a rovat írásai

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Hlinka Városi Szimmetriája a legjobbak között

A legjobbak közé választotta Hlinka Zsolt Városi Szimmetria (Urban Symmetry) elnevezésű sorozatát kedden az idei Sony World Photography Awards szakmai zsűrije; a magyar fotós munkája így a világ 10 legjobbja közé került a Professzionális Építészet kategóriában – közölte a Sony kommunikációs ügynöksége az MTI-vel kedden.

Művészet összes cikke »

Ház a földön, a felhők felett

makovecz lead

„A Makoveczről” tudni lehetett már korábban is, de első épületét, éppen a nem is annyira megkapó sárospataki művelődési házat én csak a nyolcvanas években láttam. Döbbenetes élmény volt a szocializmus vasbeton-sivataga után. És aztán a kápolna az alma materemben, a két angyallal, nem Berlin, hanem most Győr felett. Kápolna a padláson, művház a reménytelenségben, és most, halála után egy minden eddigieknél teljesebb kiállítás a végre kinyitó Vigadóban. Teljességre törekvő tárlat a teljes egészében bemutathatatlanról. Mert oly hatalmas és annyira nagy magasságokban van.

Mezei Gábor, a kurátor és nem mellesleg Makovecz Imre belsőépítész társalkotója maga is így fogalmazott mindenkinek, aki a tárlatról kérdezte. Igen, hihetetlenül nagy és gazdag az anyag, amiből válogatni kellett, így még olyan praktikus szempontok is érvényesülhettek, hogy csak azok a családi háztervek kerültek be, amikről megfelelő minőségű fotó állt rendelkezésre. Igaz, azt is tudni lehet, hogy máshova meg jeles épületfotóst küldtek, mert kihagyhatatlannak ítélték az adott építményt. 1500 négyzetméteren láthatjuk hát Makovecz természetközeli építészetét a 150 éves Vigadóban, az elképesztően jó minőségű makettek mellett 60 kitűnő tablón és harminc üvegtárlóban. 1500 négyzetméteren azt az épületet, amit kezdetektől fogva szeretett volna megépíteni, amely „az emberiség kezdete előtt már állt a világban, a kezdetek világában, mint sugárzó, valóságos kép, az igazi otthon, az Aranykor eleven háza”.

makovecz sarospatak
Sárospatak egyik éke

Ilyen házak templomai is, amelyek feltűnnek szerencsére elég sok helyen a Kárpát-medencében. Istennek olyan házai ezek, ahol szerzetesi szokás szerint arcra kell borulni az Úr nagysága előtt. Közülük talán az utolsó, a devecseri ökumenikus kápolna 2012-ből, no és itt van egy teljes emeleten a ki tudja miért nem épülő felső-krisztinavárosi Szent Mihály templom. Amit a háború előtt már elkezdtek, és később diszkóként üzemeltettek. A döbbenetes élményt adó legalább 3 méter magas makett mellett a hossz- és a keresztmetszet izometriát mutató számítógépes grafikákat is láthatunk és hat kinagyított szabadkézi rajzot.

makovecz krisztinavaros templom terv
A (még) meg-nem-valósított tervek

Hat torony és 36 angyal a templomon. Makovecz ezt tartotta főművének, többször is átdolgozta. „Egyre fontosabb, ahogy az élet végéhez érek, az az erő, amely képes legyőzni a sárkányt, a torzat, az okos és önző tudást, az életerőt módosító kísértést. Egyre fontosabb az elegancia, mely a sötétség erőit féken tartva egyensúlyt teremt, mely feltétele a belső békének és így a teremtés céljának, a szabad embernek.” Így vallott az épületről, ami nagyon hiányzik onnan a Felső-Krisztinavárosból, ahol az 59-es villamos elkanyarodik a Farkasréti temető irányába.

makovecz kakasd
Makovecz „nyoma” Kakasdon

Azok a faluházak pedig, olyanok, mint a kakasdi vagy a baki, hát azok is nagyon hiányoznak sok magyar településről. Olyanokról határokon innen és túl, ahol már jó ideje többet temet, mint keresztel az autóval érkező és sebesen távozó pap. És olyan épületek is kellenének, mint a sevillai expó 1990 és 1992 között épülő magyar pavilonja, amire egy nemzet lehet büszke, és amelynek tagadhatatlanul csodájára járt a világ, pedig már akkor is kemény, hideg szelek fújtak. Mert Makovecz úgy lett a világ legnagyobb építészeinek egyike, hogy soha nem állt be a sorba. „Sem a politika, sem a szakma nem volt elbűvölve tevékenységétől” – vallotta róla Mezei Gábor. Nem véletlen, hogy a kilencvenes évektől teljesedhetett ki, készíthetett mondjuk színpadot is az Operaházba a Kékszakállúhoz, a Fából faragott királyfihoz vagy a Csodálatos mandarinhoz. És létrejöhetett 25 évvel ezelőtt a Kós Károly Egyesülés – Vándoriskola, mert gondolt a jövővel is, hiszen halandó volt, mint mindahányan.

Pálffy Lajos

Makovecz – „…összekötni az eget és a földet…"

Kiállítás Makovecz Imre életművéből
Vigadó
2014. március 16. – szeptember 21.

• Publikálva: 2014.08.19. 10:32 • Címke: építészet, kiállítás