A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Most, hogy itt a keresztény világ legnagyobb ünnepe, amely csakúgy, mint a többi, alig látszik már a köréje szervezett zajtól, jelesül a wellness hosszú hétvégén tojásokat tojó aranyos nyusziktól, cuki kiscsibéktől, szemen át ható lelki csendteremtőnek Kárpáti Tamás munkáit javaslom a Forrás Galériában.
Időtlen képein feloldódó alakokat, késő délutáni fényekben fürdő kerteket láthatunk, ahol a múlt köde átszivárog az ágak között. És mindenekelőtt csend van.
A csend, ami mostanság kevés ember kiváltsága, különösen az örökké zúgó, morajló városokban, úgy tűnik Kárpáti Tamásnak a kezdetektől fogva megadatott. Mert az ilyen ember képes arra, hogy a Képzőművészeti Főiskoláról 1974-ben kikerülve csak a mesterségének éljen, életének nagyobbik részét műtermében, munkával töltse. A műterem az a kert, ahová nem, vagy csak nagyon haloványan jut el a világ zaja. Csend van, csak az ecsetvonások nesze hallatszik, ahogy többször is végigmennek egy-egy vásznon. És terpentinillat van, egyszerre több kép is szárad, hogy majd egyszer újra ecset alá kerüljön. Tehát több kép is ott lehet egy-egy kiállított munka alatt.
Így áradhatnak azok a sejtelmes hangulatok, így tud megjelenni az időtlenség, amelyet a meleg tónusok, a lazúrosan felvitt sárgászöldek, vöröses, aranyos barnák még teljesebbé tesznek. A figurák: angyalok, bibliai szereplők, mitológiai hősök szinte teljesen feloldódnak az idő ködében. A naplementébe hajló késődélután tompa fényű kertjeibe lépve mi is hasonló átalakuláson esünk át. Talán egész rövid földi életünkben e kertek felé haladtunk, hogy aztán a végén megszűnjön minden szenvedés, fájdalom. Amikor megszűnik minden mozgás, feloldódnak, eltűnnek a formák és csak a lélek marad és a csend.
Kárpáti Tamás nagyon jól látja maga előtt ezeket a kerteket, amelyek lehetnek szerinte sejtelmes hajnali ködben úszó zöldek (Liliom, 2014), vihar előtti szürkék, rettenetesek (Az ördög kertje, 2012). Lehet fekete madarak lakhelye (Varjak kertje, 2012), de a szomorúságé is (Gyász, 2014). Lehet benne egy nyírfacsoport (Szép nyíres, 2014), de vannak kertek bárányokkal is, amik inni mennek, vagy elérik a nagy tölgyfát. És vannak szörnyű kertek is, ahonnan menekülnek a bárányok, vannak elkárhozott tájak, olyanok, ahol az alkony vérként csorog. Ugyanakkor ott van a fényben fürdő Angyalkert is (2009), ahol a jó áll győzelemre, és lehet, hogy mindegyikben kicsit ott van az a Khedron patakon túli Gethsemane is, akkor éjszaka...
És húsvétkor is végig jelen van, volt a rossz, hogy megakadályozza, ellehetetlenítse a nagy tettet. Most talán zajt csap, csábít, sok izgalmas, érdekes dologgal próbálja elterelni a lényegről figyelmünket. Kárpáti Tamásnál ez nem sikerült – erről képei is beszélnek.
Pálffy Lajos
Kárpáti Tamás: Kert
Forrás Galéria
2014. április 3. – 2014. április 25.