a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Kolbászolni a fővárosban
Az olyan, hogy csak megy, mendegél az ember, nézeget ide-oda és
gondolkozgat, emlékezget. A Mai Manóban kiderült, Czabán György –
barátainak Kolbász – sokszor ezt csinálja.Megy, mendegél, aztán meglát valamit, előkapja a fényképezőgépét, vagy valami más szerkezetet és megörökíti a dolgot. Otthon meg majd előveszi talán egyszer, visszaidézi a helyet, órát és a napot, amikor lefényképezte mondjuk Cadillacra hajazó autójában a Kisvakondot. És elmosolyodik, de szól a telefon és Kolbász habozás nélkül leugrik egy sörre a barátaival.
Akik pedig számosan vannak még azokból az időkből, amikor a Közgáz klubját vezette, vagy megcsinálta a Közgáz Vizuális Brigádot, meg a Hartyándi Jenővel a Médiawave-et. Micsoda idők voltak, Istenem! No de forduljunk egészen a múltba, hiszen dolgunk van, mint ahogy Czabán is úgy érezte, hogy elő kell vennie a gépet, amikor meglátta azt a fényesre koptatott csatornafedőt. Vagy a rissz-rossz esőcsatornára fújt koronás kiscímert, vagy a „Szeretem azt a nőt, aki Demjén Rózsit hallgat általában”-feliratot. Vagy egyszerűen néhány csikket a térkövek illeszkedéseibe szorulva. Észre lehet és kell is venni a kilazult macskaköveket, az utcára leffent redőnyt valahol a pusztuló belvárosban. A Kultúra utcája – feliratot a málló vakolaton, a gumipókkal rögzített próbababa magányát.
A falba vésett és trehányul legipszezett villanyvezeték által kirajzolt ismerős formát, a világvégét váró fürdőkádat azon az erkélyen. Nem hagyja ott a hőlégballonokkal díszített tűzfalat, a farosttáblára festett fekete macskákat sem. Lefényképez egy futurisztikus kozmetika-cégért 2056-ból, valamelyik temetőben megtalálja azt a műkőből előállított síremléket a „te meg én” felirattal. Meg azt a különféle fonalakkal körbe-körbe kötött (vagy horgolt) villanyoszlopot. A hintába ültetett kerti törpét, a sokemeletes bérház zöld molinóval borított homlokzatából kilógó nemzetiszínű zászlót. A Kétfarkú Kutya Párt ismert emblémáját a falra matricázva, a járdát az összetevői miatt rászáradt vizeletfolttal és azokat a kidöntött Demszky-karókat, amik itt maradtak Budapest egykori vőlegényének húsz éve után.
Czabánnak szemet szúr a „Kurrens divat” cégtábla abszurditása, tekintete megállapodik egy pillanatra azon a belső udvarba véglegesen lehorgonyzott régi lakókocsin, a „Nem fog kif” feliraton, aminek objektív okok miatt tényleg nincs lehetősége a befejeződésre. És ha már eddig eljöttünk a „Czabángyurival”, megérdemeljük, hogy benézzünk vele a Visszavárjuk talponállóba, aminek préselt pozdorjából van eszkábálva a kapuja és ki tudja miért, de valaki egy magas hegyek tövében álló, kéttornyú várat is festett oda.
Pálffy Lajos
Czabán György
Budapest Bartóktól Banksy-ig
Mai Manó Ház
2014. március 14. – április 13.