a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Isten, a hit és a hagyomány ereje a jól végzett munka örömével
Somogyi Győző életműve a Vigadóban
Mi lenne velünk Somogyi Győző nélkül?! Furcsa lehet első látásra ez a
megállapítás, de ha végignézzük a 72 éves művész életét és munkásságát,
bizony hamar kiderül, hogy közel járunk az igazsághoz. És óhatatlanul megfogalmazódik bennünk a következő kérdés: miért kellett
egy hatvanas évektől alkotó művésznek fél évszázadot várnia, hogy a
közönséggel együtt egy helyen láthassa művészetének, életművének
legszebb darabjait.Somogyi Győző budapesti születésű salföldi parasztember, Kossuth- és Munkácsy-díjas festő és grafikus, hagyományőrző huszárőrmester és végvári vitéz most ötven napig betölthette számtalan alkotásai közül nehezen válogatva a Vigadó két emeletét. 600 festmény és grafika fért most itt el, és le kell szögeznünk, hogy nincs alibi, egységes, magas színvonalú anyagot láthatunk.
Királyok
Felmerül az emberben, hogy mindezt, vagy a nagyját valahogy egyben kéne tartani, folyamatosan látogathatóvá tenni valahol, akár vidéken is. November 23. után leszedik a kiállítást, induljunk hát el most az ötödik emeletről, ahol az egyik falon ott van a 2000 és 2005 között készített Magyar királyok sorozat, a többi felületet pedig Somogyi magyar lovas katonákról készített grafikái borítják be négy sorban – a honfoglalás korától egészen a második világháború rohamsisakos huszárjaiig.
Hősök
Ha a művészi érték mellett a katonatörténeti, fegyverzeti vagy lófelszerelési részletekre is fogékonyak vagyunk, valósággal elveszünk ebben a páratlan anyagban. Somogyi huszáros grafikáinak komoly kutatómunkára alapuló történeti értéke van, munkássága nélkül jóval kevesebbet tudnánk a legendás magyar lovaskatona évszázadairól. De nem csak ezért indokolt a bevezető első mondata, hiszen az ötödik szint közepén körben ott sorakoznak a magyarság Kárpát-medencei története alatt használt hadizászlók rekonstrukciói, mind a 80 darab, amik Somogyi tervei alapján készültek el. Régi szenvedély ez, a művész négyéves korától készíti katonákat ábrázoló rajzait, amik még teológiai doktorátusából sem maradtak ki.
Szentek
A névtelen katonák mellett Somogyi a méltó emléket állított 1986 és 1996 között minden névvel is ismert történelmi hősünknek. 1500 év vitéz magyarjai, százan sorakoznak itt a kezdetektől egészen Maléter Pálig, aki életével fizetett a forradalom alatt hozott döntéseiért. A VI. emeleten található, korábban viták kereszttűzébe került portrék mellett ott sorakoznak a falakon a döntően a hetvenes években készült fekete-fehér grafikák, amik meghozták a művésznek 1977-ben az Országos Grafikai Biennálé Nagydíját is. A rajzok a magyar nemzet felemelő és tragikus pillanatai mellett egy Istenre találó ember munkái is, aki tíz évig papként szolgált Ferenc- és Józsefvárosban, Lábatlanban, vagy Dunakilitin. Summa cum laude teológiai diplomával a szó szoros értelmében munkáspap volt, rakodómunkásként, lóápolóként tartotta el magát. 2000-ben fejezte be 26 Árpád-házi szentről és boldogról készített tojástempera sorozatát, ami egy kápolnaszerű, intim térben van most elhelyezve. A tojástempera használata, a világ kiszínesedése állítólag egy 1980-as görög útnak köszönhető, de inkább az öt évvel korábbi salföldi megtelepedést keresném a változás mögött. Somogyi addigra már autóstoppal keresztül-kasul beutazta Nyugat-Európát, ami után azonnal egy 10 éves Kárpát-medencei vándorlás következett. Ez utóbbi eredménye a Nagy Térkép, a régi hazánkról, helyben készült vázlatok alapján összeállított monumentális rajz. A rendőrség által 1964-től megfigyelt művész, akit Veszprém megyéből is ki akart tiltani a hatalom, feleségével 1986-ban végleg Salföldre költözött. A nyolcvanas évek levegős, ragyogó tiszta színeket felvonultató művein a Káli medence és a Balaton szépsége mellett ott szerepelnek családtagjai is.
Balaton
Százötven, nagyobb méretű tojástempera kép egy önálló kiállítás alapja is lehetne. És azt is tudhatjuk, hogy bizony nehéz volt a válogatás, sok kép maradt a salföldi háznál és a gyűjtőknél. Hogy aztán az állatok ellátása, a hagyományőrző huszárkodás és végvári vitézkedés, a nyolcvanas évek közéleti tevékenysége (Duna Kör, Szegényeket Támogató Alap, szamizdat kiadásban részvétel) és a Balaton-felvidékért végzett munka (Káli-medence Környezetvédő Társaság, a népi építészeti emlékek gyűjtése, vakolatdíszes homlokzatok tervezése, építése) mellett mikor maradt, marad ideje rajzolni és festeni, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy láthatóan vele van az Isten, segíti a hit és a hagyomány ereje, a jól végzett munka öröme. Maradjon is így még sokáig!
Pálffy Lajos
Somogyi Győző életmű-kiállítása a Vigadóban
2014. október 4. – november 23.