a rovat írásai

Döntöttek a Capa Központ ösztöndíjairól

A Capa-nagydíj zsűrije Kudász Gábor Arionnak Az emberi lépték, Sopronyi Gyulának Kilencven perc, valamint Stiller Ákosnak Roma Biblia című pályaműveikért ítélte oda a fejenként 500 000 forintos támogatással járó ösztöndíjat.

Sikerkiállítás Berlinben

Az impresszionizmust és az expresszionizmust együtt bemutató tárlat nyílt pénteken Berlinben a két festészeti irányzat remekműveiből.

Királyok és művészek fotósa

A világhírű fotóművész, Juan Gyenes (alias Gyenes János) élete javát Spanyolországban élte le. Végigfotózta a művészvilágot Bartóktól Chaplinig, de ő készítette Francóról az utolsó, János Károly királyról pedig az első hivatalos fényképet is.

A jelenlévő jövő Koreából

A Koreai Modern és Kortárs Művészetek Nemzeti Múzeumának (MMCA) médiaművészeti gyűjteményét mutatja be a Koreai Kulturális Központ május 20-tól Budapesten.

Biciklivel múzeumban

Május 22-én „Várból a Parkba – Bringázz egy egyenlőbb világért!

Az árverésen elkelt legdrágább 10 műtárgy

Árverési világrekordot döntött egy 179 millió 365 ezer dollárért (49 milliárd forint) elkelt Picasso-festmény hétfőn a Christie's aukciósháznál New Yorkban, ezzel a Les Femmes d'Alger – Version O (Az algíri nők – O változat) című mű lett minden idők legdrágább, aukción eladott műalkotása.

Hitler fürdőkádját is kipróbálta

Lee Miller amerikai fotóművész, Man Ray tanítványa szürreális alkotásokat, divat-, portré-, és úti képeket, valamint háborús riportfotókat készített. Kiállítása most nyílt a bécsi Albertinában.

Az örmény kiállítás nyerte a Velencei Biennálét

A diaszpórában élő örmény művészek munkáiból válogató, Armenity/Haiyutioun című kiállításával Örményország nyerte el a legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlánt az 56. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén, az All the World's Futures című főkurátori kiállítás művészei közül pedig az amerikai Adrian Pipert jutalmazták Arany Oroszlánnal.

​Nemzeti tragédiáink legnagyobb krónikása

180 éve született Kolozsváron Székely Bertalan, nagy nemzeti tragédiáink utolérhetetlen krónikása.

Hazatért egy Barabás Miklós-festmény

A Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta Barabás Miklós akvarelljét, az egyik aradi vértanút, Leiningen Károly grófot ábrázoló portrét az Angliában élő Ambrus Győző. A kedden ünnepélyesen átadott alkotás hollétéről több mint száz éven át nem lehetett tudni.

​Először Budapestre jött el a kínai Munkácsy

Szenzációs kiállítás nyílott a Magyar Nemzeti Galériában Kína egyik legnevesebb festőművészének 110 munkájából.

Művészet összes cikke »

Szeretni egy diktátort

Ajándékok Rákosi Mátyás 60. születésnapjára

rakosi_leadA Néprajzi Múzeum kamarakiállítása az egykor 32 termet (!) megtöltő anyagból.

Nagy dolgokra képes a lelkesedés, a félelem és a tömegpszichózis. Ha pedig ezek hatásait a minden korban kéznél lévő és használatos propagandaeszközökkel még fel is turbózzuk, akkor kaphatunk egy olyan abszurd jelenetet is, hogy ragyogó tekintetű úttörők ölelgetnek és puszilgatnak egy csúf, kopasz gnómot, jelesül a mi Rákosi Mátyásunkat.

Ezzel az abszurddal mindjárt a Néprajzi Múzeum kiállításának elejére helyezett tévékészüléket nézve szembesülhet az ember, amelyen végtelenítve vetítik ama emlékezetes születésnap felvételeit. Igen, a két úttörőnek, a – gondolom – több ezer kádergyerekből gondosan kiválasztott kisfiúnak és kislánynak tényleg elragadtatást látni az arcán, és természetesen hasonló arcokat látni mindenhol az Operában, ahova csak elér a kor kamerája. (Mert volna csak valaki unott képet vágni, esetleg fintorogni!)

video
Sztahanovista felajánlások és ajándékok, Rákosi életútjának összefoglalása.

Ennek a már említett eszközökkel elért, és nagyon sokáig különböző intenzitással, de fenntartott lelkesedésnek a magyar vidék sem tudott ellenállni. Az, hogy néhány esztendő alatt a városok megszállása és "pacifikálása" mellett hogyan sikerült megroppantani a kommunistáknak a magyar parasztság gerincét is, nagyobb lélegzetű munka tárgya lehetne, a Néprajzi Múzeum március végétől május elejéig meghosszabbított kamarakiállításán csak a bizonyítékok, a keresztény-konzervatív vidék Rákosinak készített születésnapi ajándékai sorakoznak tisztes rendben a vasmegyeri díszpárnától a nádudvari díszkulacson át a bonyhádi járás által felújított, és a nagy születésnapra hímzéssel aktualizált bukovinai irhamellényig. (Tehát még a '40-es években valóságos kálváriát járt bukovinai székelyek sem maradhattak ki a kötelező adorációból.)

Igazi népi műremekeket találunk a tárlókban, különösen a fafaragások professzionálisak, ha szabad ezt a kifejezést ebben a műfajban alkalmazni. A szőttesek, hímzések, különösen a sokszor láthatóan utólag rákerült, Rákosit éltető és dicsőítő mondatok hímzési minősége (no és a helyesírás: Rákosi elftárs...) hagy némi kívánnivaló maga után. Talán éppen a remélt rosszkedv miatt, ami a készítőkön eluralkodhatott, látván veszni mondjuk a generációkon át összevásárolt családi birtokot, vagy a nemrégen kiosztott földet, a féltve nevelgetett pár lovacskát, vagy a nehezen beszerzett hosszúszekeret.

No de az is lehet, hogy a tiszántúli karikás ostorok valamelyikének a nyelébe a Rákosi-címert olyan kéz faragta, amely ezekben az időkben fogott először tollat valami esti iskolában. Minden lehet. Az biztos, hogy a jeles alkalomra díszkiadásban megjelent Ethnographia cikke szerint majdnem minden falu küldött ajándékot. A városok, gyárak és intézmények készítményeivel együtt 32 teremben és a lépcsőházakban kiállított anyag, amit 1952. március 9. és 11. között, 2 nap alatt 16 ezren néztek végig (gondolom boldogságtól ragyogó arccal és sokan könnyezve) a jeles folyóirat szerint. Amely a kor nyelvezetének megfelelően azon lelkendezik, hogy az anyag méltó demonstrációja a falu és a város egyre mélyülő barátságának.

video
Díszelőadás az Operaházban.

Írják ezt azon padlássöprések közepette, amelyek mögött a falusiak a "nadrágos embereket" látták, akik mindig is a városokban laknak. Amúgy sajnos ezt a kis kiállítást is (kár, hogy az egykoron 32 termet megtöltő anyag egészen kis töredéke került csak a tárlókba) leginkább csak a városiak, no meg külföldiek nézik, és még arra is gondolhatnak, hogy lám, mennyire megalázkodott megint ez a magyar paraszt. Pedig csak élni akart.

Pálffy Lajos

Rakosi60@neprajz.hu
Néprajzi Múzeum 2012. 03.09.-05.01.

• Publikálva: 2012.04.26. 12:49 • Címke: történelem, kiállítás, videó