a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Hippi lemezborítókkal a szebb világért

illes_leadA fekete bakelitlemezek kora lejárt, de a hatvanas, hetvenes évek zenéi megmaradtak, miként a ma már műalkotásnak számító Szyksznian Wanda-lemezborítók is.

A hétköznapi élet tárgyai, ahogy múlik az idő, történelmi tárgyakká válhatnak. Emlékekké egy-egy korról, emlékekké, amelyekből az utókor szinte mindent megtudhat arról, hogyan is éltek elődeik. A tárgyakat aztán összegyűjtik az erre hivatott intézmények, időnként közszemlére teszik, ezeket kiállításoknak nevezzük. És jönnek a fiatal emberek, a fülükben apró füldugó, belőle vékony vezeték vezet a zsebben lapuló apró hangrögzítő és -lejátszó eszközhöz. Lehet, hogy apáik, nagyapáik zenéjét hallgatja, és lehet, hogy egy, a hatvanas–hetvenes évek könnyűzenéjét bemutató kiállításon nézelődik. Ha ez így van, akkor bárhol is legyen ez a tárlat, Szyksznian Wanda grafikus munkáival, és az Illés együttes lemezeivel mindenképpen találkozik.

Érdekes találkozás volt 1968-ban a már befutott Illés zenekar és a lemezborítót tervező Szyksznian Wanda grafikusé, a zenekar harmadik nagylemeze, az Illések és pofonok című előkészületei idején. Az akkor másodéves képzőművészeti főiskolást Bródy János kérte fel a munkára, amelyről utóbb kiderült, hogy meghatározó jelentőségű volt pályáján. Két világ, a bizonyos értelemben steril, mondhatni, üvegbúra alatti képzőművészet világa, és az óriási indulatokat hordozó, lázadó rockzene találkozott. A lágy, finom vonalakkal dolgozó Szyksznian Wandát megérintette a karcos, kemény, ám az érzelmeket is elemi erővel megmutató zene, és lemezborítók egész sorát készítette a korszak jeles zenészeinek.

illés

Ha a legnevezetesebb elsőt nézzük, az 1969-ben megjelent Illések és pofonokat, tagadhatatlan Andy Warhol és a pop-art hatása. A grafikus napjainkban megjelent interjúiban sem tagadja, hogy óriási hatással volt rá a pop-art és a hippi-korszak minden külsősége. Ám azt mindig hangsúlyozza, hogy a hippi életformát sohasem gyakorolta. Az 1968-as diákmozgalmak a nyugati demokráciák intézményrendszere ellen tiltakoztak. Az Egyesült Államokban ez egybeesett a vietnami háború elleni szembeszegüléssel. A fiatalok elutasították a katonai egyenruhát, a konformizmust, elutasították a polgári életforma sok elemét, a családot, a hivatalokat. Elemi erejű szabadságvágyat fogalmaztak meg. A Szeretkezz, ne háborúzz! jelmondat, a békejelkép/jelvény, az amerikai szociológus, Angela Davis afrofrizurája, a virágos tunikák és ingek, a színesre festett Volkswagen mikrobuszok és a nagy tömegeket megmozgató rockfesztiválok ideje volt ez. Mindenki farmernadrágba bújt. A hippi mozgalom aztán néhány év alatt kifulladt, a főszereplők okosabbja befejezte tanulmányait, öltönybe vagy kosztümbe bújt, és élte a szülei életét. A honi komformizmussal szembeni lázadást komoly és hiteles emberek képviselték. A hippi külsőségek mögött a hagyományokra épített tartalmas munka folyt. Az Illés zenekarra sok mindent lehet mondani, de azt, hogy megalkuvó lett volna, és az ember szabadságát rövidtávú állapotként, röpke szórakozásként értelmezte volna, azt nem.

koncz

Szyksznian Wanda, Illésék közvetlen munkatársa, a hosszú távú, mondhatni életfogytig tartó szabadságért dolgozott. Első híres lemezborítója a sok apró négyzetre osztott színes motívummal és a zenészek fekete-fehér bélyegképével díszítve mindenki emlékezetében megmaradt. Ez volt az első kinyitható album Magyarországon. A belső borító motívumai szinte előre jelzik a grafikus későbbi pályájának szecessziós ihletésű képeit. Koncz Zsuzsa Élünk és meghalunk című korszakos jelentőségű albuma egészen más grafikai megoldásokkal került ki Szyksznian Wanda keze alól. A borító teljes oldalát betöltő női portrét akár egy reneszánsz alkotó is készíthette volna, a távolba néző előadóművész legjellemzőbb tulajdonságait jeleníti meg: határozott, őszinte, furcsa módon egyszerre lágy és kemény. Mint az album dalai. Halász Judit Csigavér című gyereklemezén új  jelentést kapnak a hippi-korszak kellékei, helyükre kerülnek, az előadó arcára festve virítanak a virágok, gyümölcsök, levelek. Szyksznian Wanda az Illés zenekar későbbi albumborítóit is hasonló műgonddal készítette el, mint az elsőt.

Szyksznian Wanda
1948-ban született Budapesten, édesapja lengyel volt. 1971-ben Bernáth Aurél és Konecsni György tanítványaként végzett a Képzőművészeti Főiskolán grafikusként. A hetvenes évek elejétől a szakma élvonalához tartozik a reklámgrafikában és a könyvművészetben. Nagy sikert hoztak számára hanglemezborítói, film- és kereskedelmi plakátjai. A fotóalapú ábrázolás finom, lágy festői megoldásokkal párosul művein. A művésznő színvilága igen erőteljes, változatos, a magabiztos vonalakkal elkészített rajzolatra épül. Érdeklődése sokoldalú, a nyolcvanas években a figuratív és az absztrakt határának festészetét vizsgálja, később egyéni montázstechnikát alkot. A kilencvenes évek végétől még a kerámiaművészet területére is elmerészkedik, Sárospatakon készít samottalapú műveket. Az Illusztrátorok Társaságának tagja, tervező grafikai szakértő. Alkalmazott grafikusi tevékenységét pályakezdése óta gyakorolja, 2005-től, más munkái mellett, a Duna Televízió Hol volt, hol nem volt című meseműsorának illusztrátora. 1972-ben, 1973-ban, 1974-ban sorra ő kapta meg a Hungaroton nívódíját. 1981-ben pedig az év legjobb plakátja kiállítás közönségdíját érdemelte ki. 2000-ben Ferenczy Noémi-díjjal jutalmazták.

Dippold Pál

• Publikálva: 2012.03.21. 11:21 • Címke: zene, műtárgy, művelődéstörténet