A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Bizony, így volt felénk is Vas megyében, még a múlt század második felében. Még megálltak az emberek a déli és az esti harangszóra, letették a szerszámot és levették a sapkát. Nézem a falon a domborműveket, és kalapot emelek Petrás Mária előtt. Már csak azért is, hogy megmaradt annak, aki volt ott a Szeret partján. Tisztának és szépnek.
Pedig nem lehetett egyszerű ez, hiszen a könnyebbik út, ha nem is annyi csábításával, de a moldvai csángók előtt is ott volt. Lehetett például románná válni, nyelvet váltani, csángó magyar életet eldobni. Lehetett Istentől elfordulni, ezt az ateizmus jegyében a magyarhoz hasonlóan Román Kommunista Párt is szorgalmazta, jutalmazta. Vagy később Magyarországra jőve lehetett volna betagozódni, felolvadni, szépen, egyenletesen fogyasztó és tévéző állampolgárrá válni. Lehetett volna, és biztosan voltak is olyanok, akik ráléptek erre a könnyebbik útra. Petrás megmaradt a másik, a régebbi úton, elektroműszerészként, esti tagozaton érettségizőként, népfőiskolásként és az Iparművészetin is. Kezében ott van a régi csángó asszonyok minden ügyessége, akik helyt álltak a szántókon, a réteken, a veteményesben és a konyhákban. Akik a tornácon, vagy csángóul mondva tőtésen varrtak, fontak, szőttek és közben örömükben és bánatukban énekeltek.
Tudjuk, Petrás Mária is énekel, olyan szépen énekel, hogy a MÜPA és Carnegie Hall közönsége is érzi mögötte az erőt és a tisztaságot. A lélek szépségét, ami ott van samottos agyagból készült domborműveiben is. A samott tűzben edződik egész „életében”, de megmarad, nem porlik, roppan össze a nagy teher alatt. A csángók sem roppantak, tartásuk, ami a parancsolatok megtartása mellett abból is eredt, hogy nem voltak senkinek szolgái, mert mindent meg tudtak teremteni maguknak. És tudták, hogy mi a rendje a világnak, az égitestek, „az időjárás és a mélységes hitük útba irányították őket”. És már megint Petrás Mária hitvallását idéztem, ezt a néhány keresetlen szót, egyszerű mondatot. Olyan asszonyok méltó utódának szavait, akik „sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni és varázslatossá tenni ezt a nehéz világot”. Petrás Mária az ő képüket tárja a világ elé páratlanul szép énekével és ezekkel a domborművekkel is.
Köztereken, kórházak, templomok, kápolnák falain vannak munkái szerte a magyarok lakta vidékeken. És most a Párbeszéd Házának kápolnájában. Leggyakrabban Mária a Gyermekkel, az Istenanya, az asszonyok példaképe és menedéke. Vagy a magyar szentek: Imre, István, Margit, Erzsébet és László, akiknek kultusza Erdélyben és Moldvában is erősen élő, identitást megőrző erő. A samott nehéz anyag, a figurákon mégis ott van az angyali szépség, a jól végzett munka, vagy az igaz módon élt élet utáni mosoly. Amit nem lehet sminkkel és plasztikázással előállítani.
Pálffy Lajos
Petrás Mária kiállítása
Párbeszéd Háza
2014. szeptember 20. – október 15.