a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Variációk egy költő és műfordító arcképére
Rákos Sándor neve a Gilgames eposz műfordítójaként vált ismertté.A műfordítóként híressé vált költők gyakorta méltatlanul elfeledettek. Pedig tapasztalatuk, olvasottságuk és nyelvi leleményességük által válnak jártassá a költészet csavaros világában és saját gondolatiságuk pontosabb átadásában. Rákos Sándor neve a Gilgames eposz műfordítójaként vált ismertté. Komoróczy Géza nyersfordítása alapján ő tolmácsolta a sumer eposzt, amely azóta gimnáziumi anyag. De nem csak ezt az eposzt jegyzi mint műfordító, hanem az óceániai népek költészeti kincseit bemutató Táncol a hullámsapkás tenger című kötetet is.
Rákos Sándor 1921-ben született Kálmánházán. Hajdúnánási és nyíregyházi gimnáziumi tanulmányai után a Közgazdasági Egyetem hallgatója volt. Dolgozott a MOKÉP sajtóosztályán, majd a Révai (később Szépirodalmi) Kiadó munkatársa volt. 1951-től szabadfoglalkozású költőként és műfordítóként dolgozott, később azonban egy időre betiltották publikációs lehetőségeit. 1957-től publikálhatott csak újra.
Munkásságára jellemző az állandó változás. Az örök megújhodás alapelvét követte, hiszen szerinte az "örökmozgó, örökváltozó életen" tennénk erőszakot, ha csak egy bizonyos elv mellett tartanánk ki. Fiatalkori lírájára a lázadó hangnem, az abszurditással, önmagában az élettel felvett harci attitűd a jellemző. Másik jellemzője a protestáns próféciák hangneme, amelyben vallásos elmélyülés révületében önmagát, világot megkérdőjelező gondolatokat fogalmaz meg. Későbbi költészete a maszkköltészet, amelyet a költő által sokat tanulmányozott mítoszok és az ősköltészet világa is erősen befolyásolt. Munkásságát többszöri József Attila- és Kossuth-díjjal is elismerték.
E fényképsorozat a Kortárs folyóirat megrendelésére készült; a fotózáson Szentpál Mónika, Rákos Sándor felesége versmondással szórakoztatta a fotóst és modelljét.
Bakk Ágnes
1
2
3
4
5
