a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Visegrádi tavasz
Az örvendetes tényt, hogy itt a tavasz, az olvasó nyilván nem innen
fogja megtudni. Ahhoz viszont, hogy hova menjen ebben a tavaszban,
tőlünk is kaphat segítséget.Menjenek Visegrádra a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumába! Igaz, ide más évszakokban is lehet jönni, de talán ilyenkor, tavasszal a legszebb a vidék. Az intézmény a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléi közé tartozik, ez azt jelenti, hogy olyan vidéken működő múzeum, amely az anyaintézmény központi irányításával, de szakmailag és gazdaságilag önállóan működik.
A Királyi Palota délkeleti nézetből. Forrás: visegradmuzeum.hu
A hely, ahol a múzeumot megtaláljuk, mindig is kitüntetett szerepet viselt a magyar történelemben. A Dunakanyar természeti kincsei, a Börzsönyt és a Pilist szétválasztó hatalmas folyó, a kisebb-nagyobb szigetek, a folyóparti települések, az ide kötődő irodalom- és művészettörténeti emlékek a lassan hömpölygő évezredek során emberek millióit hozták erre a tájra. Ha Visegráddal szemből közelítünk, Zebegény Szőnyi István, Koós Károly szellemét idézi, Nagymaroson élt Kittenberger Kálmán, ha átkompozunk a visegrádi partra, megidézhetjük Áprily Lajos és népes családja emlékét a várhegy melletti völgyben, és ha végre rászánjuk magunkat, hogy megnézzük azt az óriási gyűjteményt, amelyet a múzeum kínál, beleszédülünk a sok látnivalóba.
Évezredek tárgyi emlékeinek sokasága kápráztatja el a látogatót. A várban például, amelynek legújabb kori története nem is olyan régen, 1871-ben kezdődött a Henszlmann Imre vezette régészeti feltárással, majd a XX. század közepéig folytatódott a munka. Néhány részt helyreállítottak a várromoknál és az 1934-ben megtalált királyi palotában. A II. világháborúban szétlőtték és széthordták a gyűjteményt. Az újjáépítés a világégés utáni években kezdődött el, és lényegében napjainkig tart. A Mátyás Király Múzeum állandó kiállításai akár több napos programot is adhatnak: Mátyás-kori kőtár, Anjou-kori kőtár, a visegrádi királyi palota története, Zsigmond-kori szoba, királyi konyha, Corvin-lakosztály, a reneszánsz művészet kezdetei Magyarországon.
Anjou-kori kőtár. Forrás: visegradmuzeum.hu
A Visegrád történetét bemutató kiállítás a Salamon-toronyban található. Különös helyszín, különlegesen gazdag és érdekes információtömeggel. A Szent István király által alapított magyar állam első központja Esztergomban volt. Első királyunk korában épült fel Visegrád vára, amely megyeszékhely lett. Túl sokat nem kellett dolgozniuk, mert a sibrik-dombi római erőd újjáépítését kellett csupán elvégezniük. Ennek nagy tornyát lakótoronnyá alakították, és néhány más épületet is felhúztak. Volt itt egy nagy ház, amelyet az ispán – a vármegye első embere – és előkelő vendégei használták. A kora középkori Visegrádot a tatárok szinte teljes egészében elpusztították, IV. Béla király a tatárjárás után a Duna vonalát kővárakkal erősítette meg. Az 1200-as évek közepén megindult a visegrádi kettős várrendszer építése. 1259-ben a király az üres visegrádi hegyet adományozta azért, hogy a tatárok elől erre a hegyre épített várba menekülhessenek az özvegyek és árvák. A fellegvár Mária királyné ékszereinek árából fel is épült.
1323-ban Károly Róbert Temesvárról ide helyezte át székhelyét. Királyi rezidenciául nem Budát, hanem az igen jól védhető visegrádi várat választotta. A XIV. századra tehát Visegrád az ország fővárosává vált. A következő századokban királyok jöttek-mentek; volt, akit Visegrádon tartottak rabságban, volt, aki továbbépítette a várost és a várat, de hogy ne csak a királyokról beszéljünk, itt készült 1357-ben a korabeli Európa legnagyobb – 280 cm átmérőjű – harangja is.
