a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Vaszary János és az élet vonalai

vaszary leadA XIX. század végének új, az akadémizmussal szembeforduló lázadói közül kerültek ki a modern plakátművészet első nagy figurái.

A plakát, mióta a történelem történelem, a vizuális kommunikáció alapformája. Bizonyos értelemben a barlangrajzok is értelmezhetők plakátként, hiszen az, aki látja a falra festett jeleket, alapvető információk birtokosa lesz. Az írásbeliség megjelenésétől, az ókortól a középkoron át egészen napjainkig a plakát kommunikációban betöltött szerepe egyre körülhatároltabbá vált. A plakátművészet megjelenését, önálló művészeti ággá válását a technikai fejlődés hozta meg. A XIX. század végére már minden megvolt, ami a plakátot műtárggyá tehette: korszerű nyomdatechnika, évezredek alatt felhalmozott tipográfiai tudás, közleményeiket hatékony módon tömegekhez eljuttatni akaró kereskedők, politikusok, művészek. Természetesen, mivel a plakát legfontosabb elemei a vizualitáshoz köthetők, elkészítésükben megkerülhetetlenek, nélkülözhetetlenek voltak a képzőművészek. A grafikusok és festők. A XIX. század végének új, az akadémizmussal szembeforduló lázadói közül kerültek ki a modern plakátművészet első nagy figurái, a francia Toulouse-Lautrec vagy az angol William Morris. A plakát a századfordulós idők műalkotássá vált terméke. A plakátművészet saját alkotóival, gyűjtőivel, kiállításaival a hirdetési szerep helyett a műalkotás megteremtését tartotta fontosnak. Ez Jules Chéret munkásságának köszönhető, aki már 1870 körül szakított a plakát hagyományos értelmezésével, vagyis a szöveges információ illusztrálásával. Chéret célja a nagy, élénk, szembeötlő kép volt, amelyhez csak a legszükségesebb információkat tette hozzá. Tudta, hogy a plakátnak az utca minden más ingerével meg kell harcolnia a figyelemért. A valódi szecessziós plakátot az erős körvonalakat alkalmazó Eugène Grasset teremtette meg. Nála is középpontba került a szecessziós grafika alapfigurája, a hajladozó, fiatal lány hosszú hajjal, szélben hullámzó laza ruhában. Mielőtt rákanyarodunk a magyar szecesszió plakátjaira, azért megemlítjük Alphonse Mucha cseh festőt, akit Sarah Bernhardtról, a kor híres színésznőjéről készített plakátjai egy csapásra világhírűvé tettek, miként modellje is sztárrá vált.

Magyarországon is a XIX. század közepén jelentek meg az alkalmazott grafika legkülönbözőbb műfajainak darabjai: számolócédulák, kávéházi árlapok, köztéri hirdetmények. Fejlődésük összekapcsolódott a kereskedelem robbanásszerű fejlődésével. A reklámgrafika a századvégen gyorsult fel, és vált a magyar képzőművészet legerőteljesebben fejlődő ágává. Benczúr Gyula 1885-ös falragaszával kezdődött a magyar plakáttörténet, ez még elsősorban képzőművészeti keretbe foglalt nyomtatott hirdetmény, és csak másodsorban reklám. A plakátművészet sok értékálló művet teremtett. Az első jelentős alkotások közé tartozik Vaszary János 1907-ben a modern magyar művészek első csoportos kiállítására készített Nemzeti Szalon plakátja.

vaszary 1907

A tekintélyes méretű, 101x62 cm-es képen az Art Nouveau minden jellemző stílusjegye fellelhető. A gazdag, ám egyszerűségében is sokatmondó, a kép felső negyedét betöltő növényi ornamentika, a szemben elhelyezkedő, a kép főalakját megtestesítő meztelen nőalak és a kép alsó harmadában a nőt vagy a nő mögötti távlatokat figyelő, a nézőnek féloldalt hátat fordító férfi. Az üres felületeken a lényegi információkat közvetítő, hajlékony, lendületes vonalakkal megrajzolt szavak betűi hullámzanak. Ha egy nem túl távoli előképét kéne megneveznünk, Degas híres táncos festményeinek emlékét idézhetjük fel: nőalakjai mindig mindent tudóan néznek ki a képből, partnereik pedig háttal, a messzeséget vagy a semmit bámulva lendítik táncba testüket. A megidézett Degas-festmény szívenütő, de őszinte alapgondolatát – a nő marad, a férfi mindig szalad – Vaszary az olajfestményeknél egyszerűbben jeleníti meg.

A szecesszió lényege a vonal, a végtelen, kígyózó, ide-oda görbülő vonal. A szecesszió eldobja az egyenesek és a derékszögek rendjét, a természetes mozgást szereti. Vonalai a természet formáit követik, hol a valósághoz hűen, hol elvont alakban idézik az élet sokszínűségét. A kanyargó, lebegő vonal légiesen, a szelek könnyedségével a szabadságot jelenti. Vaszary János plakátját is a lendületes, szinte egy suhintással megalkotott erőteljes vonalak uralják. A síkban elhelyezett vonalak mögött kibontakozik a tér, a vonalak könnyed játéka mélységet és magasságot, közelit és távolit magától értetődő természetességgel tud ábrázolni. A festő hét évvel később, 1914-ben ismét elkészíthette a Nemzeti Szalon az évi kiállításának plakátját.

vaszary

Ezen az art nouveau az előzőnél sokkal karakteresebben jelenik meg. A lágyan megrajzolt, hajlékony körvonalakkal övezett kép felső részében a már jól ismert növényi ornamentika, alsó felében egy finom vonalakkal a lefelé, távolba néző meztelen nőalak kinyújtott bal kezében palettával és ecsetekkel merészen invitálja a képzőművészet iránt érdeklődőket a kiállításra. A szecessziós plakátok egyik legletisztultabb darabját láthatjuk benne.

Vaszary János

Vaszary János korának jelentős, nagy tekintélyű alkotója volt. Kaposváron született 1867-ben. Nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek volt. Tanulmányait Budapesten, a Mintarajziskolában kezdte, aztán a párizsi Julian Akadémia növendéke lett. Korán, már a századfordulót megelőzően kiállító művésszé vált. A kor forrongó szellemi, művészeti világában találkozott és együtt is dolgozott nagynevű társaival: Hollósy Simonnal Münchenben, majd Ferenczy Károllyal, a Nagybányai Iskola egyik legjelentősebb alakjával. Az első világháború alatt haditudósítóként dolgozott. A fronton harcoló katonák életét több jelentős képén megörökítette – Katonák hóban, Vonuló foglyok. A háború után a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. A mindig újat kereső, kihívásokat bátran elfogadó alkata határozta meg sokoldalú érdeklődését. Sorra próbálta ki a legkülönfélébb stílusokat és technikákat. Festészetét csillogó, eleven színvilág, a fények különös játéka és a virtuóz ecsetkezelés jellemezte. Ha végigtekintünk imponáló életművén, leginkább a posztimpresszionizmus, a szecesszió és a nagybányai plein air-stílus meghatározó jegyeit találhatjuk meg alkotásaiban. Természetlátás és képszerűség címmel 1922-ben tette közzé könyvét művészetről vallott elveiről. 1939-ben Budapesten érte a halál.

Dippold Pál

 

• Publikálva: 2012.03.13. 11:04 • Címke: plakát, kultúrtörténet