a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Megmentett fények

Kiállítás Kinszki Imre fotóiból

kinszkileadparkban

Kinszki Imre fotográfiáiból nyílik kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A Holokauszt Emlékév keretében megrendezett kiállításon most először látható együtt a nemrég digitalizált hagyaték.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában május 21-én szerda este 6 órakor nyílik a Kinszki Imre fotográfiáiból válogatott kiállítás. A megnyitón Kinszki Imre lányával, Kinszki Judittal Sándor Tibor, a Budapest Gyűjtemény vezetője beszélget. A kiállítás a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából készült.

Kinszki Imre művelt, sokoldalúan képzett pesti polgár volt, aki zsidó származása miatt 1921-ben kénytelen volt feladni egyetemi tanulmányait, és ezután tisztviselőként kereste a kenyerét. Közben fényképezni kezdett, és az 1930-as évek végére a nemzetközi modern irányzatokkal rokonítható magyar fotográfusok egyik elismert alakjává vált. Tehetségét azonban nem volt módja kibontakoztatni: 1945-ben német földön tűnt el egy halálmenetben. A nagykorúságát épp csak betöltött fiát a buchenwaldi lágerben ölték meg 1944 telén. Felesége és leánya a fővárosi zsidóság kálváriáját járta be. Csillagos házba, majd a gettóba kényszerítve, a legnagyobb vészek idején is megőrizték azt a kis barna bőrtáskát, amibe a családfő a legjobban sikerült fényképeit csomagolta be az újrakezdés reményében.

triciklikinszkiimre
Tricikli, 1935

A megmentett fotónegatívok közül mintegy másfél száz felvételt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye őriz. A Holokauszt Emlékév keretében megrendezett kiállításon most először látható együtt a nemrég digitalizált hagyaték. A megnyitón Kinszki Imre leánya, Kinszki Judit pódiumbeszélgetésen idézi fel édesapja alakját, a békés gyermekkor és az üldöztetés időszakának emlékeit. A kiállítás izgalmas vizuális kalandot ígér mind a magyar fotográfia története, mind pedig a Budapest múltja iránt érdeklődő közönségnek. Kinszki Imre szokatlan nézőpontokkal, különleges fényviszonyokkal kísérletező utcaképein, zsánerein az 1930-as évek Budapestjének rejtett arcvonásai tárulnak elénk.

kinszki1937
Kinszki Imre 1937-ben

Kinszki Imre felesége sohasem adta fel a reményt, hogy férje egyszer visszatér. Lánya, Kinszki Judit pedig mindmáig mindent megtesz azért, hogy apjának alakja, művészi hagyatéka ne vesszen a feledés homályába. A dobozban megőrzött fényképnegatívoknak jelentős része 1985-ban került a FSZEK Budapest Gyűjteményébe. Azóta számtalan érdeklődő vehette kézbe a fényképek másolatait, nem egy közülük kiállításokon, albumokban szerepelt itthon és külföldön. A hagyaték most először látható hiánytalanul együtt. Kinszki Imre a két világháború közötti időszak útkereső, a fotográfia formanyelvének megújításával kísérletező alkotói közé tartozott. Stílustörekvései a korszak modern nemzetközi áramlataival, a „Neues Sehen” vagy „straight photography”, illetve a „Neue Sachlichkeit” néven ismertté vált irányzatokkal rokoníthatók. Munkáin érezhető Albert Renger-Patzsch, Alexander Rodcsenko vagy éppen Moholy-Nagy László hatása. Képeinek többsége azonban e példáknál visszafogottabb, szelídebb megközelítést tükröz, mintha egy alkotóban együtt férne meg az avantgárd lendület és a biedermeier kedélyesség. 

