a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Aranyérmekben és színekben rekorder
Csók István lehet az a magyar festő, aki négy ország aranyérmét is
megkapta különféle műveiért. Persze, büszke volt ezekre a díjakra,
ugyanakkor talán Balatonaligán érezte a legjobban magát, ahol 25 évig
töltötte családjával a nyarakat. Itt készült a Keresztapa reggelije,
amibe belesűrűsödik mindaz, ami békebeli. 150 éve, 1865. február 13-án Sáregresen látta meg a napvilágot az egyik legszínesebb magyar festő.
Aki jeles iparos-molnár famíliába született Sáregresen és a csenevész fiúcskát körülrajongta a nagy család. Apja tehetős ember volt, így nem okozott gondot a taníttatása, az 1882-ben elkezdett pesti Mintarajziskolából – ahol Lotz Károly és Székely Bertalan is tanította – Münchenbe, majd a párizsi Julián Akadémiára vezetett az útja. A francia fővárosban Bastien-Lepage paraszti realizmusa volt rá legnagyobb hatással, ebben az időszakban születik Úrvacsora című képe, amelyért 1894-ben megkapja a francia Szalon aranyérmét, majd pedig az osztrák állami nagy aranyérmet is.
Úrvacsora
Nagy siker volt ez egy viszonylag ismeretlen fiatalembernek, aki mégis csak egy messzi országból érkezett Párizsba. Az „éremeső” egy müncheni arannyal folytatódik, amit a magyar millennium alkalmából készített, Báthory Erzsébetet ábrázoló képéért ítéltek oda neki. (Itthon ez a munkája nyilvánvaló túlzásai miatt vitákat váltott ki.) Csók István 1903-ban telepedett le tíz évre Párizsban, de ekkor már a kezdeti realizmust egy sokkal festőibb, színesebb posztimpresszionista látásmód követi nála, és talán a belle epoque hatására gyönyörűen érzéki aktokat kezd festeni. Talán túl jól is sikerültek ezek a meztelen fiatal testek, mert 1905-ben végül is eme életérzést összegző önportrés, aktos Műteremsarok című remekműve nem kapott érmet a Szalonon.
Műteremsarok
Ugyanakkor a bohém Párizs mellett más színek is érdeklik. Nagybányán is többször megfordul és 1916 és 1931 között színpompás képeket fest a sokácok életéről, a délszláv nemzetiség hagyományos viseletét nézve persze ez nem is volt annyira nehéz dolog. A sokácok mellett virágcsendéletes tulipános ládák is fokozták a színpompát, és látni lehet, hogy Csók Istvánnak is tetszik mindez, mint ahogyan nagyon szereti kislányát, Züzüt is, akivel együtt megfesti a kor cseppet sem unalmas és szögletes polgári enteriőrjeit is. És akkor még ott van az örök szerelem, a Balaton, az aligai nyaraló, ahol 1915-től negyedszázadon át olyan kellemesen telnek a nyarak. Ahová augusztus 24-én megérkezik mindig a cigánybandával együtt Lajos keresztapa is. És visítanak a süldők, kés kerül a kacsák, libák nyakára. A nyár utolsó szép napjait együtt tölti a család, és ez jó, békebeli derű borít be mindent, ott van a reggeliző, pipázó keresztapát a balatoni háttérrel ábrázoló képen is.
Keresztapa reggelije
Valahogy ilyen volt egész hosszúra nyúló élete is, ezt sugározta 1921 és 1932 között, amikor a Képzőművészetin tanárkodott Lyka Károly hívására. De nem esett kétségbe akkor sem, mikor baloldalinak tartott tanítványai (Vajda Lajos és Korniss Dezső) miatt nyugdíjazták. Nem csinált belőle kurzusművészt a Wlassics Tiborról festett mellkép miatt 1911-ben kapott magyar nagy állami aranyérem sem, de az 1948-ben, és 1952-ben ismételten megkapott Kossuth-díj miatt sem váltott szocialista realizmusra. 96 évesen halt meg, közmegbecsülésnek örvendve.
1900 körül (fotó: Virág Judit Galéria)
| Csók István csaknem 70 alkotását és személyes tárgyait felvonultató kiállítás nyílt pénteken, február 13-án a Várkert Bazárban, a festőművész születésének 150. évfordulója alkalmából hirdetett emlékév keretében. A válogatás öt nagyobb tematikus egység köré szerveződik: a műterem-ábrázolásokra és azon belül is elsősorban az aktokra, a népies zsánerképekre, a keleti tárgyakat megjelenítő festményeire, az eszményi otthon bemutatására, valamint a Balatont és a velencei Lidót ábrázoló, az idilli kertet megörökítő tájképeire fókuszál. A művész szívesen vette magát körül keleti és néprajzi tárgyakkal: ezeket a róluk készült festményekkel összefüggésbe hozva mutatják be a kiállításban, Csók István személyes bútoraival és a művészről készült archív felvételekkel együtt. A július 5-ig látogatható kiállítás. A kiállítás első napján Szabad a Csók! akciót hirdetnek a szervezők: a párban érkező látogatók – szülő, nagyszülő, rokon, társ, barát – egy jegy megváltásával tekinthetik meg a Csók-tárlatot. |
Pálffy Lajos