a rovat írásai

Eljött a Hejettes Szomlyazók ideje is

Úgy látszik, eljött az idő, hogy megemlékezzünk a Hejettes Szomlyazókról is. És akkor mindjárt két kiállítással is, az Új Budapest Galériában május végétől szeptember elejéig a csapat első három évét, a Ludwig Múzeumban pedig 1987-től a megszűnésükig tartó időszak mától kerül terítékre.

Művész dolgozik a Mexikót elszeparáló falon

Az Egyesült Államok és Mexikó között húzódó, sokat vitatott falra egy mexikói művész festett képet, amely egy pillangók közül kinyúló baráti kezet ábrázol.

A szebeni kőfaragóktól a tihanyi bivalyokig

Szobrokat, grafikákat és festményeket vonultat fel Borsos Miklós szobrászművész gyűjteményes kiállítása, amely péntektől látható Budapesten, a Várkert Bazárban.

Mondrian elbűvöli a babákat?

Kisgyermekes családokat hívott meg tárlatlátogatásra a hágai Gemeentemuseum, amely a világ legnagyobb gyűjteményét mondhatja magáénak Piet Mondrian holland festő alkotásaiból. A geometrikus absztrakció holland mesterének művei elbűvölték a kicsiket.

Wyeth, egy amerikai, aki egyszerűen csak nagyon tudott festeni

Száz éve született az Amerikai Egyesült Államok talán legismertebb festője Andrew Wyeth, akiről mi itt Európában bizony elég keveset tudunk. Inkább azokat a művészeket tartjuk számon, akik a vén kontinensről költöztek az Államokba, hogy karriert építsenek, még drágábban tudják eladni képeiket. Wyeth Delaware megyében, egy farmon éldegélt és azt festegette, amit ott látott. Aztán sorra megkapta a legnagyobb hazai elismerések mellett a francia és az angol akadémia tagságát is.

Eltűntnek hitt festményre bukkantak Egerben

Nyolcvan éve eltűntnek hitt, a mai Érseki Palota eredeti mennyezetképének egy részletét ábrázoló vízfestményvázlatra bukkantak a közelmúltban az Egri Főegyházmegyei Levéltár munkatársai, jelentették be Egerben.

Eltitkolt aktok Hincz Gyula titkos szeretőjéről

A művész és modellje között nemritkán szövődik szerelem, valamiféle kapcsolat, mint ahogyan a főnök is a titkárnő között is meg szokott esni az ilyen dolog. De olyan eset csak ritkán fordulhat elő, amikor mindkét szituáció működik egyszerre. Pedig Hincz Gyula tíz éven keresztül élt így, a múzsájának tartott felesége mellett ott volt Margitka, a titkárnő, akiről szintén készültek titokban aktok.

Műalkotás aranyhalakból

Sok ezernyi aranyhallal teli, kivilágított akváriumokból alkotott vizuális művészeti installációját mutatja be egy tokiói kiállításon egy japán művész.​

A suffolki fák jelentették az akadémiát számára

A világhírű 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough 25 rajzból álló albumára bukkantak a windsori kastély királyi gyűjteményében.

A tetők felett repkedő szerelmesek festője

Százharminc éve, 1887. július 7-én született Marc Chagall, a múlt század egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb képzőművésze.

Megmutatják a gyarapodást

Előre és vissza - Válogatás a Ferenczy Múzeumi Centrum új szerzeményeiből (2000–2017) címmel új tárlat nyílt intézményünk fontos szentendrei partnerének tereiben.

Művészet összes cikke »

Ház a földön, a felhők felett

makovecz lead

„A Makoveczről” tudni lehetett már korábban is, de első épületét, éppen a nem is annyira megkapó sárospataki művelődési házat én csak a nyolcvanas években láttam. Döbbenetes élmény volt a szocializmus vasbeton-sivataga után. És aztán a kápolna az alma materemben, a két angyallal, nem Berlin, hanem most Győr felett. Kápolna a padláson, művház a reménytelenségben, és most, halála után egy minden eddigieknél teljesebb kiállítás a végre kinyitó Vigadóban. Teljességre törekvő tárlat a teljes egészében bemutathatatlanról. Mert oly hatalmas és annyira nagy magasságokban van.

