a rovat írásai

„A művészet nem másolja a láthatót, hanem láthatóvá tesz”

Hetvenöt éve, 1940. június 29-én halt meg Paul Klee svájci festő és grafikus, a modern képzőművészet egyik meghatározó alakja. Kis híján zenész lett, egész életében hegedült, de a festményeiben is zene van elrejtve.

Kultuszírógép és élménykórház

Design nélkül nem lehet megérteni a mai világot, mert a fejlett társadalmakban a világ tervezett környezetben valósul meg. Még azt is designerek találják ki, hogy milyen szórócukor kerüljön a fagyinkra. A designer olyan szerepet tölt be, mint korábban a költők vagy a tudósok. Beszélgetés Szentpéteri Mártonnal az ipari formatervezés világnapja alkalmából.

​Borúra derűs irodalom – Sajdik Ferenc kiállítása

Borúra derűs irodalom címmel nyílik meg csütörtökön Sajdik Ferenc grafikus, karikaturista tárlata a budapesti Örkény István Könyvesbolt Cultiris Galériájában.

​Ophélie utolsó éjszakája nyolc fejezetben

Lajta Gábor friss sorozatát nézegetve ​arra gondoltam, hogy csak kibújt az újságíró a festőből, de hát Lajta, mint tudjuk, nem írta, hanem összerakta, tervezte, tördelte a Filmvilágot 1984-től 90-ig. Csak azért jött elő ez az újságírós dolog, mert a festő most a 2008-ban eltűnt francia diáklány utolsó estéjét dolgozta fel. A nagyméretű olajképeket és a hozzájuk készült vázlatokat a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóhelyén lehet megnézni.

Horti Pál, a magyar szecesszió mestere

150 éve, 1865. június 18-án született Horti Pál, a 19-20. század fordulójának kiemelkedő tehetségű iparművésze, a népies szecesszió jellegzetes képviselője. Megpróbálta a nemzeti formakincset és a modern stílust összekapcsolni, munkáival Amerikában is nagy sikert aratott.

A magyar művészet legtehetségesebb ikerpárja

125 éve Szentendrén, művészcsaládban látta meg a napvilágot az ikerpár, amelynek ritka módon mindkét tagja azonos művészeti ágban alkotott kiemelkedőt: Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi. Apjuk Ferenczy Károly, a nagybányai művésztelep vezető egyénisége volt, anyjuk, Fialka Olga is festőművészként volt ismert, s festő lett Valér testvérük is.

​Perlrott-nyár Szentendrén

Ama tekintélyes méretű adóssághalmazból, amivel a szakma tartozik még a magyar képzőművészet jeleseinek bemutatása kapcsán, most Perlrott Csaba Vilmos átkerülni látszik a „teljesített” oldalra. A szentendrei Művészet Malom kiállítása a paraméterei alapján legalábbis erre enged következtetni: 180 műtárgy került ki a falakra, amelyek 14 országos és vidéki múzeumtól, 14 magángyűjtőtől és galériától érkeztek.

Az extravagáns csomagolóművész

Christo, a bolgár származású amerikai tájművész alkotásainak gyökerei állítólag onnan erednek, hogy még Bulgáriában azt a feladatot kapta, hogy az utak mentén tüntessen el mindent, ami rossz fényt vethet a szocialista országra a külföldi turisták előtt. Mások szerint művei a nyugati fogyasztói társadalom csomagolásmániájának kritikái. Az biztos, hogy meghökkentő és szemet gyönyörködtető alkotásai turisták millióit vonzzák szerte a világon.

A nyomasztó meztelenség virtuóza

125 éve, 1890. június 12-én született Egon Schiele. Rövid élet, nem egész három évtized adatott neki, műveinek utóélete pedig igen hányatott: erotikus témái miatt a maga korában pornográfnak bélyegezték, a nácik degeneráltnak minősítették, a háború utáni Ausztriában jelentéktelennek tartották. Művészetét csak néhány évtizede fedezték fel, s ma már csillagászati összegekért kelnek el alkotásai.

Amikor Nyergesújfalu volt a világ közepe

75 éve halt meg Kernstok Károly festőművész, az első magyar avantgárd művészcsoport, a Nyolcak vezéralakja. Párizsban tanult, bejáratos volt a legjobb galériákba és kiállítótermekbe, ő mégis Nyergesújfalura hozta el Párizst és az ottani vad stílust. Birtoka a radikális szellemű magyar értelmiség központja lett.

Háború és high life: Capa in Color

Ugyan a színeket valósághűen visszaadó filmet már 1935-ben forgalomba hozták, de kezdetben ódzkodtak tőle a magazinok. Igaz, nem lehetett olyan minőségben kinyomtatni, mint a fekete fehér képeket, és az előhívás is bonyolult volt. Robert Capa 1938-tól mégis vitt színes filmeket magával kalandos útjaira. A felvételeket Európában először most a Capa Központban láthatjuk, Capa szerkesztőjének, John G. Morrisnak 1944 nyarán Normandiában készült fekete-fehér fotográfiáival együtt.