Hunyadi Mátyás 1476-ban, Aragóniai Beatrixszel kötött házassága után elkezdődött a palota és a vár felújítása. A virágzó reneszánsz minden pompája megjelent itt. Ezt a mai látogató a Corvin-lakosztályban tanulmányozhatja. A Mátyás király törvénytelen fia, Corvin János számára készült lakás a reneszánsz palotaépítészet jellegzetes három helyiségből álló téregyüttestípusát mutatja meg. Az első az ebédlő és fogadóterem. A falakon arannyal átszőtt itáliai selyemkárpitok, a szobában dobogóra helyezett, bársonnyal borított, aranyozott trónszék, amelyet egy IV. Sixtus pápát ábrázoló freskó alapján rekonstruáltak. A második szoba a nappali, ide rakták a herceg ruháit és egyéb értékeit tartalmazó ládákat, amelyeken éjszaka a testőrök aludtak. A terem fő dísze egy Mátyás-címeres kályha. A lakosztály harmadik része a hálószoba, amelynek fő bútordarabja egy baldachinos ágy. Hársfából faragták a dél-német stílusú ágyat. A hátsó szobasarokban áll a szintén fa fürdődézsa. A világítást szolgáló rézcsillár Magyarország egyetlen XV. századból megmaradt ilyen jellegű tárgyi emléke.
A híres Corvin-lakosztály. Forrás: visegradmuzeum.hu
Ha kijövünk a múzeumból, és végigsétálunk egy visegrádi utcán, a Mátyás király óta gyorsan elszállt évszázadokból korunkig vezethet minket az ellentmondásosan megítélt Görgey Artúr emlékének felidézése. Itt, Visegrádon lakott az az ember, aki dicsőséges csatákba vezette a magyar honvédeket 1848-49-ben, majd a bukás után a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében letette a fegyvert; ezzel ezrek életét megmentve lehetővé tette, hogy Magyarország néhány évtized elteltével Európa egyik leggazdagabb, leggyorsabban fejlődő országa legyen. A polgárosodás időszakában más szelek fújtak, mint Szent István korában, így Görgey Artúr nem került a Salamon-toronyba.
| A nyughatatlan Salamon
Salamon (1053-1087?; 1063-1074 között magyar király) I. András és Anasztázia kijevi hercegnő kései gyermeke volt. Tíz éves korában apja királlyá koronáztatta, majd egy évvel később, Székesfehérváron, I. András halála után másodszor is királlyá koronázták. Unokatestvére, Géza herceg, aki szintén király akart lenni, betört az országba, de nem ütközött meg Salamon hadaival: kibékültek, majd 1864-ben Géza is megkoronázta őt. A gyermek király kezdetben hallgatott anyjára, aki azt szorgalmazta, hogy éljen békében unokafivéreivel, felnőve azonban szembefordult velük. Véres ütközetek után Géza végigkergette az országon Salamont, majd 1073-ban fegyverszünetet kötöttek, amit Salamon megszegett. A trónviszály 1077-ig, Géza haláláig folytatódott, az ország 2/3-át birtokló Géza utódja öccse, László lett. 1081-ben Salamon is elismerte királynak Lászlót, aki meghagyta Salamon királyi címét. Ő azonban nem nyughatott, újabb és újabb terveket eszelt ki elvesztett trónja visszaszerzésére. 1083-ban ezért László király a visegrádi vár alsó tornyába – a későbbi Salamon-toronyba – zárta a békétlen unokatestvért. De még ebben az évben, István király szentté avatásának ünnepén szabadon engedte. Salamon Németországba ment, majd a besenyőkhöz, és rátört Magyarországra. László azonban Kisvárdánál megverte Salamon csapatait. 1087-ben egyes források szerint az immár cselszövéseit külföldön folytató Salamont a görögök megölték, más források szerint azonban Salamon megmenekült, és kolduló barátként, majd remeteként élt még néhány évig. A békétlen ember emlékét rövid fogságának helyszíne, a Salamon-torony őrzi. |
Dippold Pál