a rovat írásai

Kétszáz Rodin remekmű együtt

Életmű-kiállítással emlékezik a száz éve elhunyt August Rodinre a párizsi Grand Palais kiállítócsarnok. A modern szobrászat francia megteremtőjének mintegy kétszáz remekműve látható az egyik legjelentősebb francia kiállítóhelyen.

Glück Gábor a szerény és tehetséges festő

Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Csavarhúzóval esett neki a híres festménynek

Egy vélhetően zavart elméjű férfi megrongálta az egyik legjelentősebb 18. századi brit festő, Thomas Gainsborough Reggeli séta című festményét a National Gallery londoni múzeumban.

Kiállítás 2016 legjobb sajtófotóiból – Itt végiglapozhatja

Kétszázharmincnégy pályázó, 2284 pályázat és 6259 fotográfia. Ez volt a 35. Magyar Sajtófotó Pályázat, melynek a díjkiosztó ünnepsége 2017. március 27-én, hétfőn lesz a Capa Központban. A legjobb képekből összeállított kiállítás keddtől indul az egykori Ernst Múzeum termeiben, de itt már megnézheti a legjobb képeket.

Berény nem csak proletárdiktatúra festője volt

Százharminc éve, 1887. március 18-én született Berény Róbert festő, grafikus, a magyar vadak egyik meghatározó alakja, akinek nevét a Tanácsköztársaság Fegyverbe, fegyverbe! című plakátja tette ismertté.

DrMáriás bevette Debrecent

drMáriás legnagyobb hazai tárlatát rendezik meg a debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti központban: a szombaton nyíló tárlaton a művésznek kétszáz, az elmúlt harminc évben készült alkotása lesz látható - jelentette be a kiállítás kurátora a készülő kiállítás sajtóbejárásán.

Japánban hódít Szigetvár védelmével együtt a Szláv eposz

Tokióban látható Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. Ez az első eset, hogy a 20 nagyméretű vászonból álló sorozatot teljes egészében külföldön is láthatják az érdeklődők. Mucha a szlávok dicső tettei közé sorolja Szigetvár 1566-os hősies védelmét is.

Kiállítás, amin nem lehet csak úgy végigrohanni

Világjelek címmel nyílt kiállítás Kunkovács László fotográfus, néprajzkutató Belső-Ázsia és Szibéria sziklarajzait és népéletét feltáró képeiből pénteken a Magyarság Házában, ahol a fotókat tartalmazó kötetet is bemutatták.

Megvettük Benczúr és Csernus képeit

Csernus Tibor hat festménye, valamint Benczúr Gyula monumentális alkotása kerül hamarosan közgyűjteményekbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának eredményeként – tájékoztatta a jegybank hétfőn az MTI-t.

Az idős Munch San Franciscóba érkezett

Edvard Munch norvég festő számos, köztük hét, az Egyesült Államokban még soha be nem mutatott művét állítja ki júniustól októberig a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum.

Hlinka Városi Szimmetriája a legjobbak között

A legjobbak közé választotta Hlinka Zsolt Városi Szimmetria (Urban Symmetry) elnevezésű sorozatát kedden az idei Sony World Photography Awards szakmai zsűrije; a magyar fotós munkája így a világ 10 legjobbja közé került a Professzionális Építészet kategóriában – közölte a Sony kommunikációs ügynöksége az MTI-vel kedden.

Művészet összes cikke »

​A Nagy Háborúról mai fejjel, olajjal, ecsettel, mindennel

1vh_vigado_leadA Nagy Háború 1917-ben, az USA belépése után eldőlt. A húsdaráló persze tovább működött, a katonák harcoltak, a költők lelkesítettek, a haditudósítók – köztük a festőművészek – hőstettekről számoltak be. Talán csak Mendnyánszky László volt a kivétel, akinek jórészt vázlatban maradt háborús képein már megjelenik a borzalom, a szenvedés, az öldöklés hiábavalósága is. 100 év után is ezeket a végkövetkeztetéseket láthatjuk viszont a Vigadó Galéria 56 művészt felvonultató, megemlékező kiállításán.

