A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A magyar képzőművészet „titokzatos alakja”, a 2008-ban elhunyt Tolvaly Ernő életművének első összegző kiállítása nyílt meg csaknem száz művel, Csodálatos rendszer címmel csütörtökön a Ludwig Múzeumban.
A tárlat megnyitóján Fabényi Júlia, a Lumú vezetője emlékeztetett arra, hogy igazgatói pályázatának fontos eleme volt egy Tolvaly Ernő-kiállítás, a viszonylag korán elhunyt művész munkássága annyira jelentős és feldolgozatlan. Hozzátette: Tolvaly soha nem tartozott trendekhez, életműve pedig olyan összetett, hogy a maga teljességében a Lumú előtt még senki sem vállalkozott a vizsgálatára. A tárlaton ezért most csaknem száz festményt, objektet, fotót és egyéb munkát gyűjtöttek össze a művésztől, és a kiállításhoz rövidesen katalógus is megjelenik, amelyben az elméleti íróként is jelentős Tolvaly Ernő több írása mellett róla szóló tanulmányok, valamint ismert munkáinak teljes jegyzéke is helyet kap majd.
A kiállítás sajtóbejárásán (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Üveges Krisztina kurátor elmondása szerint az első teremben Tolvaly fontos, összegző munkáit, a Késői kubizmus I. című festményt és a Foncsorozott pohár című objektet helyezték el. Innen a látogató egy 19. századi múzeumi közeget megidéző térbe lép, amelynek mélyvörösre festett falai között – az alkotó által egykor elképzelt módon – Tolvaly művészettörténeti sorozatát: impresszionista, posztimpresszionista és kubista stílusjegyek sajátos kompilációit állítják ki. Tolvaly a hetvenes években egy időre felhagyott a festészettel, és akciókat, objekteket hozott létre, mégis ezeken keresztül is folyton a festészetről, a képalkotásról beszélt. Létrehozott szitanyomatokat és fotogramokat, a televízió képét pauszpapírra átrajzolva próbálta megörökíteni, és titkos, egyszemélyes művészeti kört – az 1. számú közvetítőcsoportot – is alakított, melyről csak nemrég derült ki, hogy ő állt mögötte.
(fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A kiállításon is látható két Cézanne-interpretációja, melyeken hűen újrafestette a francia mester munkáit, a képeket azonban nyilvánvaló reprodukcióként sokkal nagyobb vásznakon helyezte el. A Lumú tárlata éppúgy válogat Tolvaly fiatalkori munkáiból, melyeken a művész magazinok képeit vagy lemezborítókat újrafestve dolgozta fel a popkultúra hatásait, mint kései, posztimpresszionista jellegű, monumentális tájképeiből. A november 30-ig látogatható tárlat kísérőprogramjairól a Ludwig Múzeum honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.
MTI