a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Egy pint bor különleges ruhában
Tiszafüreden élhetett valami délceg obsitos huszár, jó boros ember.
Miskának hívhatták, talán neki készítette egyik helyi fazekas az első
zsinóros mentés embert formázó, füles boroskancsót.Így is lehetett, ami biztos, hogy a „miska” elnevezés ezekre a jellegzetesen magyar találmányokra az 1830-as években, Tiszafüreden bukkant fel. A miskakancsó „őshazájában”, Mezőcsáton „pintesnek” nevezték a derűt hozó edényt. Amiről most időszaki kiállításán a Néprajzi Múzeumban tájékozódhatunk kimerítően.
Aztán pont ez a baj: ha időszaki kiállítás, akkor ezek a fazekasipari remekművek nemsokára majd évtizedekre eltűnnek a raktárakban. Ezért kellett volna egytől egyig körüljárható vitrinekbe tenni a kancsókat. A nyolc üvegkalickából csak kettő ilyen és így sokszor pont a kancsók egyik legizgalmasabb részétől, a fül alatt elhelyezett feliratoktól fosztanak meg bennünket. No de nézzük inkább a szinte kivétel nélkül zsinóros kabátba bújtatott, kalpagos, bajuszos ember arcát mutató kancsókat, melyek megszületésében a legnagyobb szerepe az 1750-es években virágkorát élő magyar huszárságnak lehetett. Hadik András huszárjai 1757-ben sarcolták meg Berlint, a történet a magyar virtus egyik legszebb példája volt és mellesleg megismertette Európával a magyar nemzet eme fontos erényét. A virtus igen közel áll az alkoholos italok fogyasztásához is, mondhatni nem is létezhetnek ezek ketten egymás nélkül. Így kerülhetett össze a huszár és a bor, de az biztos, hogy néhány korábbi előzmény után, jelen tudásunk szerint az első dátummal ellátott miskakancsót 1828-ban készítette egy mezőcsáti fazekas.
És az is biztos, hogy Mezőcsáton készültek a legszebb darabok ebből az ólommázas, 1,7 literes (1 pintes) borosedényből. A miskolci fazekascéhben tanuló és Csátra visszaköltöző Rajczy Mihály hasonló nevű fiát tartják a néprajzosok és a szakma jelenkori művelői is a legjobbnak a műfajban. 1848-ban a mezővárosban lakó Kürti Ferencet lepte meg hű hitvese egy szép darabbal. (Amelynek láttán óhatatlanul elgondolkodik azon az ember, hogy manapság a névvel felcímkézett boron túl nem nagyon juthat az ilyen kedvesség.) Mezőcsáton a Rajczy család mellett még három família foglalkozott fazekassággal, ezen belül miskakancsó készítéssel. Edényeiken ott vannak a csak rájuk jellemző stílusjegyek, mások például az arckifejezések, a nyakkendők formái, vagy a felhasznált mintázatok. Más formákat és díszítményeket használtak a tiszafüredi fazekasok, a Katona-Nagy dinasztia, a náluk tanuló, majd önállósodó Nyúzó Gáspár és utódai, vagy a XIX. század végének kiemelkedő mestere, Bodó Mihály. Edényeiken szinte kivétel nélkül ott van a kígyó motívuma, ami a hosszú életet, vagy talán az öröklétet is szimbolizálta. Az egyik itt készült darabra Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című versének az első versszaka is fel van írva, ami nem is meglepő, hiszen a mesterek egytől egyig írástudó, művelt emberek voltak.
Persze, nem bonyolult feliratok ezek („Aki iszik belőle, vájjon egészségére!”), de szép a kézírás és az edények, talán néhány igénytelenebb kidolgozású mezőtúri darab kivételével, igazi esztétikai élményt is nyújtanak. Álljanak hát meg előttük néhány percre a Néprajzi Múzeumban. Melynek munkatársai most az összes magyarországi néprajzi értékű miskakancsót megpróbálták azonosítani.
Pálffy Lajos
A miskakancsó kamarakiállítás
Néprajzi Múzeum
2014. július 18. - 2014. szeptember 21.