a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Két kézzel festett öt pengőért, tál ételért, sörért
Scheiber Hugó nem volt válogatós, szeretett enni és inni, ugyanakkor
mindig kifogástalanul öltözött. Szájában az elmaradhatatlan
szivarral járta a buja pesti éjszakát, nem volt jó otthon a
lánytestvéreivel és anyjával megosztott szobakonyhában. A Kieselbach
Galéria jóvoltából nézhetjük meg száz jól megválogatott munkáját.Kieselbach Tamás, aki még a Magyar Nemzeti Galériában, érettségi után, egyetem előtt figyelt fel Scheiberre, a nyolcvanas évektől gyűjti munkáit. Hamis és igazi, jó és rossz Scheiber pedig mindig rengeteg van a piacon. Mert rengeteget is dolgozott a köpcös, kopasz emberke. Aki még bécsi díszletfestő apjától leshette el az első szakmai fogásokat, hogy aztán két év (1898-1900) Iparművészeti Főiskola után nekivágjon az életnek. Díszletfestő, majd posztimpresszionista városképek után lesz egyszerre futurista és experesszionista. 1915-től Marinetti ismerőse, majd Herwarth Walden révén a berlini Der Sturm folyóirat állandó szereplője. Londoni (1920) és New York-i (1926) kiállítások után 1933-ban egy nagy futurista összejövetellel Marinetti és Róma várta, de végül mégis Pesten, a Kertész utca 22. második emeletének udvarra néző másfél szobájában köt ki ismét, ahol művirágokat előállító lánytestvére mindig többet keres, mint ő. Sokat elmond róla, hogy amikor egyszer megkérdezték tőle, volt-e valaha gondtalan, azt válaszolta, hogy igen, egyszer két hétig nem voltak gondjai. Talán ennél is beszédesebb, mikor egy 1932-es interjúban arról beszél, hogy semmi nagyszerű nem történt vele, semmi kalandja nem volt, „sem nővel, sem férfival”. Pontosan 176 lépésre lakott a Fészek Művészklubtól, ahol természetesen törzsasztal várta minden este, de azért messzebbre, kabarékba, varietékbe és zenés bárokba is eljárogatott a cukorbajjal és tuberkulózissal is birkózó festő.
Útkövezők a Duna-parton
Ha nem volt pénze „ki-kiszórt” egy-egy képet, már öt pengőért is odaadta, vagy valami kiadósabb ételért, hozzá korsó sörrel. Mert enni nagyon szeretett, és amikor csak tehette, evett is. Ha ehhez fizetségül éppen valami kép kellett, akkor tudott állítólag egyszerre két kézzel is dolgozni. Ezért is egyenetlen a 10 000 körüli darabszámot számláló életmű, aminek most talán a legfontosabb, 1917 és 1927 közötti szeletével ismerkedhetünk meg a Kieselbach Galéria jóvoltából.
Mindjárt a bejáratnál fotótapétán ott van a Kertész utcai gangos ház belső udvara, és ott vannak a húszas évek félalakos, öniróniától sem mentes önarcképei (Félmeztelen önarckép, Nadrágtartós önarckép). Hogy aztán néhány korai jó posztimpresszionista városkép (Vasúti átjáró, Rózsadomb) után megismerhessük remek expresszív portréit és önportréit. És ízelítőt kaphassunk a húszas évek Pestjének kávéházi életéből, ahol „bár-girlök, kacéran mozduló pincérnők és fekete jazz-zenészek” várják az embert. E témában készült művei kritikusa szerint „ötletes, dekoratív és fantasztikus összefoglalása mindannak az éjjeli káprázatnak, amit a modern világváros villogó villanyreklámaival, vakító fénycsodáival, a jazz-band vad ritmusaival a szemünkbe és a fülünkbe harsog”. Eme képek (Fülbevalós lány, Hódítás, Fekete bendzsós, Kabaréban) mellett a kiállítás rendezője igazi kuriózumokat, Scheiber első világháború alatt készített műveit is előveszi. Katonasapkás, szivarozó önarcképeit és a katonatársakat. A Hadtörténeti Múzeumban őrzött ceruzarajzokon mondjuk Wimmer Lajos szakaszvezetőt és Klein Béla tizedest. Természetesen vannak festmények a „sturmos” évekből (Kabaréban, Villamoson, Berlini körhinta, Vurstli) és az első sikerek után készült budapesti városképeiből (Gyárrészlet, Zenélő társaság, Útkövezők a Duna-parton). Műveit a Nemzeti Szalon is befogadta, „néha brutális és könnyelmű” – írta róla ekkoriban az elsőszámú ítész, Bálint Aladár.
Pesti utca a sorakozó fiákerekkel
Scheiber 1950-ben halt meg, 1964-ben volt emlékkiállítása legutóbb a Magyar Nemzeti Galériában. Jelentős munkái kerültek és kerülnek most is külföldre, ki tudja, láthatunk-e róla még egy ilyen összeszedett tárlatot.
Pálffy Lajos
Scheiber Hugó kiállítása
Kieselbach Galéria
2014. október 31. – november 23.