a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Rembrandt és protestáns polgár arany évszázada a Szépművészetiben
A protestáns etika, a szorgalom és hozzáértés, a puritán életvitel van
ott a holland arany évszázad mögött, amikor lakosságát 60 százalékban
városokban, kikötőkben tudó állam a tengerek és a kereskedelem ura volt.A jólét a műveltséget és az igényességet is fejlesztette: festmények kerültek például a polgári szobák falaira. A kereslet pedig hatással volt a kínálati oldalra: a 17. századi Hollandiában 5000 festő működött, köztük igazi óriások, mint Rembrandt. Akinek most 20 festményét sikerült a Szépművészetiben összegyűjteni. És ráadásnak három Vermeert is hoztak hozzá. Káprázatos tárlattal zárja tehát időlegesen kapuit az intézmény, hogy aztán megújulva várja majd látogatóit.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Remek ötlet volt megcélozni az arany évszázadot, hiszen ebből a művészettörténeti szempontból páratlan korból – hála elődeinknek – több, mint 500 festményt őriz a Szépművészeti Múzeum. (Sajnos, Rembrandtnak egyetlen festménye sincs közöttük, pedig a múlt században még abban a tudatban voltunk, hogy több is van.) Ehhez a bőséges anyaghoz négy év munkájával szereztek meg a kurátorok 130 képet, köztük a 20 Rembrandtot és a három Veermert. (A titokzatos delftinek, aki Peter Greenaway szerint lábatlan modellekkel dolgozott, eddig még nem volt kiállítva Magyarországon alkotása.) A Szépművészeti anyagából végül 48 alkotást választottak ki, és gyönyörű korabeli térképek és földgömbök érkeztek az Országos Széchenyi Könyvtárból, az Iparművészeti Múzeum serlegeiről és szekreterjeiről már nem is beszélve. Kerek tehát a történet, emlékezetes pont került fel arra a bizonyos i-re. És kereknek mondható az arany évszázad bemutatása is.
Michiel de Ruyter portréja
A kiállítás a polgári, protestáns Hollandia megszületésének viszontagságait bemutató alkotásokkal indul útnak. Mindjárt az elején láthatunk Jacob II. de Gheyn katonákat ábrázoló metszetsorozata alapján készült csempéket, nem mellesleg ezekből használt fel az Éjjeli őrjárathoz Rembrandt is. Láthatunk felvonuló flottákat, tengeri ütközeteket és admirálisokat, helytartókat és hadvezéreket. Michiel de Ruyterről, a magyar protestáns lelkészeket a gályarabságból kiváltó admirálisról két portré is van. Egy tíz alakos óriási vásznon családja körében ücsörög egy karosszékben, a másik, félalakos képen pedig admirálisi díszben festette meg a portréját a Rembrandt-tanítvány Ferdinand Bol, a háttér pedig Willem van de Velde munkáját dicséri. A háború után pedig a munka, a szorgos hétköznapok következnek. A holland Kelet-Indiai Társaság kiépítése, a polgárság és a portréfestészet aranykora. Ami egy speciálisan helyi típust is eredményez, az egyesületi képeket, ahol egy-egy céh, vagy lövészegylet jeles képviselői néznek le ránk négy évszázad távlatából a vászonról. Aert Pietersz Dr. Sebastian Egbertsz anatómiai leckéje című 1603-as tablóján 28 sebész körgalléros, bajuszos, kecskeszakállas sebész sorakozik fel egy szederjes hulla körül. És itt van egy szépművészetis remek Frans Hals portré mellett az első Rembrandt is, a Fiatal nő képmása, amit a Leidenből Amszterdamba való 1632-es költözése után festett.
Aert Pietersz: Dr. Sebastian Egbertsz anatómiai leckéje
A portrék mellett a tárgyi kultúra sokszínűségét és az élet élvezetét mutató csendéletek és zsánerképek következnek, például Isaac van Ostande paraszti életképeket bemutató remekművei. A protestáns vallásos festészetről szóló szekcióban egyrészt szembesülhetünk a katolikusoktól elvett, vagy az újonnan épített templomok lecsupaszított belső tereivel és természetesen bibliai jelenetekkel is. A két részre bontott Rembrandt és fényköre szekció a festő leydeni felemelkedését, amszterdami jó éveit, majd pedig a szomorú véget mutatja be. Itt sorakozik a 19 Rembrandt, köztük olyan alapművek, mint 1631 és 1633 között készült az Önarckép keleties öltözetben, kutyával. Itt van az 1640-es, híres Önarckép 34 évesen, ami Tiziano Férfiportréja nyomán készülhetett, ismeretes, hogy az itáliai mester alkotása ebben az időben éppen Amszterdamban volt. De sikerült elhozni legkorábbi alkotását, az 1624-es Szemüvegárust is, és itt van például Jeruzsálemből az 1631-es Bűnbánó Szent Péter, ami már felvonultatja a festő összes erényeit.
Vermeer: Asztrológus (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A felfokozott izgalmakat aztán a kurátorok a városokat és a családi élet intimitását bemutató képekkel hűtik le, de csak egy pillanatra, hiszen itt vannak a bevezetőben említett Vermeerek, az 1668-ban festett Asztrológus, és párja, az egy évvel későbbi Geográfus. A két kép ki tudja, mióta most van először egy térben, valóban gyönyörűek, de nagyon szépek Salomon van Ruysdael tájképei is. Albert Cuyp pedig tehenes képei mellett a 23 évet élő Sijctghen nevű kacsát is lefestette, tulajdonosa kívánságára.
Pálffy Lajos
Rembrandt és a holland arany évszázad festészete
Szépművészeti Múzeum
2014. október 31. – 2015. február 15.