a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A festőfejedelem, akiről testalkatot is elneveztek
1640. május 30-án halt meg Antwerpenben Peter Paul Rubens, a barokk
festőfejedelem, aki szerette a nagyszabású mitológiai témákat, a szenvedélyes
jeleneteket, tökéletesen megkomponált képeit életerőtől duzzadó alakok
népesítették be.Apja, egy kálvinista vallású jogász 1568-ban, a spanyolok elleni németalföldi szabadságharc kitörésekor Németországba menekült, és a lázadás élére állt Orániai Vilmos herceg feleségének kölni udvarában lett tanácsos. A féltékeny Vilmos azonban azzal gyanúsította meg, hogy a hercegnő szeretője, és börtönbe vettette. Szabadulása után Siegen városába ment, 1577. június 28-án ott született fia, Peter Paul. Az idősebb Rubens 1579-ben meghalt, özvegye ezután visszatért Antwerpenbe. Fia katolikus hitben nőtt fel, de kiváló humanista nevelést is kapott. Rubens első ismert műve, a Fiatal férfi képmása 1597-ben született, a következő évben már az antwerpeni Szent Lukács festőcéh tagja volt. 1600-ban Gonzaga mantovai herceg szolgálatába állt, aki híres művek másolásával bízta meg. Rubens beutazta Itáliát, járt Velencében és Rómában, nagy hatást gyakoroltak rá Michelangelo, Leonardo, Veronese alkotásai. Megismerte Carracci és Caravaggio barokk stílusát is, mely a természethűséget a reneszánsz mesterek heroizmusával ötvözte.
Lerma hercege
1603-ban diplomáciai útra küldték Spanyolországba, itt ismerte meg III. Fülöp király hatalmas gyűjteményét. Különösen Raffaello és Tiziano képeit tanulmányozta tüzetesen, és megfestette Lerma hercegének lovas portréját is. 1604-ben tért vissza Itáliába, ahol számos portrét festett, s elkészítette a római Santa Maria Vallicella-templom oltárképét (Madonna a szentekkel és angyalokkal). Amikor hírét vette anyja betegségének, 1608-ban hazaindult, de késve érkezett. Hírneve megelőzte, Habsburg Albert spanyol kormányzó udvari festőjévé fogadta, így mentesült a hivatalos kötöttségek és az adó alól. Műhelyt alapított, pazar házat építtetett, és elvette feleségül a 19 éves Isabella Brantot, egybekelésüket Kettős önarcképén örökítette meg.
Rubens és Isabella Brant
Gazdag könyvtárat és műgyűjteményt halmozott fel, műhelyében valóságos tömegtermelés folyt, a megbízatások tömegének tett eleget. Az itt dolgozó festők és festőinasok útmutatásai alapján készítették el a képek vázlatát, ő maga csak az egységesítést és a részletek kidolgozását végezte.
Albert 1615 körül
A festőt 1621-től Albert özvegye diplomáciai megbízással Európa udvaraiba küldte, részt vett a hollandokkal kezdett béketárgyalásokon is. Ekkor már egész Európa festőfejedelemként ismerte és tisztelte, az uralkodók és miniszterek modellt ülve vitatták meg vele az államügyeket. 1622-ben Párizsba utazott, ahol 21 képpel díszítette a Luxembourg-palotát; ez a híres Medici-sorozat, amely Medici Mária és IV. Henrik francia király életének fontosabb jeleneteit örökítette meg. 1626-ban meghalt a felesége, fájdalmát munkába temette, és egyre több diplomáciai megbízást vállalt. I. Károly angol király kérésére közbenjárt az angol-spanyol viszály megoldása érdekében. A formalitásokra oly sokat adó spanyol uralkodó, Habsburg IV. Fülöp kezdetben fogadni sem akarta a polgári származású küldöttet, de aztán lenyűgözte Rubens művészete és kifogástalan viselkedése. Az 1630. november 15-én aláírt szerződés után mindkét országban lovaggá ütötték. Festő mivoltát ekkor sem tagadta meg: tárgyalásai során Madridban Tiziano műveit tanulmányozta, és megismerkedett IV. Fülöp udvari festőjével, Velázquezzel, Londonban pedig megfestette a Whitehall Lakomaházának mennyezetképét.
A Whitehall Lakomaházában ilyen pompás látvány fogad, ha felnézünk
1630-ban, már túl az ötvenen, újra megnősült, elhunyt felesége 16 éves unokahúgát vette el, aki öt gyereket szült neki. A festő gyakran szerepeltette képein, több alkalommal ábrázolta Vénuszként. Festészetében egyre inkább a megtalált családi boldogság, az életöröm témája lett uralkodó. Nem vállalt több vallási témájú megbízást, inkább tájképeket festett. Élete utolsó szakaszában sokat gyötörte a köszvény, 1640. május 30-án halt meg Antwerpenben. Ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra a Szent Jakab-templom főoltára alatti kriptában.
Vénusz a tükörrel
Rubens számára a legtágabb keret is szűknek bizonyult, maga szabta meg határait, mert erejét korlátlannak érezte. „Bevallom” – írta 1621-ben –, „hogy természetes hajlamomnál fogva inkább vagyok alkalmas arra, hogy nagyon nagy műveket hozzak létre, semmint kis kuriozitásokat.” Képei a világ számos múzeumában megtalálhatók, több alkotását őrzi a Szépművészeti Múzeum. Sokáig elveszettnek hitt Az aprószentek lemészárlása című vásznáért 2002-ben 49,5 millió angol fontot adtak, klasszikus mester képéért csak 2013-ban fizettek többet (akkor egy Leonardónak tulajdonított kép kelt el drágábban).
MTI/mandarchiv