a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Irány a Rembrandt-kiállítás!

szepmuveszeti_logo

Több mint 100 festő 178 alkotását vonultatja fel a Szépművészeti Múzeum péntektől látogatható, Rembrandt és a holland arany évszázad című kiállítása, melynek közönsége más munkák mellett húsz Rembrandt-művel és három Vermeer-festménnyel találkozhat.

Ilyen nagyszabású kiállításon még soha nem mutatkozott be Magyarországon a művészettörténet egyik fénykoraként számon tartott holland „arany évszázad”, azaz a 17. századi holland festészet – mondta el a szerdai sajtóbemutatón a Szépművészeti főigazgatója. Baán László kiemelte: a négy évig tartó előkészületek során mintegy 50 köz- és magángyűjteményből több mint 130 festményt sikerült megszerezni, melyek biztosítási összértéke 1 milliárd euró; ezeket a munkákat egészítik ki a Szépművészeti világszinten is jelentős holland kollekciójából válogatott képek. Rembrandttól húsz festményt sikerült Budapestre hozni, a 37 darabos Vermeer-életműből pedig három munka érkezett a Szépművészetibe, pedig a delfti mesternek eddig soha egyetlen munkája sem járt Magyarországon – emlékeztetett a főigazgató, aki újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy a kiállítás rendezési költségei elérték a félmilliárd forintot.

rembrandt szepmuveszeti
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ember Ildikó és Tátrai Júlia kurátorok a kor holland festészetének rendkívüli gazdagságáról szólva elmondták: egy ennyire sokszínű anyagot nehéz egyetlen vezérfonal mentén bemutatni. A kiállítás bevezető szekciója ezért a történelmi háttérrel ismerteti meg a látogatót: korabeli képeken felbukkannak a területet addig uraló spanyolok ellen vívott tengeri és szárazföldi csaták, az Orániai-ház tagjainak portréi, de allegorikus képeken tűnik fel a tizenkét éves fegyverszünet és a függetlenséget hivatalosan elhozó münsteri béke is. Az ekkor születő Hollandia – mint a tárlat festményei is tanúsítják  rövidesen gyarmatbirodalmat és hatalmas flottát kezdett építeni. Az admirálisportrék közül kiemelkedik Michiel de Ruyter képmása, aki 1676-ban Nápolyban kiszabadította a gályarabságra ítélt magyar protestáns lelkészeket. A kor legurbanizáltabb területeként számon tartott ország  a lakosság 70 százaléka városokban élt  sikereit művelt, protestáns polgári társadalmának köszönheti, melyre egyaránt volt jellemző a gazdagság és a mértékletesség, ami a tehetős kereskedők portréin is jól megfigyelhető.

rembrandt szepmuveszeti
Fotó: MTI/Máthé Zoltán


Jól tükrözik a korabeli holland társadalom sajátosságait a csendéletek is, melyeknek a kiállítás minden jelentős típusát bemutatja. Pieter Claesz és Roelof Koets közös csendéletén a gyümölcsökkel gazdagon megrakott asztal végébe helyezett, megtört kenyér a mértékletességre, míg Abraham van Beijeren pompacsendéletén a finomságok közé helyezett óra a múlandóságra figyelmeztet. A virágcsendéleteken egyre gyakrabban bukkan fel a Törökországból ekkoriban becsempészett és azóta az ország egyik jelképévé vált tulipán, míg Joseph de Bray egy jellegzetes étel, a pácolt hering dicséretét örökítette meg úgy, hogy a háttérbe megfestett költemény a hollandoknak arra a vélekedésére is utaljon, miszerint a hagymával eltett hal a legjobb afrodiziákum. Az arany évszázad mintegy 5000 festőjéből csak 25 nőt ismerünk, közülük két alkotó munkáival találkozhat a közönség, amely azt is eldöntheti, hogy Judith Leyster vagy férje, Jan Miense Molenaer volt-e a tehetségesebb. Noha 1581-ben kimondták a protestantizmus primátusát, a lakosság harmada katolikus maradt, és csekély korlátozásokkal gyakorolhatta vallását, amiről számos oltárkép is tanúskodik. A katolikus festők jellemzően Rómában folytatták tanulmányaikat, ahol sokuk Caravaggio hatása alá került, míg a protestánsok puritán, fehérre meszelt templombelsőiket örökítették meg szívesen.

vermeer asztronomus
Vermeer Az asztronómus című festménye, kiállítás előtt. Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Bibliai témát ábrázol Rembrandt A mór megkeresztelkedése című, fiatalon, mindössze húszévesen készített műve is, azonban ennél is két évvel korábbi a mester legelső ismert munkája, a Szépművészetiben is bemutatott A szemüvegárus. Az ifjú festő kisebb önarcképeken keresztül sajátította el az érzelmek megjelenítésének technikáját, mint arról a kiállításban egy 1629-es munka is tanúskodik. A festővel azonban pályája csúcsán, harmincnégy éves korában, majd a halála előtti években, utolsó önarcképén is „találkozhat” a közönség. Mesteréhez képest egészen új utakat keresett Rembrandt egyik tanítványa, Samuel van Hoogstraten, akinek Ablakon kitekintő című fotorealisztikus trompe l'oeil-ével III. Ferdinánd császár szemét is sikerült megtévesztenie. Jan Vermeer a 17. század Rembrandthoz fogható jelentőségű, de egészen más, nyugodt időtlenséget sugárzó stílusban alkotó mestere. A Párizsból és Frankfurtból kölcsönzött Az asztronómus és A geográfus című, párdarabként festett képei a Szépművészetiben kerülhettek ismét egymás mellé, A katolikus hit allegóriája című munkáján pedig a mester a katolikus ikonográfia elemeit illeszti be egy jellegzetes holland zsánerképbe. A hollandok szívesen örökítették meg mindennapi életük színtereit város- és tájképeken, melyek stiláris változatosságába a Szépművészeti 2015. február 15-ig látogatható tárlata is betekintést nyújt. A záró szekcióban olyan különlegességek is felbukkannak, mint A húszéves Sijctghen kacsa portréja vagy Forgács Péter Rembrandt-morfok című, a mester 37 híres önarcképét egymásba illesztő videómunkája.

MTI

• Publikálva: 2014.10.29. 16:02 • Címke: kiállítás