a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A fény éve a Műcsarnokban
A fény nemzetközi évéhez kapcsolódva pénteken este nyílik meg és szombattól látogatható Csáji Attila Fényút című, fényművészeti kiállítása a Műcsarnokban.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 2015-öt a fény nemzetközi évének nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a fénnyel foglalkozó tudományok és a fényt alkalmazó technológiák szerepére a fenntartható fejlődés és a globális kihívások megoldásában. A fény éve lehetőséget ad a tudomány és a művészet határterületeinek felfedezésére is. Ezt járja körül Csáji Attila Fényút című kiállítása – hangsúlyozta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a tárlat pénteki sajtóbejárásán. Az igazgató hozzátette: szombaton nemzetközi fényműhely tárlat is nyílik a Mélycsarnokban, továbbá kétnapos nemzetközi fényszimpóziumra is sor kerül. Emlékeztetett arra, hogy a tematikához kapcsolódik az egy hete nyílt Illuminációk címet viselő kiállítás és Szvet Tamás Fényidézés című, március végén nyíló tárlata is.
(fotó: Czimbal Gyula, forrás: MTI)
Csáji Attila kiállításán fejezetekre tagolva követheti végig a látogató az életmű alakulását, a korai szürreális-organikus táblaképektől és grafikáktól a konceptuális munkákon át a „jelrácsokig”, majd a komputergrafikák, holografikus munkák, lézerkísérletek és -tervek utána a közelmúltban készült látványos lézerinstallációiig. A plasztikus képeket ötszáz sajátosan elhelyezett reflektor, a hologramokat rejtett ledlámpák, a technikai munkákat pedig egyebek mellett tizenöt lézer kelti életre. A kiállítás egyik termében néhány berendezés segítségével a látogatók játszva tanulmányozhatják a fény természetét, valamint egy külön erre a bemutatóra kiépített színes lézerrendszer segítségével a lézer tulajdonságait tükrök, prizmák, optikai rácsok segítségével lehet felfedezni. Csáji Attila Munkácsy-díjas képzőművész életművében alapvető szerepet játszik a fény fizikai és szellemi dimenziója. A hatvanas évektől a magyar neoavantgárd meghatározó művészeként és szervezőjeként, a szürreális és organikus formaalkotás, a gesztusfestészet jelrendszere szerint készítette alkotásait. Később egyre inkább a fénnyel értelmezett és a fény által teremtett művek kezdték foglalkoztatni; jelrácsokat, változó fénnyel megvilágított plasztikus képeket, hologramokat hozott létre, amelyekből nagy merítést mutat be a most nyíló kiállítás is.
Csáji Attila alkotása (fotó: Czimbal Gyula, forrás: MTI)
„Engem a fény mindig vonzott. Nem követtem trendeket, de nyitott voltam rájuk és az újdonságokra, mindezekkel együtt mégis egy belső utat jártam. Ez a belső út vezetett el a fénnyel való közvetlen találkozásig” – vallott hitvallásáról a művész a bejáráson. Hozzátette: „véleményem szerint a ma művészének egyik legfontosabb feladata, hogy az optoelektronika által teremtett új eszközöket humanizálja és a közönség számára is elérhetővé tegye”. Csáji Attila a hetvenes évek óta a Központi Fizikai Kutatóintézettel, majd a Massachusetts Institute of Technology-val együttműködve a lézer művészeti szerepét kutatja. Ennek eredményeként egy új képi transzformációs módot fejlesztett ki, a szuperpozíciós módszert és eszközrendszert, amely a lézerfény monokromatikusságára épít.
Csáji Attila
Csáji Attila 1996-ban alapította meg a Nemzetközi Kepes Társaságot, amelynek tagjai kiállításokkal és elméleti tevékenységgel gazdagítják a tudomány, a technika és a művészet eredményeit. A tárlathoz kapcsolódva szombaton és vasárnap nemzetközi tanácskozást tartanak, amelyen a meghívott előadók a tudomány és a művészet mai együttgondolkodási lehetőségeiről értekeznek Budapesten. Ehhez kapcsolódva március 8-ától 14-éig tartják a nemzetközi fényműhely kiállítást, amelyen a Nemzetközi Kepes Társaság tagjai, mások mellett Carlo Bernardini, Michael Bleyenberg, Bohus Zoltán, Bolygó Bálint, Bordos László Zsolt, Bortnyik Éva és Tubák Csaba, Dieter Jung, Kelle Antal, Kuchta Klára, Mattis-Teutsch Valdemár, Pócsy Ferenc és Sally Weber vesznek részt a fény évéhez kapcsolódó tematikus munkákkal. A sorozatot Szvet Tamás Fényidézés című tárlata zárja, amelyen a fiatal szobrász fényinstallációi mutatkoznak be. A sötét térben található tucatnyi objektumot a látogatók interaktív módon, séta keretében világíthatják meg, a falakra vetülő árnyak pedig a fényművészet magyar vonatkozású történetét elevenítik fel. A kiállítás március 21-étől április 26-áig látogatható.
MTI