Mezei Gábor, a kurátor és nem mellesleg Makovecz Imre belsőépítész társalkotója maga is így fogalmazott mindenkinek, aki a tárlatról kérdezte. Igen, hihetetlenül nagy és gazdag az anyag, amiből válogatni kellett, így még olyan praktikus szempontok is érvényesülhettek, hogy csak azok a családi háztervek kerültek be, amikről megfelelő minőségű fotó állt rendelkezésre. Igaz, azt is tudni lehet, hogy máshova meg jeles épületfotóst küldtek, mert kihagyhatatlannak ítélték az adott építményt. 1500 négyzetméteren láthatjuk hát Makovecz természetközeli építészetét a 150 éves Vigadóban, az elképesztően jó minőségű makettek mellett 60 kitűnő tablón és harminc üvegtárlóban. 1500 négyzetméteren azt az épületet, amit kezdetektől fogva szeretett volna megépíteni, amely „az emberiség kezdete előtt már állt a világban, a kezdetek világában, mint sugárzó, valóságos kép, az igazi otthon, az Aranykor eleven háza”.

makovecz sarospatak
Sárospatak egyik éke

Ilyen házak templomai is, amelyek feltűnnek szerencsére elég sok helyen a Kárpát-medencében. Istennek olyan házai ezek, ahol szerzetesi szokás szerint arcra kell borulni az Úr nagysága előtt. Közülük talán az utolsó, a devecseri ökumenikus kápolna 2012-ből, no és itt van egy teljes emeleten a ki tudja miért nem épülő felső-krisztinavárosi Szent Mihály templom. Amit a háború előtt már elkezdtek, és később diszkóként üzemeltettek. A döbbenetes élményt adó legalább 3 méter magas makett mellett a hossz- és a keresztmetszet izometriát mutató számítógépes grafikákat is láthatunk és hat kinagyított szabadkézi rajzot.

makovecz krisztinavaros templom terv
A (még) meg-nem-valósított tervek

Hat torony és 36 angyal a templomon. Makovecz ezt tartotta főművének, többször is átdolgozta. „Egyre fontosabb, ahogy az élet végéhez érek, az az erő, amely képes legyőzni a sárkányt, a torzat, az okos és önző tudást, az életerőt módosító kísértést. Egyre fontosabb az elegancia, mely a sötétség erőit féken tartva egyensúlyt teremt, mely feltétele a belső békének és így a teremtés céljának, a szabad embernek.” Így vallott az épületről, ami nagyon hiányzik onnan a Felső-Krisztinavárosból, ahol az 59-es villamos elkanyarodik a Farkasréti temető irányába.

makovecz kakasd
Makovecz „nyoma” Kakasdon

Azok a faluházak pedig, olyanok, mint a kakasdi vagy a baki, hát azok is nagyon hiányoznak sok magyar településről. Olyanokról határokon innen és túl, ahol már jó ideje többet temet, mint keresztel az autóval érkező és sebesen távozó pap. És olyan épületek is kellenének, mint a sevillai expó 1990 és 1992 között épülő magyar pavilonja, amire egy nemzet lehet büszke, és amelynek tagadhatatlanul csodájára járt a világ, pedig már akkor is kemény, hideg szelek fújtak. Mert Makovecz úgy lett a világ legnagyobb építészeinek egyike, hogy soha nem állt be a sorba. „Sem a politika, sem a szakma nem volt elbűvölve tevékenységétől” – vallotta róla Mezei Gábor. Nem véletlen, hogy a kilencvenes évektől teljesedhetett ki, készíthetett mondjuk színpadot is az Operaházba a Kékszakállúhoz, a Fából faragott királyfihoz vagy a Csodálatos mandarinhoz. És létrejöhetett 25 évvel ezelőtt a Kós Károly Egyesülés – Vándoriskola, mert gondolt a jövővel is, hiszen halandó volt, mint mindahányan.

Pálffy Lajos

Makovecz – „…összekötni az eget és a földet…"

Kiállítás Makovecz Imre életművéből
Vigadó
2014. március 16. – szeptember 21.

• Publikálva: 2014.08.19. 10:32 • Címke: építészet, kiállítás