontos szempontja volt a műfaji sokszínűség bemutatása: ritkán látható festmények, grafikák, plasztikák mellett fotók, filmek és a plakátművészet korabeli remekei is szerepelnek a kiállításon.” (Zombori Mónika)
Sarkadi Péter: LSD
„1965 környékén kezdett összeverődni a »belvárosi galeri«, a város különböző helyein lakó fiatalokból, akik a Jégbüfé előtt gyülekeztek. Kedvenc helyeik a Kárpátia, Korzó, Apostolok és Bajtárs éttermek, az Építők klubja, az Eötvös klub, az Egyetem presszó, a Vén Diák Presszó, a Belvárosi Kávéház és a Duna part lépcsői voltak. A másik társaságnak, a Kalefosoknak már az ötvenes évek végétől a Moszkva tér volt a törzshelyük, de ők is a Dunapartra, a „Lére”, belvárosi szórakozóhelyekre, valamint az Ifjúsági Parkba és a Bem Rakpartra jártak. Rajtuk kívül persze még nagyon sok galeri volt, például a Városmajoriak és a Nagyfások. Ezek a fiatalok főleg a Scampolo, az Atlas, a Liversing, az Atlantisz és a Dogs, később a Sakk – Matt, a Tűzkerék, a Kex, a Mini és a Syrius együttes koncertjeit látogatták. Több száz ember tartozott ezekbe az egymást sokszor átfedő körökbe. Egy részük még ma is összejár. Az egykori Belvárosiak a Bem rakparti Bodola emlékbulikon, a régi Kalefosok pedig Dörgicsén szoktak találkozni. Több fotós is volt köztük, akik megörökítették a résztvevőket és az eseményeket: Vértes Gyuri (Fotojás), Bakos István (Beethoven), Bodola György, Vető János, és mások. A kiállított képek ennek a kornak és ezeknek a társaságoknak az életébe nyújtanak bepillantást, részben Bodola György hagyatékának (saját felvételei és gyűjtése), részben pedig Mezey András gyűjteményének felhasználásával.” (Mezey András „Golyó”)
Haris László: Törvénytelen avantgárd
Kiállító művészek: Kemény György, Vető János, Kovásznai György, Veszely Ferenc, Baksa-Soós János, Koncz András, Méhes Lóránt, Sarkadi Péter, Haris László, Konkoly Gyula, Bernáth/y Sándor, Díner Tamás, Darvas Árpád, Pecsenke József
A képzőművészeti anyagot válogatta, a kiállítást rendezte: Zombori Mónika, művészettörténész
A korabeli fotókat válogatta, tablókat összeállította: Mezey András „Golyó”
A hippi mozgalom és az underground művészet. Válogatás az 1960-as és 1970-es évek underground műveiből és korabeli felvételekből
Karton Galéria
Megnyitó: 2014. február 6. (csütörtök), 19 óra
Megnyitja: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, kritikus és Mezey András „Golyó”
Megtekinthető: 2014. február 7. – március 28.