A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Kinszki Imre fotográfiáiból nyílik kiállítás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A Holokauszt Emlékév keretében megrendezett kiállításon most először látható együtt a nemrég digitalizált hagyaték.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában május 21-én szerda este 6 órakor nyílik a Kinszki Imre fotográfiáiból válogatott kiállítás. A megnyitón Kinszki Imre lányával, Kinszki Judittal Sándor Tibor, a Budapest Gyűjtemény vezetője beszélget. A kiállítás a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából készült.
Kinszki Imre művelt, sokoldalúan képzett pesti polgár volt, aki zsidó származása miatt 1921-ben kénytelen volt feladni egyetemi tanulmányait, és ezután tisztviselőként kereste a kenyerét. Közben fényképezni kezdett, és az 1930-as évek végére a nemzetközi modern irányzatokkal rokonítható magyar fotográfusok egyik elismert alakjává vált. Tehetségét azonban nem volt módja kibontakoztatni: 1945-ben német földön tűnt el egy halálmenetben. A nagykorúságát épp csak betöltött fiát a buchenwaldi lágerben ölték meg 1944 telén. Felesége és leánya a fővárosi zsidóság kálváriáját járta be. Csillagos házba, majd a gettóba kényszerítve, a legnagyobb vészek idején is megőrizték azt a kis barna bőrtáskát, amibe a családfő a legjobban sikerült fényképeit csomagolta be az újrakezdés reményében.
Tricikli, 1935
A megmentett fotónegatívok közül mintegy másfél száz felvételt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye őriz. A Holokauszt Emlékév keretében megrendezett kiállításon most először látható együtt a nemrég digitalizált hagyaték. A megnyitón Kinszki Imre leánya, Kinszki Judit pódiumbeszélgetésen idézi fel édesapja alakját, a békés gyermekkor és az üldöztetés időszakának emlékeit. A kiállítás izgalmas vizuális kalandot ígér mind a magyar fotográfia története, mind pedig a Budapest múltja iránt érdeklődő közönségnek. Kinszki Imre szokatlan nézőpontokkal, különleges fényviszonyokkal kísérletező utcaképein, zsánerein az 1930-as évek Budapestjének rejtett arcvonásai tárulnak elénk.
Kinszki Imre 1937-ben
Kinszki Imre felesége sohasem adta fel a reményt, hogy férje egyszer visszatér. Lánya, Kinszki Judit pedig mindmáig mindent megtesz azért, hogy apjának alakja, művészi hagyatéka ne vesszen a feledés homályába. A dobozban megőrzött fényképnegatívoknak jelentős része 1985-ban került a FSZEK Budapest Gyűjteményébe. Azóta számtalan érdeklődő vehette kézbe a fényképek másolatait, nem egy közülük kiállításokon, albumokban szerepelt itthon és külföldön. A hagyaték most először látható hiánytalanul együtt. Kinszki Imre a két világháború közötti időszak útkereső, a fotográfia formanyelvének megújításával kísérletező alkotói közé tartozott. Stílustörekvései a korszak modern nemzetközi áramlataival, a „Neues Sehen” vagy „straight photography”, illetve a „Neue Sachlichkeit” néven ismertté vált irányzatokkal rokoníthatók. Munkáin érezhető Albert Renger-Patzsch, Alexander Rodcsenko vagy éppen Moholy-Nagy László hatása. Képeinek többsége azonban e példáknál visszafogottabb, szelídebb megközelítést tükröz, mintha egy alkotóban együtt férne meg az avantgárd lendület és a biedermeier kedélyesség.
Király utca 1927-ben
Különös érzéke volt a szokatlan látószögekhez, kísérletezett a meredek felülnézetekkel, a döntött képsíkokkal, a végtelenbe futó vonalakkal, a földbarázdák, utcakövek, rácsok textúrájával. Hazai kortársaihoz hasonlóan bravúrosan kezelte a különleges fényviszonyokat. Képeinek meghatározó motívumai az éles fény-árnyék kontrasztok, máskor épp ellenkezőleg, a lágyan elnyúló árnyékok, a hajnali, kora esti, vagy éppen a ködös, havas időtől átrajzolt látványok. A két világháború között a magyarországi művészfényképezők többségét a falu és a paraszti világ felfedezése vonzotta. Kinszki számára azonban Budapest a „hazai táj”.
Munkás, 1937
A félhomályos terekbe betörő fénypászmákban, az utcák esti kivilágításában a nagyváros rejtett arcvonásai tárulnak elénk. Utcaképein, zsánerein együtt láttatja az urbánus tér fizikai alkotóelemeiben, a kőben, vasban feltáruló szépséget és azokat, akiknek kétkezi munkája alakítja, újraformálja azt. Nem harcos szociofotós és nem is fürge fotóriporter; életképei mégis érzékeny híradások a harmincas évek városi életéről. De többek is annál: az átmenekített fényképnegatívokon a halhatatlanság visszfénye sejlik át: az időtlenné vált pillanatoké és azé, aki a megragadásukra tört.
Életrajz |
forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár