a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Ház a földön, a felhők felett

makovecz lead

„A Makoveczről” tudni lehetett már korábban is, de első épületét, éppen a nem is annyira megkapó sárospataki művelődési házat én csak a nyolcvanas években láttam. Döbbenetes élmény volt a szocializmus vasbeton-sivataga után. És aztán a kápolna az alma materemben, a két angyallal, nem Berlin, hanem most Győr felett. Kápolna a padláson, művház a reménytelenségben, és most, halála után egy minden eddigieknél teljesebb kiállítás a végre kinyitó Vigadóban. Teljességre törekvő tárlat a teljes egészében bemutathatatlanról. Mert oly hatalmas és annyira nagy magasságokban van.

Mezei Gábor, a kurátor és nem mellesleg Makovecz Imre belsőépítész társalkotója maga is így fogalmazott mindenkinek, aki a tárlatról kérdezte. Igen, hihetetlenül nagy és gazdag az anyag, amiből válogatni kellett, így még olyan praktikus szempontok is érvényesülhettek, hogy csak azok a családi háztervek kerültek be, amikről megfelelő minőségű fotó állt rendelkezésre. Igaz, azt is tudni lehet, hogy máshova meg jeles épületfotóst küldtek, mert kihagyhatatlannak ítélték az adott építményt. 1500 négyzetméteren láthatjuk hát Makovecz természetközeli építészetét a 150 éves Vigadóban, az elképesztően jó minőségű makettek mellett 60 kitűnő tablón és harminc üvegtárlóban. 1500 négyzetméteren azt az épületet, amit kezdetektől fogva szeretett volna megépíteni, amely „az emberiség kezdete előtt már állt a világban, a kezdetek világában, mint sugárzó, valóságos kép, az igazi otthon, az Aranykor eleven háza”.

makovecz sarospatak
Sárospatak egyik éke

Ilyen házak templomai is, amelyek feltűnnek szerencsére elég sok helyen a Kárpát-medencében. Istennek olyan házai ezek, ahol szerzetesi szokás szerint arcra kell borulni az Úr nagysága előtt. Közülük talán az utolsó, a devecseri ökumenikus kápolna 2012-ből, no és itt van egy teljes emeleten a ki tudja miért nem épülő felső-krisztinavárosi Szent Mihály templom. Amit a háború előtt már elkezdtek, és később diszkóként üzemeltettek. A döbbenetes élményt adó legalább 3 méter magas makett mellett a hossz- és a keresztmetszet izometriát mutató számítógépes grafikákat is láthatunk és hat kinagyított szabadkézi rajzot.

makovecz krisztinavaros templom terv
A (még) meg-nem-valósított tervek

Hat torony és 36 angyal a templomon. Makovecz ezt tartotta főművének, többször is átdolgozta. „Egyre fontosabb, ahogy az élet végéhez érek, az az erő, amely képes legyőzni a sárkányt, a torzat, az okos és önző tudást, az életerőt módosító kísértést. Egyre fontosabb az elegancia, mely a sötétség erőit féken tartva egyensúlyt teremt, mely feltétele a belső békének és így a teremtés céljának, a szabad embernek.” Így vallott az épületről, ami nagyon hiányzik onnan a Felső-Krisztinavárosból, ahol az 59-es villamos elkanyarodik a Farkasréti temető irányába.

makovecz kakasd
Makovecz „nyoma” Kakasdon

Azok a faluházak pedig, olyanok, mint a kakasdi vagy a baki, hát azok is nagyon hiányoznak sok magyar településről. Olyanokról határokon innen és túl, ahol már jó ideje többet temet, mint keresztel az autóval érkező és sebesen távozó pap. És olyan épületek is kellenének, mint a sevillai expó 1990 és 1992 között épülő magyar pavilonja, amire egy nemzet lehet büszke, és amelynek tagadhatatlanul csodájára járt a világ, pedig már akkor is kemény, hideg szelek fújtak. Mert Makovecz úgy lett a világ legnagyobb építészeinek egyike, hogy soha nem állt be a sorba. „Sem a politika, sem a szakma nem volt elbűvölve tevékenységétől” – vallotta róla Mezei Gábor. Nem véletlen, hogy a kilencvenes évektől teljesedhetett ki, készíthetett mondjuk színpadot is az Operaházba a Kékszakállúhoz, a Fából faragott királyfihoz vagy a Csodálatos mandarinhoz. És létrejöhetett 25 évvel ezelőtt a Kós Károly Egyesülés – Vándoriskola, mert gondolt a jövővel is, hiszen halandó volt, mint mindahányan.

Pálffy Lajos

Makovecz – „…összekötni az eget és a földet…"

Kiállítás Makovecz Imre életművéből
Vigadó
2014. március 16. – szeptember 21.

• Publikálva: 2014.08.19. 10:32 • Címke: építészet, kiállítás