a rovat írásai

Elhunyt Gross Arnold festőművész, grafikus

Életének 86. évében csütörtökön Budapesten meghalt Gross Arnold Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, festőművész, a nemzet művésze – tájékoztatta az MTI-t pénteken a művész családja.

Maillol hatása a magyar szobrászatra

A Rippl-Rónai és Maillol című nagykiállításhoz kapcsolódva Aristide Maillol magyar szobrászatra gyakorolt hatását vizsgálja a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) csütörtöktől látogatható kamaratárlata.

​Forradalmi festészet az erdőszélen

Ha megkérdezzük, kik voltak az első festők, akik állványukkal és ecseteikkel kivonultak a természetbe, akkor legtöbben az impresszionistákat fogják emlegetni. Pedig őket jó húsz évvel megelőzte egy társaság, a barbizoniak, akik ki mertek menni a műterem ajtaján, otthagyták Párizst és letelepedtek a fontainebleaui erdő szélén. Közéjük tartozott a 140 éve halott Jean-François Millet, aki nem csak a francia vidéki tájat festette, hanem az ott élő embereket is. Egyesek szerint túl komor színekkel.

A breton, akire féltékeny volt Breton

Volt valami abban a fiatalemberben, aki 1922-ben, leszerelve a katonaságtól meglátott egy Giorgio de Chirico képet, és festő lett. Mégpedig jól jegyzett művész, a szürrealisták egyik ikonja. Pedig Dalí és Max Ernst mellett nem volt egyszerű levegőhöz jutni egy breton hajóskapitány fiának.

​A Nagy Háborúról mai fejjel, olajjal, ecsettel, mindennel

A Nagy Háború 1917-ben, az USA belépése után eldőlt. A húsdaráló persze tovább működött, a katonák harcoltak, a költők lelkesítettek, a haditudósítók – köztük a festőművészek – hőstettekről számoltak be. Talán csak Mendnyánszky László volt a kivétel, akinek jórészt vázlatban maradt háborús képein már megjelenik a borzalom, a szenvedés, az öldöklés hiábavalósága is. 100 év után is ezeket a végkövetkeztetéseket láthatjuk viszont a Vigadó Galéria 56 művészt felvonultató, megemlékező kiállításán.

Helyreállítják William Turner egykori házát

Helyreállítják és megnyitják a nagyközönség előtt Joseph Mallord William Turner (1775-1851) angol romantikus festő egykori twickenhami otthonát, amelynek rekonstrukcióját 1,4 millió fonttal (570 millió forint) támogatja a brit nemzeti lottóbevétel bizonyos hányadát örökségvédelmi és kulturális célokra fordító Örökségi Lottóalap.

Szegény amerikai magyarok

Első pillanatra is nagyon jó ötletnek tűnt, hogy fiatal fotográfusokat küldünk a messzi New Yorkba, hogy megnézzék, hogyan élnek ott manapság a magyarok. Igen, friss agyak és szemek kellenek az ilyen feladathoz, gondoltam, miközben a Capa Központba tartottam.

​A házasság nagy nyavalya

Nem én mondom, hanem Györffy Gábor írta rá ezt a sommás megállapítást egy Mai Manó által fényképezett, őt és családját ábrázoló fotográfia hátlapjára. A Mai Manó Ház névadója, a Nagymező utca 20. építtetője kora elismert gyerekfényképésze volt, 300 műtermi fotográfiáját láthatjuk egykori házának második emeletén.

​A barátság legyőzi a háborúkat és a hegyeket

Minden szakmai féltékenységet, irigységet mellőző barátság is lehet két művész között, erre jó példa a katalán Maillol és a magyar Rippl-Rónai története, akik előbb közel tíz esztendőt voltak együtt Franciaországban, majd Rippl-Rónai haláláig leveleztek és tervezgették a találkozást. A két, egymásra is ható művész párhuzamos életútjáról a Magyar Nemzeti Galériában láthatunk egy remek kiállítást.

Alan Sonfist és a land art kezdetei a Szépművészeti kamarakiállításán

Alan Sonfist Időtájkép címmel a land art (környezeti művészet) legismertebb alkotóját és az irányzat kezdeteit mutatja be a Szépművészeti Múzeum csütörtökön megnyílt kamarakiállítása.

Rekordáron kelt el az amerikai filmben felfedezett festmény

Hetvenmillió forintért kelt el Berény Róbert mintegy kilenc évtized után, kalandos körülmények között hazakerült, Alvó nő fekete vázával című főműve a Virág Judit Galéria szombat esti aukcióján, amelyen csaknem 220 tételt kínáltak az érdeklődőknek a Budapest Kongresszusi Központban. Ennyi pénzt még nem fizettek Berény-képért.

Művészet összes cikke »

Visszafele írott mitológia

Rába Lilla életművéből készült kiállítás és emléktábla-avatás

rábalillaleadRába Lilla festő- és grafikusművész életművéből nyílik kiállítás.

Rába Lilla tragikusan korán elhunyt festő- és grafikusművész születésnapjának emlékére 2012. május 3-án emléktábla-avatásra kerül sor, valamint családja gondozásában életművéből kiállítás nyílik.

A gyermekkorában is szenvedélyesen rajzoló és festő művész előbb a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára jelentkezett, ahol 1978-ban summa cum laude végzett. Később Budapesten, a II. számú Szemészeti Klinikán dolgozott tanársegédként, de mindemellett továbbra is festett és készített grafikákat is. 1982-ben Almásy Aladár biztatására kezdett komolyan foglalkozni a rajzzal és a festészettel. Alkotásai nagyon sokszor egyfajta mitologikus korra, biblikus eseményekre utalnak, de több grafikáján is felfedezhetőek erotikus utalások. Munkásságának különleges ízt ad balkezessége, ami, a művésznő saját bevallása szerint egyfajta visszafele mutató írásirányt jelez, amelynek jelei fellelhetőek rajzain, grafikáinak címeiben és szignatúráiban. Munkái megjelentek az Élet és Irodalom, a Magyar Napló és Lege Artis Medicinae hasábjain is.

Az emléktábla avatására, május 3-án, csütörtökön 16.00 órakor kerül sor, a XIII. kerület, Jászai Mari tér 5. számnál. Pályatársára Paulikovics Iván szobrászművész emlékezik. Ezután az Újlipótvárosi Klub-Galériában (XIII. kerület, Tátra utca 20/b) Wehner Tibor művészettörténész megnyitja Rába Lilla életműtárlatának kiállítását, amely május 28.-ig megtekinthető.

• Publikálva: 2012.05.03. 14:50 • Címke: meghívó, ajánló, évforduló, kiállítás

Kapcsolódó dokumentumok