a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Turning Points – A huszadik század fordulópontjai a Nemzeti Galériában
Tizenhat ország huszonhat alkotója vagy művészcsoportja elemzi a 20. század történelmét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) és az Európai Uniós Nemzetek Kulturális Intézeteinek Egyesülete (EUNIC) péntektől látogatható, Fordulópontok/Turning Points című kiállításán.
A nemzetközi tárlat az EUNIC kezdeményezésére jött létre, több jelentős történelmi esemény – az első és a második világháború kitörése, a berlini fal, illetve a vasfüggöny leomlása és a közép-európai országok EU-csatlakozásának – évfordulójához kapcsolódva – közölte a keddi sajtóbemutatón Petrányi Zsolt kurátor. Jutta Gehrig, az EUNIC soros elnöke hozzátette: az egyéves munkával létrehozott tárlatra Petrányi Zsolt és Vojnits Purcsár Vitó válogatott a huszadik század sorsfordító eseményeire reflektáló alkotásokat az EUNIC tagországainak és a csatlakozott kulturális intézetek nemzeteinek művészeitől. A budapesti Goethe Intézetet vezető Jutta Gehrig hangoztatta: bizonyos történelmi évfordulókat ünnepelnek, másokról csendesen megemlékeznek a különböző európai nemzetek, és noha ezt nem mindig azonos előjellel teszik, a sorsfordulókra való emlékezés közös belső igény mindenhol.
Democracia (Madrid) SER Y DURAR (Lenni és fennmaradni) 2011
„A megemlékezés tényével tudomásul vesszük azt a tényt, hogy ami megtörtént, az máshogy is történhetett volna; a történelem ugyanis nem végzet, hanem egyéni vagy kollektív döntések eredménye” – mutatott rá, hozzátéve: a kiállításon bemutatott munkák jól tükrözik a döntések – vagy azok hiányának – felelősségét. Az MNG tárlatán sok nemzet számos művésze vizsgál különböző nézőpontokból több fontos sorsfordulót, ez adja a kiállítás érdekességét – hangsúlyozta Jutta Gehrig. Petrányi Zsolt arról beszélt, hogy a 20. századot sok gondolkodó „rövid évszázadnak” tartja, hiszen legfontosabb eseményei – a két, egymásból kibomló világégés, majd a többi földrészt a világpolitikai konfliktusokba még intenzívebben bevonó hidegháború – 1914 és 1989 között zajlottak. Sugár Jánosnak a tárlatot nyitó videója például a hidegháború egyik ikonikus fegyverét, a Kalasnyikovot idézi meg jellemző szimbólumként, miként az első egység mindegyik munkája a háború és a terror témái köré összpontosul. Motojuki Sitamicsi világháborús betonhangárokat kutatott fel a mai Japán városaiban, az angol John Timberlake nyomasztó hangulatú tájképein pedig atomrobbanások gombafelhői tűnnek fel.
Iosif Kiraly Rekonstrukciók, Lenin, Groza, Marx & Engels, 2006-2009, fotó, digitális nyomat
Shy Abadi festményein izraeli nézőpontból vizsgálja az európai és német történelmet, míg Szűcs Attila a lidicei mészárlás nyomasztó emlékét dolgozza fel első látásra békés tájképeken. Számtalan vitát gerjesztett a lengyel Artur Zmijewski videója, melyen a művész egy idős holokauszt-túlélőt győz meg azonosítószámának újratetoválásáról; a német Clemens von Wedemeyer kisfilmjének szereplőivel a hatalom, az engedelmesség és a lázadás korlátait kutatta. A nagyhatalmi retorika és reprezentáció megjelenési formáira reflektálnak az U alakban bejárható kiállítás középső egységeibe beválogatott munkák.
Szűcs Attila Hitler kutyája nélkül, 2004, olaj, vászon, A Deák Erika Galéria jóvoltából
Az erdélyi Bodoni Zsolt Ferenc József és Tito egyenruháját festette meg magukban; partizánvezér korában a jugoszláv diktátor uniformisát – tulajdonosa hiányában – a németek valóban „ki is végezték”. A szlovén Laibach-csoport még a nyolcvanas években kísérletezett merész „emlékezetprovokációként” a náci Németország vizuális kultúrájának megidézésével, az olasz Paolo Ventura az első világháború korának képi formanyelvéhez nyúl vissza fotóin, a madridi Democracia csoport extrém városi futók temetői versenyeiből kiindulva kutatja a modern kor múlthoz való viszonyát.
Paolo Ventura A futurista festő, 2012 fotósorozat
A záró szekció a rendszerváltás korával foglalkozik, Johanna Kandl például fiktív dokumentumfilmjében Einstein ismeretlen gyermekének elképzelt életét dolgozta fel, megalapíttatva vele a Balkáni Egyesült Államokat, míg a magyar-francia Société Réaliste Derkovits Gyula egyik leghíresebb Dózsa-metszetét parafrazeálja Büdös paralel címmel. Magyarországon is érzékeny témát feszegetett Tallinnban Kristina Norman, amikor az észt fővárosban 2009-ben újra felállította az akkor nemrég eltávolított szovjet felszabadítási emlékművet, a helyi orosz lakosság örömére, ám az észtek nagy felháborodására, kiprovokálva a rendőrség beavatkozását. Egyszerre záró- és nyitómű az előtérben Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című, a 2013-as velencei biennálén is bemutatott munkája, amelyben a művész fel nem robbant második világháborús lövedékek sokoldalú szimbolikáját vizsgálja az MNG és az EUNIC 2015. február 15-ig látogatható kiállításán.
MTI