a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Isten és Ádám mutatóujja vagy a háromszög és a kör találkozása
A 19.-20. század fordulóján minden mozgott és mindenki hatott mindenkire a modern művészetben, de Vaszilij Kandinszkij volt az, aki a „konzervatív” figurális expresszionizmustól eljutott az Első absztrakt akvarellig, amin a színek és az amorf formák vették át a hatalmat. 70 éve halott a festő, aki nagy utat járt be szó szerint és képletesen is.
Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij balti német anya és szibériai száműzött felmenőkkel rendelkező apa gyermeke volt, és a családi perpatvarok miatt nagyon hamar ki kellett alakítania a saját kis belső világát, ahova alkalomadtán menekülhetett. Életrajzírói különleges fotómemóriáját és azt a képességét is emlegetik, hogy színekhez tudta kapcsolni a hangokat. A gimnázium után jogot és közgazdaságtant tanult szeretett városban, Moszkvában. Még tanulmányai alatt, 1891-ben megnősül és féléves nyugati nászúton megjárja Bécset, Münchent és Párizst, ahol két hónapot töltenek. Hogy az úton tapasztaltak hatására, vagy másért, de 1896-ban a jogi doktorátust és egy ígéretes pályafutást hátrahagyva Münchenbe költözik, ahol az alapoktól (csendéletek, aktrajzolás) indulva festeni tanul. Nemsokára csatlakozik a német expresszoinistákhoz, ezen időszakának fametszeteit, olajképeit nézve nem is jobb, de nem is rosszabb náluk. Műalkotások létrehozása mellett értekezéseket is ír korának esztétikai, művészetfilozófiai kérdéseiről.
Hölgy legyezővel, 1903, fametszet (Guggenheim Múzeum)
Egy rendkívül mozgalmas és gyorsan változó kor gyermeke, a tudományos és technikai felfedezések „világraszóló kataklizmáinak” hatása alól nem tudja, de nem is akarja kivonni magát. Ekkoriban kezdi megérezni a tárgyak „belső rezgését”, amit színekkel és formákkal próbál megjeleníteni. Ez még nem az absztrakt, 1909-ben, talán egy kis nyugalomra vágyva új feleségével a magas hegyek alá, az ausztriai Murnauba költözik és erős kontrasztokat alkalmazva festi a tájat, a városka utcáit.
Első absztrakt akvarell, 1910 (Guggenheim Múzeum)
Ezekről az időkről írja, hogy egy délután ránézett egy műterme falának döntött képre, amely döbbenetes hatást gyakorolt rá. Csak később tudatosult benne, hogy az egyik fejjel lefelé fordított festményét nézi. Talán ez a pont az, amikor színek köré épített absztrakcióra fókuszáló rendszere meghatározóvá válik. 1910-ben meg is születik az a bizonyos Első absztrakt akvarell, ami után már nincs megállás. A Blaue Reiter művésze, a színek pszichológiai hatásairól értekezik, Rudolf Steiner tanításai alapján kapcsolatot keres a színek belső ereje és a nézőjük között. Egy Schönberg-koncert után hosszú levelezésbe kezd a zeneszerzővel a festészet és a zene kapcsolatáról. És Nő Moszkvában címmel 1912-ben képet készít Helena Blavatskyról, akit ekkoriban sokan nemzetközi csalónak és kalandornak, még többen pedig nagy ezoterikusnak, titkos tanok tudójának tartanak.
Esős táj, 1913, olaj (Guggenheim Múzeum)
Az első világháború kitörésekor, mint orosz állampolgárnak, haza kell költöznie. Az otthoni konstruktivisták hatására megjelenik absztrakt képein a háromszög és a négyszög motívuma. Szerepet vállal a bolsevik állam kiépítésében, a Közművelődési Népbiztosság képzőművészeti osztályán dolgozik, múzeumokat alapít, kiállítási anyagokat szerez, tanít és tankönyvet is ír. Talán túl sokat is tesz, ami miatt munkatársai féltékenyen támadják, de az egyre erőteljesebben nyomuló szocialista realizmus és az ideológiai kényszerek miatt is menekülőre fogja.
Murnaui tájkép, 1919, olaj (Guggenheim Múzeum)
1922-ben már Berlinben van, a weimari köztársaság fővárosa ezekben az években a modern művészetek Mekkája, Kandinszkij a Bauhaushoz csatlakozik, a falfestészeti osztály vezetését bízzák rá. Az iskola dessaui költözése után a zene és a festészet Gesamtkunstwerkjeként megfesti Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című zeneművének díszleteit. Absztraktjainak geometriája a körrel bővül, csoportos és egyéni tárlatok sora és további írások jellemzik ezt az időszakot. A kiteljesedésnek Hitler hatalomra jutása vet véget, Kandinszkij Párizsba menekül feleségével, képeit 1939 márciusában a Harmadik Birodalomban máglyára is vetik.
Kompozícióvázlat VII, 1913
Párizs viszont a háború árnyékában nincs oda az absztrakt művészetért, Kandinszkij kis lakásának nappalijában dolgozgat új színkombinációin és formavilágán. Amiben a szögek, szögletes dolgok és körök helyett valami furcsa, biomorf formák kezdenek burjánzani, de csak rövid ideig, mert a festőnél szklerózis formájában 1944. december 13-án kopogtat a halál. „Egy háromszög és egy kör kijelölt pontjának találkozása nem kevésbé hatásos, mint amikor Isten és Ádám ujja összeér Michelangelo jóvoltából” – jelentette ki egyszer. Az biztos, hogy jó döntés pénzt fektetni képeibe.
Pálffy Lajos