a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A rövid lábú nők mestere
Vajon miért lettek olyan vaskosak, rövid, erős lábúak Maillol női,
tehetnénk fel a kérdést. A neves francia szobrász kortársa és riválisa,
Rodin sem ódzkodott a nagy tömegektől, de kőből, márványból kibomló
aktjaira mégis a szenvedély mellett kecsesség is jellemző. Az első „múzsák” voltak a meghatározóak e téren? Rodinnak két komoly is volt párhuzamosan, meg még sokan Marie-Rose Beuret és Camille Claudel mellett. A hetven éve halott Maillol sem kapkodta el a nősülést, de aztán sokáig kitartott Clotilde Narcis oldalán.
Banyuls-sur-Mer, a katalán kereskedő és szőlőtermesztő családból származó, a franciát élete végéig akcentussal beszélő Maillol szülőhelye a Földközi-tenger partján van, nem messze a spanyol határtól. Innen indul útnak a művészeti középiskolát végzett 20 éves ifjú 1881-ben, hogy festő legyen Párizsban. Az École de Beaux-Arts a cél, amit négy évig sikertelenül ostromol, majd 1893-ig koptatja rajztábláit. De hát az 1880-as évek Párizsában már nem csak az állami művészképzőben lehet festészetet tanulni. Maillolnak is hamar sikerül beilleszkednie a kávéházakban kiskocsmákban tanyázó művészek hol vigadozó, hol koplaló világába. 1893-ban a festészet új irányairól és lehetőségeiről értekező és vitázó Prófétákkal (Nabis) barátkozik, a csapat egyik fontos tagja, Rippl-Rónai József le is festi a nagy fekete szakállú, kalapos, sálas művészt. (Maillol és Rodin is mindvégig ragaszkodik e szakállhoz, a kalapot viszont öregkorukra barettre cserélik.) A pénztelen Maillolra ekkoriban Paul Gauguin van nagy hatással. A kacskaringós életpályát bejáró, 12 évvel idősebb festő pedig valamiért azt javasolja neki, hogy tervezzen és készítsen faliszőnyegeket. 
Rippl-Rónai még így látta (Rippl-Rónai József: Aristide Maillol, 1899, forrás: Wikimedia)
Meghallgatva a tanácsot, Maillol hazatér szülővárosába és szőnyegszövő manufaktúrát alapít, alkalmazottakat vesz fel az általa rajzolt tervek megvalósítására. A szövőnők között van Clotilde Narcis is, a 12 évvel fiatalabb mutatós nőt feleségül is veszi a műhelytulajdonos. Aki ebben az időben már egyre több szobrot készít. 1896-ban Párizsba költöznek és Maillol ezután már csak a szobrászkodásnak él. Fából, gipszből készült kisplasztikáiból és a délről hozott szőnyegekből 1903-ban rendez először önálló kiállítást, ami sikeres lesz.
Clotilde, az első múzsa...
...a múzsa bronzban
És nemsokára már támogatója, gyűjtője is akad a titokzatos gróf, Harry Kessler személyében. Aki biztosítja tanulmányútjainak költségét, Maillol pedig utazik és az antik világ, az ókori kelet szobrászatát tanulmányozza. Ebből is eredeztetik letisztult, leegyszerűsített formáit, amik leggyakrabban fekvő női aktokon jelennek meg. Az aktokhoz pedig modell kell, a modell testalkata pedig meg szokta határozni a szobor formáit is. Maillol aktjaira jellemző rövid, viszonylag vastag lábak Clotilde lábai voltak, a mester egyszer úgy nyilatkozott, hogy tudatosan választott társat, a rövid lábak adta harmóniát keresve. Clotilde után persze az idősödő Maillol más modelleket is igénybe vett, Lucile Passavant tanítvány is volt 1930 körül, a kisinyovi Dina Vierny pedig 15 évesen, 1934-től volt nagy hatással a mesterre.
Dina Vierny (1919-2009), aki múzeumot alapított a mester hagyatékából...
...és a róla készült szobor (L‘air, 1939, fotó: Wikimedia)
Aki ekkor már gazdag és világhírű volt, de 70 évvel ezelőtt meghalt egy ostoba autóbalesetben. Hagyatékát előbb a fia, majd Dina Vierny örökölte.
Pálffy Lajos