a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Carsten Stabenow megszólaltatja a Műcsarnokot
Igazán innovatív módon hangművészeti kiállításra vállalkozott a
Műcsarnok. A 12 meghívott művész jobbára helyspecifikus hangművészeti
installációkat állított össze az impozáns méretű terekben.Felhasználták a nagyszerű épület adta lehetőségeket, megoldva egy abszolválhatatlannak tűnő problémát: műalkotásokat hoztak létre úgy, hogy nem, vagy csak egészen kevés vizuális információt tudtak eljuttatni a befogadóhoz. A képzőművészet pedig tagadhatatlanul elsősorban a vizualitáson alapul, a hang művészi használatát inkább zenének szoktuk nevezni.
Christian Skjødt, Rezonáns zavarok III. (fotó: Andorka Tímea)
Ugyanakkor mindkét műfaj elsősorban az érzékelésre reflektál, jelen esetben fogadjuk el, hogy a műtárgy maga a hang. Persze itt is szerephez jut a vizualitás, hiszen ez a bizonyos hang valamilyen környezetben, térben szólal meg, vagy az előállításához, megszólaltatásához is eszközök szükségeltetnek – amik így óhatatlanul a műalkotás részét képezik. Van mikor nem is elhanyagolható részét, mint például a Műcsarnok előterében a padló mintáját is felhasználó litván művész, Zilvinas Kempinas munkája, aki egy a kövezetre fektetett állványos ventillátorral tart mozgásban a szélrózsa minden irányába fektetett összecsavarodó VHS-szalagokat. Melyek egyrészt a padló mintájával együtt egy örökké változó mandala látványvilágát produkálják, másrészt a kövön súrlódó, zizegő szalagoknak is van egy hangmonotóniája. Ugyancsak együtt van a hang a vizualitás, és maga az épület Christian Skjodt dán hangművész első termet a mennyezettől a plafonig kitöltő installációjában, aki három hét alatt 6 kilométer kábelt felhasználva 200 kisebb-nagyobb hangszórót függesztett fel az üvegtetőre. Az itt bejövő, változó intenzitású fényt alakítja át a hangszóróból érkező hangokká, amiket egyébként a teremben mozgó látogatók is befolyásolnak.
Christian Skjødt, Rezonáns zavarok III., 2014, szonifikáció alapú hanginstalláció. (fotó: Molnár János)
Várnai Gyula hanginstallációjában is fontos szerepet kap a vizualitás. A terembe lépve egy hosszú, fekete textillel bevont, felfüggesztett házformát látunk, aminek az egyik vége egy falon elhelyezett óriási hangszóróra mutat. Ha közelebb megyünk, a „ház” végén hallhatjuk az íj pendülését, a „házban” sorakozó hangszórókon a kilőtt vessző surrogását, végül pedig a nagy céltábla-hangszóróban a becsapódást. Vagy itt van az osztrák Bernhard Gál, aki az otthonában felvett zajokra koncentrál, amiket kanapén hátradőlve hallgathatunk, és amiket egy életrajzi véletlen folytán a Tatabánya melletti Alsógalla hangjaival és a turulmadár történetével elegyít. Carsten Stabenow installációjában viszont minimális szerephez jut csak a vizualitás, az „ő” termében csak egy középen a plafon és a padló között kifeszített rezgő zongorahúrt láthatunk. Ami szenzorok segítségével átveszi az épület rezgéseit, tehát megszólal a Műcsarnok és ebben a rezonanciában a művész elképzelése szerint benne van a hely története, tehát szelleme is.
Binaura csoport, Alpha, 2011, interaktív audiovizuális installáció. (fotó: Műcsarnok)
Folytassuk a Más hangok című sound art tárlat ismertetését mondjuk a BINAURA csoport, Nagy Ágoston és Samu Bence interaktív installációjával, ami a látogatók mozgásainak hatására mind hangban, mind pedig látványban folyamatosan változik. Szikladarabok vannak letéve egy „kertben”, amik egy idő után csápokat növesztve veszik fel egymással a kapcsolatot, de ezek a nyúlványok azonnal visszahúzódnak, amit valaki hirtelen mozdulatot tesz mellettük. Végül a kurátorok egy „interpretációs teret” is létrehoztak, ahol tanulmányozhatjuk a téma szakirodalmát és MP3 lejátszókon meghallgathatjuk a műfaj jelentősebb megnyilvánulásait.
Pálffy Lajos
Az érzékelhető határán – Más hangok
Műcsarnok
2014. október 18. – november 23.