a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A magyar festő, akit még az USA elnöke is fogadott
Valahogy úgy van, hogy ha rákérdezel az utca emberére: mondjon egy
festőt, akkor szinte biztos, hogy Picassót fogja említeni. Ha pedig
szűkíted a feltételeket és magyar festőt kérsz, a legnagyobb
valószínűséggel Munkácsyt fogja mondani az átlagos magyar.Hogy miért alakult ez utóbbi így, arra talán az lehet a magyarázat, hogy Munkácsy képei a mai napig népszerűek, és végül is ő a külföldön legismertebb, komoly hírnevet szerző magyar festő, akit még az Egyesült Államok elnöke is fogadott. Munkácson, Liebként született egy sótisztviselő fiaként 170 évvel ezelőtt és többszörösen kitüntetett, elismert festőként, tébolyultan halt meg.
Kalandos életéről Dallos Sándor írt igencsak népszerű életrajzi regényt, ami szinte minden könyvespolcon ott volt a 60-as és a 70-es években, de azóta sincs elfeledve. A két kötet meglehetős részletességgel és a valósághoz való ragaszkodással követi végig e páratlan életutat, ami keserű árvasággal és éhezéssel indult, és egy elmeszanatóriumban végződött. Munkácsy ugyanis két év leforgása alatt, nyolcévesen elvesztette szüleit, anyai nagybátyja pedig – annak ellenére, hogy kapcsolatuk mindvégig szeretettel teli maradt – nem nézett kis sokat a gyermekből, ezért a továbbtanulás helyett asztalosinasnak adta. Nem ő tehetett arról, hogy a mester nem tartotta be az írásban is lefektetett feltételeket és évekig agyondolgoztatta, és emellett éheztette is a kezeire bízott gyermeket. A szegénység amúgy festői pályafutásának első két évtizedében is végig kíséri, talán ezért is alapít 6000 frankos díjat fiatal festők támogatására. Nem volt nagy érvágás neki ez az összeg, hiszen rengeteget dolgozott, a jó pénzért eladott nagy vásznak mellett folyamatosan kis zsánerképek is készültek egyre pazarabb műtermeiben.
Készülődés a Papa születésnapjára (a festmény Pákh-gyűjtemény része)
Az áttörést, és a Párizsi Szalon aranyérmét is meghozó, az ítélet végrehajtására várakozó szegénylegényt ábrázoló Siralomház (1868) például 10 ezer frankért kelt el, de az 1884-re elkészülő Golgotáért már 175 ezer dollárt fizetett ki az amerikai áruháztulajdonos, John Wanamaker. Ez pedig mai áron számolva nem kis pénz volt, igaz, a festmény mérete is hatalmas. De sokba kerültek az 1870-es évek közepén, nősülése után kezdődő heti rendszerességű fogadások és bálok is, no és párizsi fényűző palota és benne a hatalmas műterem fenntartása is. Igaz, ez utóbbit sokáig megosztotta az ifjú és meglehetősen szegény Rippl-Rónai Józseffel, akinek állandó helye volt ebédlőasztalánál is. Tőle tudjuk, hogy úgy tartották, Párizsban Munkácsyéknál főzik legjobban a rákot, ami pedig egyáltalán nem számított ünnepi eledelnek a család asztalán. Rippl-Rónai – vizuális típus révén – meglehetősen jól le is írja egy közös utazás apropójából a művész alakját: „Felhúzta elmaradhatatlan lakk félcipőjét (escarpinját), a csatos, máslis báli cipőt, amely fölött a szintén elmaradhatatlan apró fehér pettyekkel ellátott, sötét színű harisnyája látszott ki. Ruhája is a megszokott: a kék, hosszúhátú kabát a nélkülözhetetlen magas fehér mellénnyel, a kockás, világos nadrág és a megint csak fehérpettyes kék csokornyakkendő –, mert a pettyeket nagyon szerette Munkácsy mester. Ehhez tessék hozzáképzelni az ő torzonborz, hófehér, nagy fejét, magas, értelmes homlokával, fürge kis eldugott szemeivel, majdnem vörös arcszínével.”
Siralomház
Hogy aztán hasonló öltözék volt-e rajta, amikor 1886 novemberében, mikor az Egyesült Államok 22. elnökeként Grover Clavaland fogadta, nem lehet tudni. Erre az ünnepélyes alkalomra biztosan frakkot húzott, rajta lehetett a Ferenc Józseftől kapott Vaskorona rend nemesi címmel járó harmadik fokozata, no és a Szent István-rend kiskeresztje is, amit az 1880-ra befejezett Krisztus Pilátus előttért adott neki a magyarok ekkorra már szeretett királya. A hatalmas pannó, amit a korábban festett, szintén nagy sikerű Miltonhoz hasonlóan az új műkereskedője, Sedelmeyer körbe utaztatott Európában, végül eljut az Államokba is majd a Golgotával együtt. És hosszú időre ott is ragadnak, nekünk meg azért itt marad a direkt a Parlamentbe, a millenniumra festett Honfoglalás, amivel egyébként a hosszas és precíz előkészületek ellenére nem volt elégedett a mester. És 1896-ban elkészül a Krisztus-trilógia harmadik, mindvégig Magyarországon lévő darabja is, az Ecce homo.
A Krisztus-trilógia
Ezek az időhöz kötött munkák hatalmas erőfeszítést igényelnek a festőtől, ráadásul kiújul Munkácsy fiatalkorában szerzett szifilisze is. Az amúgy is labilis személyiséget – ne felejtsük el, hogy 1872-ben alkotói válság miatt már volt egy öngyilkossági kísérlete – hatalmába keríti 1897 februárjában a téboly, amin már a neves szanatóriumok sem tudnak segíteni. Életműve közmegegyezéssel már életében a halhatatlanok közé emeli, és ott is marad, amíg világ a világ, de még lehet, hogy tovább is.
Pálffy Lajos