a rovat írásai

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Hlinka Városi Szimmetriája a legjobbak között

A legjobbak közé választotta Hlinka Zsolt Városi Szimmetria (Urban Symmetry) elnevezésű sorozatát kedden az idei Sony World Photography Awards szakmai zsűrije; a magyar fotós munkája így a világ 10 legjobbja közé került a Professzionális Építészet kategóriában – közölte a Sony kommunikációs ügynöksége az MTI-vel kedden.

Művészet összes cikke »

Isten, a hit és a hagyomány ereje a jól végzett munka örömével

Somogyi Győző életműve a Vigadóban

somogyi_leadMi lenne velünk Somogyi Győző nélkül?! Furcsa lehet első látásra ez a megállapítás, de ha végignézzük a 72 éves művész életét és munkásságát, bizony hamar kiderül, hogy közel járunk az igazsághoz. És óhatatlanul megfogalmazódik bennünk a következő kérdés: miért kellett egy hatvanas évektől alkotó művésznek fél évszázadot várnia, hogy a közönséggel együtt egy helyen láthassa művészetének, életművének legszebb darabjait.

Somogyi Győző budapesti születésű salföldi parasztember, Kossuth- és Munkácsy-díjas festő és grafikus, hagyományőrző huszárőrmester és végvári vitéz most ötven napig betölthette számtalan alkotásai közül nehezen válogatva a Vigadó két emeletét. 600 festmény és grafika fért most itt el, és le kell szögeznünk, hogy nincs alibi, egységes, magas színvonalú anyagot láthatunk.

somogyi_kiralyok
Királyok

Felmerül az emberben, hogy mindezt, vagy a nagyját valahogy egyben kéne tartani, folyamatosan látogathatóvá tenni valahol, akár vidéken is. November 23. után leszedik a kiállítást, induljunk hát el most az ötödik emeletről, ahol az egyik falon ott van a 2000 és 2005 között készített Magyar királyok sorozat, a többi felületet pedig Somogyi magyar lovas katonákról készített grafikái borítják be négy sorban – a honfoglalás korától egészen a második világháború rohamsisakos huszárjaiig.

somogyi_hosok_vak_bottyan
Hősök

Ha a művészi érték mellett a katonatörténeti, fegyverzeti vagy lófelszerelési részletekre is fogékonyak vagyunk, valósággal elveszünk ebben a páratlan anyagban. Somogyi huszáros grafikáinak komoly kutatómunkára alapuló történeti értéke van, munkássága nélkül jóval kevesebbet tudnánk a legendás magyar lovaskatona évszázadairól. De nem csak ezért indokolt a bevezető első mondata, hiszen az ötödik szint közepén körben ott sorakoznak a magyarság Kárpát-medencei története alatt használt hadizászlók rekonstrukciói, mind a 80 darab, amik Somogyi tervei alapján készültek el. Régi szenvedély ez, a művész négyéves korától készíti katonákat ábrázoló rajzait, amik még teológiai doktorátusából sem maradtak ki.

somogyi_szentek_szent_laszlo
Szentek

A névtelen katonák mellett Somogyi a méltó emléket állított 1986 és 1996 között minden névvel is ismert történelmi hősünknek. 1500 év vitéz magyarjai, százan sorakoznak itt a kezdetektől egészen Maléter Pálig, aki életével fizetett a forradalom alatt hozott döntéseiért. A VI. emeleten található, korábban viták kereszttűzébe került portrék mellett ott sorakoznak a falakon a döntően a hetvenes években készült fekete-fehér grafikák, amik meghozták a művésznek 1977-ben az Országos Grafikai Biennálé Nagydíját is. A rajzok a magyar nemzet felemelő és tragikus pillanatai mellett egy Istenre találó ember munkái is, aki tíz évig papként szolgált Ferenc- és Józsefvárosban, Lábatlanban, vagy Dunakilitin. Summa cum laude teológiai diplomával a szó szoros értelmében munkáspap volt, rakodómunkásként, lóápolóként tartotta el magát. 2000-ben fejezte be 26 Árpád-házi szentről és boldogról készített tojástempera sorozatát, ami egy kápolnaszerű, intim térben van most elhelyezve. A tojástempera használata, a világ kiszínesedése állítólag egy 1980-as görög útnak köszönhető, de inkább az öt évvel korábbi salföldi megtelepedést keresném a változás mögött. Somogyi addigra már autóstoppal keresztül-kasul beutazta Nyugat-Európát, ami után azonnal egy 10 éves Kárpát-medencei vándorlás következett. Ez utóbbi eredménye a Nagy Térkép, a régi hazánkról, helyben készült vázlatok alapján összeállított monumentális rajz. A rendőrség által 1964-től megfigyelt művész, akit Veszprém megyéből is ki akart tiltani a hatalom, feleségével 1986-ban végleg Salföldre költözött. A nyolcvanas évek levegős, ragyogó tiszta színeket felvonultató művein a Káli medence és a Balaton szépsége mellett ott szerepelnek családtagjai is.

somogyi_balaton
Balaton

Százötven, nagyobb méretű tojástempera kép egy önálló kiállítás alapja is lehetne. És azt is tudhatjuk, hogy bizony nehéz volt a válogatás, sok kép maradt a salföldi háznál és a gyűjtőknél. Hogy aztán az állatok ellátása, a hagyományőrző huszárkodás és végvári vitézkedés, a nyolcvanas évek közéleti tevékenysége (Duna Kör, Szegényeket Támogató Alap, szamizdat kiadásban részvétel) és a Balaton-felvidékért végzett munka (Káli-medence Környezetvédő Társaság, a népi építészeti emlékek gyűjtése, vakolatdíszes homlokzatok tervezése, építése) mellett mikor maradt, marad ideje rajzolni és festeni, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy láthatóan vele van az Isten, segíti a hit és a hagyomány ereje, a jól végzett munka öröme. Maradjon is így még sokáig!

Pálffy Lajos

Somogyi Győző életmű-kiállítása a Vigadóban
2014. október 4. – november 23.

• Publikálva: 2014.11.18. 14:20 • Címke: kiállítás