a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A Nagy Háborúról mai fejjel, olajjal, ecsettel, mindennel
A Nagy Háború 1917-ben, az USA belépése után eldőlt. A húsdaráló
persze tovább működött, a katonák harcoltak, a költők lelkesítettek, a
haditudósítók – köztük a festőművészek – hőstettekről számoltak be. Talán csak Mendnyánszky László volt a kivétel, akinek jórészt vázlatban
maradt háborús képein már megjelenik a borzalom, a szenvedés, az
öldöklés hiábavalósága is. 100 év után is ezeket a végkövetkeztetéseket
láthatjuk viszont a Vigadó Galéria 56 művészt felvonultató, megemlékező
kiállításán.100 év hatalmas idő, még a hatvanas, hetvenes években meghaltak azok, akik ott voltak a Doberdónál, Galíciában vagy Szerbiában. Gyermekkoromban falun már a jószág felügyeletével, no és a meséléssel voltak elfoglalva. Nagy megtiszteltetés volt, mikor ősz felé odaállították székeiket tüzeink mellé, és meséltek a szombathelyi legendás 83. gyalogezred galíciai harcairól.
fotó: MMA
Most ez az 56 művész rájuk is emlékezik, a múltba vesző arcukra, alakjukra, történeteikre. És ma élő művészként természetesen első sorban az öldöklés iszonyatára, embertelenségére, amely mellett elhalványul, lényegtelenné lesz a hősiesség. Ahogy a gondolkodás változásával szinte értelmezhetetlenné vált a haza iránti kötelesség fogalma is, a hősök pedig jórészt tengerentúli tálalásban, a tévéképernyőkről néznek ránk két reklámblokk közé szorulva.
fotó: MMA
Nehéz volt hát a kiállítás kurátorainak, Prutkay Péternek és P. Szabó Ernőnek a dolga, de nem volt egyszerű a felkért művészeké sem, hogy 2014-ben, a művészet száz év alatt ki tudja hányszor megújult formanyelvével valami olyan erőset hozzanak létre, mint mondjuk Mednyánszky báró a festőállványával, a szerb hadszíntért járva. Ugyanakkor másképp nyúlnak a témához azok, amiknek személyes kötődésük is van, mint például Szemadám György, akinek a nagyapja ott lehetett Limanovánál, a magyar huszárok egyik példátlan haditetténél (Limanova 1915, Császármadár – nagyapám emlékére). Kelecsényi Csilla is a nagyapjára emlékezik, aki századosként megjárta az Isonzót (Magunkkal hurcolt emlékeink). Aknay János Bíró Ottó nevű nagybátyjára gondol (Im memoriam 1914-1918), Polgár Csaba Békássy lovas lepel című, egy lóról készített fénynyomata pedig Békássy Ferencnek állít emléket. A zsennyei földbirtokos és cambridge-i kétnyelvű költő, Virginia Woolf összejöveteleinek állandó vendége és Lord Keynes, a közgazdász barátja 1914-ben otthagyta a Cambridgei-apostolok nevű társaságot. Keynes kölcsönzött pénzt neki a hazaútra, hogy hazájáért harcolhasson, és egy év múlva huszárként el is esett Galíciában. A fénynyomat a holttest és a ló valószínűtlen hazaszállításának állít emléket.
fotó: MMA
Deim Pál még 1972-ben Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére készített alkotásának egyik változatával van jelen, Kő Pál Piétája magyaros bajusszal és katonaruhában, fején kötéssel van kinyújtóztatva. A Gyulai Líviusz tollrajzán (Az első) megjelenő, bombákat hordozó repülő szerkezet pont olyan, mint ahogy a harcba indulók repülőgépeket elképzelhették. Sáros András Miklós hallatlanul finom ezüstvessző rajzain (Feljegyzés 2014 I. II.) pedig megelevenednek az Isonzó környéki helyek, melyek mélyén, a berobbant kavernákban most is egész szakaszok, századok alusszák végső álmukat. Jovián György szétlőtt, még két helyen parázsló betonbunkere (Conditio humana, 2014) is errefelé lehetett valamikor, és környékén pont olyan tárgyak heverhettek szétszóródva, amikből Prutkay Péter építette fel dobozait (A Nagy Háború, Sirató 1914–2014, Gleccser katonák emlékére).
A tárlat előterében a Gulyás testvérek legendás dokumentumfilmje, az Én is jártam Isonzónál pereg, és megnézhetjük Sára Sándor 1969-es, 10 perces Pro patria című filmetűdjét is, megrázó kivégzési jeleneteivel.
Pálffy Lajos
A Nagy Háború – Kiállítás az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából
Vigadó Galéria
2014.12.04. – 2105.01.18.