a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Kiállítás a városban ragadtaknak
Nézegetem Móser Zoltán képeit a Forrás Galériában és arra gondolok, hogy
mennyi ilyen szépség lehet még otthon neki. Mert tudom, hogy 1965 óta
fotózik, bejárta már azokat a szép helyeket, ahová minden magyar szeretne egyszer eljutni. És nem csak volt ott, de el is hozott a szépségből a fotóapparátjában.
Hogy nekünk is jusson valami, kik csak tervezzük az utazásokat, de nem
megyünk messzire a várostól, amiben élünk.Móser Zoltánnak, miközben a „kisképző” kollégiumában nevelőtanároskodott, volt egy legendás Trabantja, ami olyan volt, mint egy szívós öszvér, mindenhová el lehetett jutni vele. Nem fulladt le a Királyhágón, de a Felvidék szerpentinjein sem. Móser a németek lakta, völgységi Tevelből indulva képletesen és ténylegesen is hatalmas utakat tett meg. 1946-ban született, magyar-történelem szakos egyetemista korában már két kiállítása is volt, most már talán kétszáznál is tart, lehet, hogy nem is számolja. Mint ahogy a kilométereket sem, mert mondjuk Bartók és Balassi Bálint Kárpát-medencei útjainak dokumentálásához, vagy az összes elérhető Szent László ábrázolás lefényképezéséhez rengeteget kellett autózni, pontosabban, trabantozni. Mert a kettő azért nem egy és ugyanaz, ha még mond ez valakinek valamit. Vannak, akik aztán a megérkezés öröme miatt kelnek útra, másoknak pedig maga az utazás a fontos. Móser Zoltán egészen biztos, hogy mindkettőt szereti, és ráadásul még segít rajtunk is, megrögzött otthonülőkön azzal, hogy ha csak villanásokban is, de magával hozza messzi földek csodáit.
fotó: Forrás Galéria
Lefényképezi talán a várból a szántóföldek között futó utat, amely talán ősibb, mint maga a vár, hiszen azt éppen az út őrzésére építették valamikor. Észrevesz egy nagyon öreg tetőn megcsúszott cserepet, amit ha nem tesznek vissza, mindennek vége lehet. Lefényképezi a meszelésrétegek által lekerekített, tompított féloszlopot, az időrágta tövű kéményt, vagy a paprikafüzért a vakolatától szabaduló téglafalon. (Azt is megtudjuk, hogy ez az első képeinek egyike, még Tevelen, a régi portán készült diára a hatvanas években.) Móser útközben észreveszi a mélybarnára száradt napraforgótáblát, a pajtákat az erdőszélen, a dombtetőn megállva a lent rendet vágó kalapos embert a legelésző lovával. Vet egy pillantást a napszítta góré oldalára aggatott rissz-rossz edényekre, a rég megvakult ablakot megtartó rézgálickék falra, az öreg bádogcsatorna alatti gerendából kisarjadt vadvirágra. Az idő koptatta bádogtetőre, mely fölött rozsdás sisakú, bottal támasztott kémény őrködik, mint valami elaggott katona.
fotó: Forrás Galéria
Ugyanakkor tudhatjuk, hogy az érett kukorica előtti őszi, harsány mélyzöld gyepből kikiabáló piros tűzcsap mellett szokott Móser Bicskén járni-kelni, vagy az a bizonyos, szinte szabályos kör alakú fűcsomó, az Gyimesben van, egy amúgy rettenetesen csúf vendégház udvarán. Gyimesről persze még több kép is van, mert szép az ősszel, nyáron és télen is. De nagyon szép tud lenni egy romos ház lábazata, ahogy sorban lefejtődnek a különböző színű meszelésrétegek róla. És szép tud lenni egy rozsdás, zöld bádogajtó is egy rég ráragasztott, valamikor bőrkereskedést hirdető emblémával. Vagy a keményfából faragott sírkereszt szára a dombtetőről lefutó temető tavaszi zöld füvében. Móser Zoltán mondta egyszer: „A képeket nézni, szeretni kell, és igazából az a fotó. Ha egy kiállításon végigmész, az a jó, ha egy kép megfog, és az lesz a sajátod. Nem tudod, miért nézed, nem tudod, miért szereted, nyilván azért, mert egy kép, de azt, hogy mi a kép és hogy miként készül, azt senki ne kérdezze meg, mert tényleg varázslaton, véletlenen és akaraton múlik. De ha ez a három összejön, azt valakinek mindig meg kell köszönni.”
Moser Zoltán (fotó: MMA)
Mi pedig most Móser Zoltánnak köszönjük meg, hogy abból a tízezer színes képből, ami neki otthon, Bicskén van, elhozta ezt a néhányat az Oktogonhoz. Hogy mi is utazhassunk városban ragadtak, ide gyökerezettek.
Pálffy Lajos
Befejezett képek – Házak, tájak, színek
Móser Zoltán fotóművész kiállítása
Forrás Galéria
2014. január 30. – 2014. február 28.