A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
No és alázatra, mert a balmazújvárosi Gyepsoron csak úgy lehet a hetvenes évek közepén hitelesen fényképezni, hogy a fővárosi fotós bizony szóba áll az emberekkel, és tudja, hogy milyen történetek vannak egy-egy arc mögött.
fotó: MMA
Molnár Edit ezt tette, ötven remekbe szabott fekete-fehér fotóját most a megújult Vigadó földszintjén nézhetjük meg. Molnár Edit ars poeticájában szerepel, hogy nem a meghökkentőt, a devianciát akarja fényképezni, hanem az élet igazi drámái, történetei érdeklik. Az esendő embert, a különféle sorsokat, magát az életet szeretné megörökíteni kamerájával, és ehhez a hetvenes évek közepén az író és politikus Veres Péter könyvének segítségével ideális helyszínre is bukkant Balmazújváros peremén. Ahol a vályogvetők gödreiben a libák és kacsák mellett vidám gyermekek úszkáltak, és kis házak nőttek ki a földből, szegény napszámosok hajlékai. Róluk írt Veres, könyvét pedig a barát, Kondor Béla ajánlotta talán éppen a Quint presszóban, egy liter pálinka elfogyasztása után Molnárnak azzal, hogy nem csak a divatos irodalmat kell olvasni.
És Molnár Edit, aki Pilinszky, Nagy László, Juhász Ferenc, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Magda és Kondor társaságában is múlatta az időt, 1974-75 négy évszakjában odautazik beszélgetni és fényképezni. Ekkor készül a tárlat törzsanyaga, de a fotós még többször is visszatér, hogy újabb és újabb képeket készítsen, mert bevallása szerint tudja, hogy ilyen emberekkel már nem fog többé találkozni, ez az utolsó öt perc, nem is az utolsó óra. És valóban, hová is lettek azok az idő, a szél által barázdált arcok, az egykoron pörge kalapok és a még mindig kackiás bajuszok? A fekete posztómellények gomblyukaiba fűzött fényes óraláncok, a kopott kabátok és makulátlanul tiszta, begombolt inggallérok? Amelyeket talán még ugyanolyan, munkától elformátlanodott kezek mostak otthon, mint a képeken szereplőké. Vagy hol van már Tarr András, a Bibliás Ember, hol van rettenetesen kopott mellénye és elnyűtt, cetlikkel megtűzdelt Bibliája, és SZTK-keretes szemüvege? Talán az ő tartózkodási helyét lehet sejteni, bár a többiek sem lehetnek tőle messze, mert Molnár Edit is tízparancsolatot ismerő embernek mondja a gyepsoriakat.
A tízparancsolatban meg benne van szinte minden, ami az élethez kell. Persze, azért nem árt a balmazújvárosi Kossuth térre sem kimenni néha, vagy megállni a tejcsarnokból, vagy éppen a benzinkútról jövet a biciklire szerelt kannákkal. Mert a szövetkezeti étterem előtt, ugyanott, ahol a régi világban napszámra vártak, hol kucsmásan, csizmásan, hol pedig ingben, szandálban, az esztendő minden egyes napján sok mindent meg lehet tudni a világról. De a Molnár által „Forumnak” nevezett tér mellett az öregek napközije is szent hely, ahol igaz, a tévézés is szigorúan szabályozva van, de hát mit árthatott már a tévé egy-egy ilyen sokat látott, tízparancsolatot is ismerő embernek?
Nekünk viszont nem árt megnézni a kiállítást, csak gyarapodhatunk belőle.
Pálffy Lajos
Gyepsori emberek tegnap és ma
Molnár Edit kiállítása
Vigadó Galéria
2014. július 11. – szeptember 20.