100 év hatalmas idő, még a hatvanas, hetvenes években meghaltak azok, akik ott voltak a Doberdónál, Galíciában vagy Szerbiában. Gyermekkoromban falun már a jószág felügyeletével, no és a meséléssel voltak elfoglalva. Nagy megtiszteltetés volt, mikor ősz felé odaállították székeiket tüzeink mellé, és meséltek a szombathelyi legendás 83. gyalogezred galíciai harcairól.

1vh_vigado
fotó: MMA

Most ez az 56 művész rájuk is emlékezik, a múltba vesző arcukra, alakjukra, történeteikre. És ma élő művészként természetesen első sorban az öldöklés iszonyatára, embertelenségére, amely mellett elhalványul, lényegtelenné lesz a hősiesség. Ahogy a gondolkodás változásával szinte értelmezhetetlenné vált a haza iránti kötelesség fogalma is, a hősök pedig jórészt tengerentúli tálalásban, a tévéképernyőkről néznek ránk két reklámblokk közé szorulva.

1vh_vigado
fotó: MMA

Nehéz volt hát a kiállítás kurátorainak, Prutkay Péternek és P. Szabó Ernőnek a dolga, de nem volt egyszerű a felkért művészeké sem, hogy 2014-ben, a művészet száz év alatt ki tudja hányszor megújult formanyelvével valami olyan erőset hozzanak létre, mint mondjuk Mednyánszky báró a festőállványával, a szerb hadszíntért járva. Ugyanakkor másképp nyúlnak a témához azok, amiknek személyes kötődésük is van, mint például Szemadám György, akinek a nagyapja ott lehetett Limanovánál, a magyar huszárok egyik példátlan haditetténél (Limanova 1915, Császármadárnagyapám emlékére). Kelecsényi Csilla is a nagyapjára emlékezik, aki századosként megjárta az Isonzót (Magunkkal hurcolt emlékeink). Aknay János Bíró Ottó nevű nagybátyjára gondol (Im memoriam 1914-1918), Polgár Csaba Békássy lovas lepel című, egy lóról készített fénynyomata pedig Békássy Ferencnek állít emléket. A zsennyei földbirtokos és cambridge-i kétnyelvű költő, Virginia Woolf összejöveteleinek állandó vendége és Lord Keynes, a közgazdász barátja 1914-ben otthagyta a Cambridgei-apostolok nevű társaságot. Keynes kölcsönzött pénzt neki a hazaútra, hogy hazájáért harcolhasson, és egy év múlva huszárként el is esett Galíciában. A fénynyomat a holttest és a ló valószínűtlen hazaszállításának állít emléket.

1vh_vigado
fotó: MMA

Deim Pál még 1972-ben Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére készített alkotásának egyik változatával van jelen, Kő Pál Piétája magyaros bajusszal és katonaruhában, fején kötéssel van kinyújtóztatva. A Gyulai Líviusz tollrajzán (Az első) megjelenő, bombákat hordozó repülő szerkezet pont olyan, mint ahogy a harcba indulók repülőgépeket elképzelhették. Sáros András Miklós hallatlanul finom ezüstvessző rajzain (Feljegyzés 2014 I. II.) pedig megelevenednek az Isonzó környéki helyek, melyek mélyén, a berobbant kavernákban most is egész szakaszok, századok alusszák végső álmukat. Jovián György szétlőtt, még két helyen parázsló betonbunkere (Conditio humana, 2014) is errefelé lehetett valamikor, és környékén pont olyan tárgyak heverhettek szétszóródva, amikből Prutkay Péter építette fel dobozait (A Nagy Háború, Sirató 1914–2014, Gleccser katonák emlékére).

1vh_vigado_plakat

A tárlat előterében a Gulyás testvérek legendás dokumentumfilmje, az Én is jártam Isonzónál pereg, és megnézhetjük Sára Sándor 1969-es, 10 perces Pro patria című filmetűdjét is, megrázó kivégzési jeleneteivel.

Pálffy Lajos

A Nagy Háború – Kiállítás az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából
Vigadó Galéria
2014.12.04. – 2105.01.18.

• Publikálva: 2015.01.13. 11:58 • Címke: első világháború 100, történelem