a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

Megfent kaszától a lepkefogó hálóig – Kocsis Imre művei a Kogartban

kocsisleadKocsis megérdemli a figyelmet, egyrészt mert lassan ötven éve a pályán van, és az nagy idő. És megérdemli, mert ama bátrak közé sorolandó, akik a hetvenes évekre végképp kibújtak Aczél elvtárs ölelő karjaiból, és megcsinálták az új magyar avantgárdot.

Kisszékre tették az öregasszonyok a lepattogzott zománcú kék vájdlingot a zsíros mosogatóvízzel, mögötte kormos fenekű piros fazék, és egy hasonlóan elnyűtt lábos elmosásra váró alumínium kanalakkal és villákkal. Meg van ott a padon abból a porcelán mélytányérból is, amelyből generációk ették a húslevest, vagy ha az nem volt, akkor a köményes rántottat. Kocsis Imre főműve előtt állunk a KOGART-ban.

Kocsis még 2000-ben fejezte be (hagyta abba) a csaknem tíz éves munka után főművének deklarált Lakodalmat. A főműveket, mint ahogy az történni szokott, a pálya lecsengő szakasza követi, de akárhogy is nézzük, kicsit korai lenne még a megnyugvás ösvényeire lépnie a 60 éves, ereje teljében lévő remek magyar festőnek. Aztán az is igaz, hogy közpénzeken fenntartott galériáink (a művészet szentélyei) vezetésének is eszébe juthatott volna megnyitni Kocsis előtt a kapukat. (Ott van például az Ernst Múzeum, ahol manapság már annyi mindent kiraknak. Bizony jót tett volna a renoménak a Kocsis-életmű, de a lehetőség még fennáll, és a kiállítótér egyetlen szeglete sem maradna üresen.)

kocsiseloszoba
Előszoba, 1972

Szóval Kocsis megérdemli a figyelmet, egyrészt mert lassan ötven éve a pályán van, és az nagy idő. Megérdemli, mert ama bátrak közé sorolandó, akik a hetvenes évekre végképp kibújtak Aczél elvtárs ölelő karjaiból, és megcsinálták az új magyar avantgárdot. Aminek ideje is volt, a boldogabbik világfél képzőművészete már fényévekre járt tőlünk, ahol az ilyen furcsa dolgokat néha egyenesen tiltották, leginkább tűrték, de sohasem támogatták.

Kocsis, talán az otthonról hozott vérmérséklete miatt is, sohasem volt az a tabudöntögető avantgard. Távol áll tőle a gesztusfestészet, inkább istenadta tehetségét használva, gondosan kidolgozott képeket fest. Ezért néha a hiperrealistákkal emlegetik együtt, pedig nem kéne, szinte elképzelhetetlen, hogy fotókat másolgasson, diákat vetítsen vászonra. Kocsis a maga útját járja, ezt jól mutatja a KOGART kiállítása is. Amely felvonultatja a legendás, meghasogatott kaszás kasírozott fotóktól kezdve a popos anszamblázsokon (Tótágas – Zalkodi építőtábor) a már emlegetett hiperrealista modorban a Kádár-kor iszonyatát felvillantó műveket (Kirakat, Külváros, Szanálás). És persze falra kerültek a kulcslyuk-képek, a zárt ajtók túloldalán a való világ meglátásának lehetőségei. Megjelennek a nyolcvanas években festett pálmaágak és a kilencvenes évek újrealizmusához sorolt gyermekképek, a Dinnyeevő, a Lovas portré és az Ajtóban.

lakodalom
Lakodalom, 1991-2000

A nagy tablók mellett (a főmű, a Lakodalom éppen méreténél fogva nem is került fel a tárlatnak helyet adó első és második emeletre) kikerültek az indulás grafikái és akvarelljei az ’56 októberében az utcán rajzolt megrázó sorozattal. (Ennek fődarabjait a Hősök, királyok, szentek 1956-ot ábrázoló Kocsis-képen is láthatjuk a Várban.) A két emeleten elszórva ott vannak Kocsis kísérletei (sablonnyomás vászonra, fotódokumentációk, gumimásolás, szitanyomatok, eloxált alumíniumlemez, selyemfestés) és végül egy tárlóban néhány szép lepke, pillangó és a befogásukhoz szükséges eszközök. Amik láttán gyorsan elhessegetjük az írás elején is felvetett gondolatot, mert kár lenne még az ecsetet lepkehálóra cserélni, akinek az Isten módot adott az alkotásra, az amíg teheti, csak alkosson.

Pálffy Lajos

Sugárút. Kocsis Imre festőművész gyűjteményes kiállítása
KOGART 2012. március 2. – április 15.

• Publikálva: 2012.04.02. 11:24 • Címke: ajánló, kritika, kiállítás, fotó