a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

​Jöjjön ki Óbudára, egy jó kis Zórádra!

Zórád Ernő emlékkiállítás a Vendéglátóipari Múzeumban

zórád leadZórád bizony úgy rajzolt, ahogyan Krúdy írt: csodálatosan.

Mindenekelőtt: ha jót akar magának a Tisztelt Olvasó, szánjon rá egy szép tavaszi-koranyári délutánt és menjen ki Óbudára, ott is a Korona térre. Keresse meg azt a házat, ahol Krúdy Gyula az utolsó éveit töltötte. Menjen be, és szépen, lassan, komótosan sétáljon végig a Zórád Ernő munkásságát bemutató tárlaton. Megéri, mert Zórád bizony úgy rajzolt, ahogyan Krúdy írt: csodálatosan. És az sem véletlen, hogy ő csinálta Krúdy írásaihoz a legjobb illusztrációkat.

Az eredetileg március 18-ig nyitva tartó kiállítást június 16-ig meghosszabbították, így mindenkinek van lehetősége arra, hogy megnézze a 100 éves Zórád Ernőt köszöntő összeállítást a Vendéglátóipari Múzeumban, mielőtt megint évekre eltűnik majd, mondjuk, a szemet gyönyörködtető és komoly ábrándozást generáló, Tabánt bemutató sorozat. (No jó, a Karton Galériában évről évre kitesznek majd Zórádtól valamit, de így együtt ki tudja, mikor lesz látható az anyag.)

Zórád 1

Amely az első szobában éppen a tabános grafikákkal indul. A budapesti Montmartre 1936 és 39 között lett a csákányos emberek áldozata. Állítólag a Kormányzó Úrnak nem jött be a Vár alatt megbújó vigalmi negyed, mások szerint pedig csak az idő lépett túl rajta. Zórád rajzaiból (és a korabeli fotókból) mi pedig csak arra tudunk gondolni, ha meghagyják, ma Budapest elsőszámú turisztikai látványossága lenne.

De már csak azokon a fotókon, no és Zórád emlékezetében élt, aki 1920-ban költözött a Csap utcába a Nyitrát megszálló csehszlovákok elől. (Akiknek egyébként az első dolguk volt, hogy megpróbálták ledönteni a felvidéki város fölé magasodó grandiózus millenniumi emlékoszlopot. Nekigyürkőztek, de az makacsul kapaszkodott a hegybe, ezért testvéri francia robbantási szakértőket kellett hívni, akik végül sikerrel is jártak.)

Szóval, ide menekült a kis Zórád, és ifjú emberként itt borongott, látván a rombolást. Mélyen a lelkébe éghettek e képek, hiszen néhány vázlatból és emlékezetből készítette el a sorozatot a 80-as évek közepére. A gondosan előrajzolt, akvarellel és a gouache használatával színezett álomvilágban felsejlenek az eltűnt Hadnagy, Tzipő és Aranykakas utcák, a lapos részen, vélhetően a mai 18-as vonalán végigcsattogó 51-es villamos. A borszállító fogat megáll a Három Hetes, az Avar, az Albecker, vagy éppen a legendás Mélypince előtt. A Tabán, ahol egy sofőr éppen lerobbant autóját szereli, miközben hölgye a hátsó ülésen elmereng a múlton és a jövőn. Vagy a másik hölgy, aki a kaland után vár még valamit a Legénylakásból a Kereszt térre bambuló gavallérjától.

A második szobában némi magyarázatot kaphatunk Zórádtól a miértekre. Egy vándorfestő ifjúságai címmel önéletrajzi regényt írt az 1911 és 1951 között vele történtekről, amit jórészt 1970 és ’89 között illusztrált is a kor képeit, nyomtatványait felhasználó kollázsokkal. Galíciában, lovastüzérként (M.kir. Bem József 1 honv. lovastüzér osztály, 2. üteg) eltöltött háborús éveket (A Bevonulási parancsot a vagonírozás előtti várakozással, a Kiképzést üvöltő törzsőrmesterével, bizonyos lócitromok lapátra söprögetésével) és a háborút megelőző és követő szerelmeket (Rosalleaki egy bankigazgató elszeretett felesége lehetett, Így kezdődött a lányokkalöltözködő érett hölgyek serdülőkori meglesése, Tigrisidomárnőtalán még párbajozott is Zórád érte).

A harmadik szobában a magyar irodalom színe javát illusztráló Zórádot ismerhetjük meg. Mindenekelőtt, sajnos csak repróról, a híres Irodalmi pantheont, kezdve természetesen a vörös postakocsit méregető, szivarozó Rezeda Kázmérral/Krúdyval. Itt van felaggatva a Krúdy-kalendárium a Húslevessel, melynek ínycsiklandozó gőzei a már csak a falon, ovális keretben tanyázó nagymamát is a fedő leemelésére késztetik. Vagy a Velőscsont van benne? dús idomú és hajzatú kocsmárosnéját, aki terítvén az asztalt, a cilinderét sétapálcáján pörgető ifjoncra vet pajzán pillantásokat. (Apropó, a 90 felé közelítő mester készített egy lengén öltözött hölgyeket különféle pikáns helyzetekben megmutató naptárt is, amelynek grafikáit Zórád lovastüzér kardjával együtt állította ki tavaly a már emlegetett galéria.)

zórád ernő
Zórád Ernő 1911-2004

Az egyik tárlóból megtudjuk, hogy az életműhöz hozzátartozik az ötvenes évek második osztályos Számolás-mérés könyvének illusztrálása is, no meg az, hogy az egyik német nyelvkönyvbe, a Kulturabend című leckébe tollából belekerült a gyermekek felé közelítő, jóságos mosollyal ellátott szovjet katona. Bizony, a pénz nagy úr, valamiből élni kell. Állítólag ezért is rajzolta meg még 1957-ben a mester a gyermekkori kedvencet, a Winnetout, és terjesztette el egyúttal Magyarországon a szóbuborékos képregényeket. És jött sorban a többi, a Fekete gyémántok, a Szigeti veszedelem, a Rákóczi hadnagya, a Könyves király. És az utolsó munkák, A névtelen vár, a Sztrogoff Mihály, a Majmok bolygója, vagy a Pompei utolsó napjai. Bizony, egy jobb korban ezeken nőttek fel itt a gyermekek. És ezekért választották be Zórád Ernőt a világ 20 legjobb képregényrajzolója közé. (Egyes számítások szerint 300 képregényt rajzolt meg, tehát 19 ezer külön kis grafikát hozott létre. És akkor már arról is szólni kell, hogy a 60-as évektől diafilmeket is rajzolt, ezek most is megvásárolhatók, hála a retro divatjának.)

Zórád 2

És eme divatok, mint tudjuk, jönnek-mennek, de az biztos, Zórád Úr már rég túl van ezen. Fönn csücsül a Parnasszuson, ahol vélhetően mindig nyár van, és Krúdyval talán éppen az Albecker kerthelyiségében fröccsöznek.

Pálffy Lajos

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Krúdy Ház), 1036 Budapest, Korona tér 1.
(korábban Dugovics Titusz tér 13-17.)

• Publikálva: 2012.03.12. 12:22 • Címke: ajánló, kiállítás, évforduló, irodalomtörténet