a rovat írásai

A laptop műtárggyá „magasztosulása”

Az okostelefonok és a hordozható számítógépek, közismertebb nevükön a laptopok korában miről is lehetne kiállítást rendezni, mint például az utóbbi, egyre nélkülözhetetlenebb tárgyak műtárggyá változtatásáról. Mert a képzőművész is folyamatosan reflektál az őt körülvevő világra, mint ahogyan az is hatással van az alkotóra.  Restart címmel a műalkotássá lett, avagy magasztosult laptopokból a szentendrei Barcsay Múzeumban látható kiállítás egészen május hetedikéig.

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Művészet összes cikke »

​Utolsó képek a tízparancsolatot ismerő emberekről

molnar_headerNagy idők tanúja és méltó krónikása sokféleképpen lehet az ember. Kétségtelen, jókor és jó helyre kell születnünk, de némi tehetségre és szorgalomra is szükségünk lesz ahhoz, hogy lefényképezhessük a Nyugat-nemzedék még élő tagjait, vagy az azonos toalettjük láttán ledöbbent Gina Lollobrigidát és Liz Taylort az 1961-es moszkvai filmfesztiválon.

No és alázatra, mert a balmazújvárosi Gyepsoron csak úgy lehet a hetvenes évek közepén hitelesen fényképezni, hogy a fővárosi fotós bizony szóba áll az emberekkel, és tudja, hogy milyen történetek vannak egy-egy arc mögött.

molnár_edit
fotó: MMA

Molnár Edit ezt tette, ötven remekbe szabott fekete-fehér fotóját most a megújult Vigadó földszintjén nézhetjük meg. Molnár Edit ars poeticájában szerepel, hogy nem a meghökkentőt, a devianciát akarja fényképezni, hanem az élet igazi drámái, történetei érdeklik. Az esendő embert, a különféle sorsokat, magát az életet szeretné megörökíteni kamerájával, és ehhez a hetvenes évek közepén az író és politikus Veres Péter könyvének segítségével ideális helyszínre is bukkant Balmazújváros peremén. Ahol a vályogvetők gödreiben a libák és kacsák mellett vidám gyermekek úszkáltak, és kis házak nőttek ki a földből, szegény napszámosok hajlékai. Róluk írt Veres, könyvét pedig a barát, Kondor Béla ajánlotta talán éppen a Quint presszóban, egy liter pálinka elfogyasztása után Molnárnak azzal, hogy nem csak a divatos irodalmat kell olvasni.

molnár_edit

És Molnár Edit, aki Pilinszky, Nagy László, Juhász Ferenc, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő, Szabó Magda és Kondor társaságában is múlatta az időt, 1974-75 négy évszakjában odautazik beszélgetni és fényképezni. Ekkor készül a tárlat törzsanyaga, de a fotós még többször is visszatér, hogy újabb és újabb képeket készítsen, mert bevallása szerint tudja, hogy ilyen emberekkel már nem fog többé találkozni, ez az utolsó öt perc, nem is az utolsó óra. És valóban, hová is lettek azok az idő, a szél által barázdált arcok, az egykoron pörge kalapok és a még mindig kackiás bajuszok? A fekete posztómellények gomblyukaiba fűzött fényes óraláncok, a kopott kabátok és makulátlanul tiszta, begombolt inggallérok? Amelyeket talán még ugyanolyan, munkától elformátlanodott kezek mostak otthon, mint a képeken szereplőké. Vagy hol van már Tarr András, a Bibliás Ember, hol van rettenetesen kopott mellénye és elnyűtt, cetlikkel megtűzdelt Bibliája, és SZTK-keretes szemüvege? Talán az ő tartózkodási helyét lehet sejteni, bár a többiek sem lehetnek tőle messze, mert Molnár Edit is tízparancsolatot ismerő embernek mondja a gyepsoriakat.

molnár_edit

A tízparancsolatban meg benne van szinte minden, ami az élethez kell. Persze, azért nem árt a balmazújvárosi Kossuth térre sem kimenni néha, vagy megállni a tejcsarnokból, vagy éppen a benzinkútról jövet a biciklire szerelt kannákkal. Mert a szövetkezeti étterem előtt, ugyanott, ahol a régi világban napszámra vártak, hol kucsmásan, csizmásan, hol pedig ingben, szandálban, az esztendő minden egyes napján sok mindent meg lehet tudni a világról. De a Molnár által „Forumnak” nevezett tér mellett az öregek napközije is szent hely, ahol igaz, a tévézés is szigorúan szabályozva van, de hát mit árthatott már a tévé egy-egy ilyen sokat látott, tízparancsolatot is ismerő embernek?

molnár_edit

Nekünk viszont nem árt megnézni a kiállítást, csak gyarapodhatunk belőle.

Pálffy Lajos

Gyepsori emberek tegnap és ma
Molnár Edit kiállítása
Vigadó Galéria
2014. július 11. – szeptember 20.

• Publikálva: 2014.09.01. 10:12 • Címke: fotó, kiállítás