a rovat írásai

Kalapács alatt a Picasso kalapálta gyűrű

Elárverezik a gyűrűt, amelyet Pablo Picasso tervezett és saját kezűleg készített szerelmének, Dora Maarnak engesztelésül egy nagy veszekedésük után.

Gerzson Pál a Vigadóban

Gerzson Pál festőművész munkásságát tekinti át mintegy 160 képen keresztül a Pesti Vigadó csütörtöktől látható életmű-kiállítása.

Megfagyott sarkkutató madárkája

Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

Krúdy a plébánia falán

Krúdy Gyula író életéhez kapcsolódó műveket festettek az óbudai Tanuló utcában lévő Katolikus Plébánia melléképületének falára.

Hauszmann mindenhol

Százhetven éve, 1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.

Gyerekekkel és fotóapparáttal Erdélyben

Erdélybe manapság már senki sem indul el fényképezőgép nélkül. És a sok csoda láttán kattogtatnak is szaporán a messziről jött emberek. Vannak aztán olyanok is, akik nem csak a fényképalbumba, jobban mondva a laptop memóriájába, vagy a külső meghajtóra fényképeznek, hanem ennél jóval többet tesznek a megmaradásért. Közöttük van a 12. kerületi városházán most kiállító Sóti István is.

Hiperrealistáink Párizsban

A legjelentősebb magyar hiperrealista festők munkáiból nyílt kiállítás csütörtökön a Párizsi Magyar Intézetben.

A klíma és a reneszánsz remekmű

Négy hónapig tartó restaurálás után ismét egykori fényében ragyog Donato Bramante reneszánsz építész és festő Krisztus az oszlopnál című táblaképe, a legjelentősebb műalkotás, amely megrongálódott a milánói Brera képtárban a klímarendszer meghibásodása és a rendkívül száraz tél miatt.

Az "előőrsünk" Amszterdamban

A fauvizmustól a szürrealizmusig címmel tizenkilenc magyar avantgárd művész képeiből nyílt kiállítás az amszterdami Zsidó Történelmi Múzeumban.

Plagizált a leggazdagabb szobrász

Plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolják az ismert amerikai szobrászművészt, Jeff Koonst egy nemrég kiállított köztéri alkotása miatt.

Szinyei Merse és Gulácsy a sztár Kieselbachéknál is

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet péntek este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén szintén egy-egy jelentősebb Gulácsy és Szinyei Merse munka került kalapács alá.

Művészet összes cikke »

​A Nagy Háborúról mai fejjel, olajjal, ecsettel, mindennel

1vh_vigado_leadA Nagy Háború 1917-ben, az USA belépése után eldőlt. A húsdaráló persze tovább működött, a katonák harcoltak, a költők lelkesítettek, a haditudósítók – köztük a festőművészek – hőstettekről számoltak be. Talán csak Mendnyánszky László volt a kivétel, akinek jórészt vázlatban maradt háborús képein már megjelenik a borzalom, a szenvedés, az öldöklés hiábavalósága is. 100 év után is ezeket a végkövetkeztetéseket láthatjuk viszont a Vigadó Galéria 56 művészt felvonultató, megemlékező kiállításán.

100 év hatalmas idő, még a hatvanas, hetvenes években meghaltak azok, akik ott voltak a Doberdónál, Galíciában vagy Szerbiában. Gyermekkoromban falun már a jószág felügyeletével, no és a meséléssel voltak elfoglalva. Nagy megtiszteltetés volt, mikor ősz felé odaállították székeiket tüzeink mellé, és meséltek a szombathelyi legendás 83. gyalogezred galíciai harcairól.

1vh_vigado
fotó: MMA

Most ez az 56 művész rájuk is emlékezik, a múltba vesző arcukra, alakjukra, történeteikre. És ma élő művészként természetesen első sorban az öldöklés iszonyatára, embertelenségére, amely mellett elhalványul, lényegtelenné lesz a hősiesség. Ahogy a gondolkodás változásával szinte értelmezhetetlenné vált a haza iránti kötelesség fogalma is, a hősök pedig jórészt tengerentúli tálalásban, a tévéképernyőkről néznek ránk két reklámblokk közé szorulva.

1vh_vigado
fotó: MMA

Nehéz volt hát a kiállítás kurátorainak, Prutkay Péternek és P. Szabó Ernőnek a dolga, de nem volt egyszerű a felkért művészeké sem, hogy 2014-ben, a művészet száz év alatt ki tudja hányszor megújult formanyelvével valami olyan erőset hozzanak létre, mint mondjuk Mednyánszky báró a festőállványával, a szerb hadszíntért járva. Ugyanakkor másképp nyúlnak a témához azok, amiknek személyes kötődésük is van, mint például Szemadám György, akinek a nagyapja ott lehetett Limanovánál, a magyar huszárok egyik példátlan haditetténél (Limanova 1915, Császármadárnagyapám emlékére). Kelecsényi Csilla is a nagyapjára emlékezik, aki századosként megjárta az Isonzót (Magunkkal hurcolt emlékeink). Aknay János Bíró Ottó nevű nagybátyjára gondol (Im memoriam 1914-1918), Polgár Csaba Békássy lovas lepel című, egy lóról készített fénynyomata pedig Békássy Ferencnek állít emléket. A zsennyei földbirtokos és cambridge-i kétnyelvű költő, Virginia Woolf összejöveteleinek állandó vendége és Lord Keynes, a közgazdász barátja 1914-ben otthagyta a Cambridgei-apostolok nevű társaságot. Keynes kölcsönzött pénzt neki a hazaútra, hogy hazájáért harcolhasson, és egy év múlva huszárként el is esett Galíciában. A fénynyomat a holttest és a ló valószínűtlen hazaszállításának állít emléket.

1vh_vigado
fotó: MMA

Deim Pál még 1972-ben Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére készített alkotásának egyik változatával van jelen, Kő Pál Piétája magyaros bajusszal és katonaruhában, fején kötéssel van kinyújtóztatva. A Gyulai Líviusz tollrajzán (Az első) megjelenő, bombákat hordozó repülő szerkezet pont olyan, mint ahogy a harcba indulók repülőgépeket elképzelhették. Sáros András Miklós hallatlanul finom ezüstvessző rajzain (Feljegyzés 2014 I. II.) pedig megelevenednek az Isonzó környéki helyek, melyek mélyén, a berobbant kavernákban most is egész szakaszok, századok alusszák végső álmukat. Jovián György szétlőtt, még két helyen parázsló betonbunkere (Conditio humana, 2014) is errefelé lehetett valamikor, és környékén pont olyan tárgyak heverhettek szétszóródva, amikből Prutkay Péter építette fel dobozait (A Nagy Háború, Sirató 1914–2014, Gleccser katonák emlékére).

1vh_vigado_plakat

A tárlat előterében a Gulyás testvérek legendás dokumentumfilmje, az Én is jártam Isonzónál pereg, és megnézhetjük Sára Sándor 1969-es, 10 perces Pro patria című filmetűdjét is, megrázó kivégzési jeleneteivel.

Pálffy Lajos

A Nagy Háború – Kiállítás az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából
Vigadó Galéria
2014.12.04. – 2105.01.18.

• Publikálva: 2015.01.13. 11:58 • Címke: első világháború 100, történelem