Művészet összes cikke »

Szeretni egy diktátort

Ajándékok Rákosi Mátyás 60. születésnapjára

rakosi_leadA Néprajzi Múzeum kamarakiállítása az egykor 32 termet (!) megtöltő anyagból.

Nagy dolgokra képes a lelkesedés, a félelem és a tömegpszichózis. Ha pedig ezek hatásait a minden korban kéznél lévő és használatos propagandaeszközökkel még fel is turbózzuk, akkor kaphatunk egy olyan abszurd jelenetet is, hogy ragyogó tekintetű úttörők ölelgetnek és puszilgatnak egy csúf, kopasz gnómot, jelesül a mi Rákosi Mátyásunkat.

Ezzel az abszurddal mindjárt a Néprajzi Múzeum kiállításának elejére helyezett tévékészüléket nézve szembesülhet az ember, amelyen végtelenítve vetítik ama emlékezetes születésnap felvételeit. Igen, a két úttörőnek, a – gondolom – több ezer kádergyerekből gondosan kiválasztott kisfiúnak és kislánynak tényleg elragadtatást látni az arcán, és természetesen hasonló arcokat látni mindenhol az Operában, ahova csak elér a kor kamerája. (Mert volna csak valaki unott képet vágni, esetleg fintorogni!)

video
Sztahanovista felajánlások és ajándékok, Rákosi életútjának összefoglalása.

Ennek a már említett eszközökkel elért, és nagyon sokáig különböző intenzitással, de fenntartott lelkesedésnek a magyar vidék sem tudott ellenállni. Az, hogy néhány esztendő alatt a városok megszállása és "pacifikálása" mellett hogyan sikerült megroppantani a kommunistáknak a magyar parasztság gerincét is, nagyobb lélegzetű munka tárgya lehetne, a Néprajzi Múzeum március végétől május elejéig meghosszabbított kamarakiállításán csak a bizonyítékok, a keresztény-konzervatív vidék Rákosinak készített születésnapi ajándékai sorakoznak tisztes rendben a vasmegyeri díszpárnától a nádudvari díszkulacson át a bonyhádi járás által felújított, és a nagy születésnapra hímzéssel aktualizált bukovinai irhamellényig. (Tehát még a '40-es években valóságos kálváriát járt bukovinai székelyek sem maradhattak ki a kötelező adorációból.)

Igazi népi műremekeket találunk a tárlókban, különösen a fafaragások professzionálisak, ha szabad ezt a kifejezést ebben a műfajban alkalmazni. A szőttesek, hímzések, különösen a sokszor láthatóan utólag rákerült, Rákosit éltető és dicsőítő mondatok hímzési minősége (no és a helyesírás: Rákosi elftárs...) hagy némi kívánnivaló maga után. Talán éppen a remélt rosszkedv miatt, ami a készítőkön eluralkodhatott, látván veszni mondjuk a generációkon át összevásárolt családi birtokot, vagy a nemrégen kiosztott földet, a féltve nevelgetett pár lovacskát, vagy a nehezen beszerzett hosszúszekeret.

No de az is lehet, hogy a tiszántúli karikás ostorok valamelyikének a nyelébe a Rákosi-címert olyan kéz faragta, amely ezekben az időkben fogott először tollat valami esti iskolában. Minden lehet. Az biztos, hogy a jeles alkalomra díszkiadásban megjelent Ethnographia cikke szerint majdnem minden falu küldött ajándékot. A városok, gyárak és intézmények készítményeivel együtt 32 teremben és a lépcsőházakban kiállított anyag, amit 1952. március 9. és 11. között, 2 nap alatt 16 ezren néztek végig (gondolom boldogságtól ragyogó arccal és sokan könnyezve) a jeles folyóirat szerint. Amely a kor nyelvezetének megfelelően azon lelkendezik, hogy az anyag méltó demonstrációja a falu és a város egyre mélyülő barátságának.

video
Díszelőadás az Operaházban.

Írják ezt azon padlássöprések közepette, amelyek mögött a falusiak a "nadrágos embereket" látták, akik mindig is a városokban laknak. Amúgy sajnos ezt a kis kiállítást is (kár, hogy az egykoron 32 termet megtöltő anyag egészen kis töredéke került csak a tárlókba) leginkább csak a városiak, no meg külföldiek nézik, és még arra is gondolhatnak, hogy lám, mennyire megalázkodott megint ez a magyar paraszt. Pedig csak élni akart.

Pálffy Lajos

Rakosi60@neprajz.hu
Néprajzi Múzeum 2012. 03.09.-05.01.

• Publikálva: 2012.04.26. 12:49 • Címke: történelem, kiállítás, videó