 kiralyutcakinszki
Király utca 1927-ben

Különös érzéke volt a szokatlan látószögekhez, kísérletezett a meredek felülnézetekkel, a döntött képsíkokkal, a végtelenbe futó vonalakkal, a földbarázdák, utcakövek, rácsok textúrájával. Hazai kortársaihoz hasonlóan bravúrosan kezelte a különleges fényviszonyokat. Képeinek meghatározó motívumai az éles fény-árnyék kontrasztok, máskor épp ellenkezőleg, a lágyan elnyúló árnyékok, a hajnali, kora esti, vagy éppen a ködös, havas időtől átrajzolt látványok. A két világháború között a magyarországi művészfényképezők többségét a falu és a paraszti világ felfedezése vonzotta. Kinszki számára azonban Budapest a „hazai táj”.

munkaskinszkiimre
Munkás, 1937

A félhomályos terekbe betörő fénypászmákban, az utcák esti kivilágításában a nagyváros rejtett arcvonásai tárulnak elénk. Utcaképein, zsánerein együtt láttatja az urbánus tér fizikai alkotóelemeiben, a kőben, vasban feltáruló szépséget és azokat, akiknek kétkezi munkája alakítja, újraformálja azt. Nem harcos szociofotós és nem is fürge fotóriporter; életképei mégis érzékeny híradások a harmincas évek városi életéről. De többek is annál: az átmenekített fényképnegatívokon a halhatatlanság visszfénye sejlik át: az időtlenné vált pillanatoké és azé, aki a megragadásukra tört.

Életrajz
1901. március 10-én született Budapesten, asszimilált zsidó értelmiségi családban. Nagyapja Schiller Zsigmond, botanikus és újságíró, a német nyelvű Pester Lloyd munkatársa.
1918-ban érettségizik a Piarista Gimnáziumban. 
1918-1919-ben megkezdi, majd félbeszakítani kényszerül egyetemi tanulmányait. 
1921-ben újabb egyetemi jelentkezését elutasítják az időközben bevezetett numerus clausus törvény miatt, ami radikálisan korlátozta az egyetemekre felvehető zsidó származású diákok számát.
1921-től az 1930-as évek végéig irattárosi állást tölt be a magyar Textilgyárosok Országos Egyesületében. Tudományos érdeklődése megmarad: természet- és társadalomfilozófiai írásai jelennek meg a Nyugatban, a Századunkban és a Korunkban.
1925-ban házasságot köt Gárdonyi Ilonával. Tőle kapja ajándékba első fényképezőgépét.
1926-ban megszületik első gyermekük, Gábor. A családi emlékképek megörökítése mellett érdeklődése a művészi fényképezés felé fordul.
1930-ban KINSECTA néven speciális fényképezőgépet tervez közelfényképezéshez. 
1931-től tagja a Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetségének (MAOSZ). Szakcikkeket ír, képeivel kiállításokon szerepel, fotói külföldön is megjelennek. A fotográfiai irányzatokról kialakuló szakmai vitákban az „új tárgyiasság”mellett foglal állást, képei is a modern áramlatok hatását tükrözik. Állandó munkatársa lesz a Tükör és a Búvár című lapoknak. 
1934-ben megszületik második gyermekük, Judit. 
1936 decemberében több társával kilép a MAOSZ-ból.
1937 januárjában megalakítják Modern Magyar Fényképezők Csoportját. Az új művészeti társulás nagyszabású nemzetközi kiállítást szervez a Vigadóban, a fényképezés világszabadalmának századik évfordulója alkalmából.
1939-ben egyik szerkesztője a Magyar fényképezés című fotóalbumnak.
Az 1930-as évek végén a széles körűen tájékozott, öt nyelven beszélő Kinszki tisztában van a rá és a környezetére leselkedő veszélyekkel. Mozgósítja kapcsolatait, állást keres külföldön, bevándorló útlevelet szerez családjának Új-Zélandra, végül azonban nem tudják elszánni magukat a kivándorlásra.
1943-tól többször is behívják munkaszolgálatra. 
1944 novemberében a Ferencvárosi pályaudvarról küldi utolsó levelezőlapját családjának.
1945 tavaszán látják utoljára egy Sachsenhausen felé tartó gyalogmenetben.

forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

• Publikálva: 2014.05.19. 16:42 • Címke: fotó, holokauszt70, kiállítás