a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Az extravagáns csomagolóművész
Christo, a bolgár származású amerikai tájművész alkotásainak gyökerei állítólag onnan erednek, hogy még Bulgáriában azt a feladatot kapta, hogy az utak mentén tüntessen el
mindent, ami rossz fényt vethet a szocialista országra a külföldi
turisták előtt. Mások szerint művei a nyugati fogyasztói
társadalom csomagolásmániájának kritikái. Az biztos, hogy meghökkentő és szemet gyönyörködtető alkotásai turisták millióit vonzzák szerte a világon.Hriszto Javasev néven született 1935. június 13-án egy gabrovói gazdag polgárcsaládban: apja üzletember, anyja a szófiai Képzőművészeti Főiskola titkárnője volt. Művészi tanulmányait 1953-ban a szófiai Képzőművészeti Főiskolán kezdte, majd a prágai Képzőművészeti Akadémián folytatta. 1957-ben egy vasutas megvesztegetésével sikerült disszidálnia Bécsbe, de egy szemeszter után a bécsi Képzőművészeti Akadémiát is otthagyta. Először Genfbe, majd 1958-ban Párizsba utazott, ahol portréfestésből próbált megélni. Ott ismerkedett meg a vele egy napon, de Marokkóban született Jeanne-Claude Denat de Guillebonnal, aki az életben és a művészetben is társa lett. A házaspár 1964-ben telepedett le New Yorkban.
Christo mindig is vonzódott a tárgyak beburkolásához, titokzatossá tételéhez. Hazájában fiatal művészként kapta feladatul – több társával együtt, hogy a nemzetközi utak, vasutak mentén takarjanak el, tüntessenek el mindent, ami rossz fényt vethet a szocialista országra a külföldi turisták előtt. Egyesek szerint erre vezethetők vissza sajátos művészetének gyökerei, mások szerint művei a nyugati fogyasztói társadalmak csomagolásmániájának kritikájaként foghatók fel. Ő maga extrém alkotásainak rendkívüliségét éppen azok irracionalitásában látja. Mindig is azt állította: műveinek nincs mély esztétikai tartalma, csak a szemlélő pillanatnyi örömét szolgálják, és hogy az ismerős tárgyak, tájak elrejtésével fedezzék fel újra azokat.
Vasfüggöny, 1962, Párizs
A művészpáros 1962-ben Párizsban a hatóságok beleegyezése nélkül olajoshordókkal zárta el a Szajnához közeli Visconti utcát, az installációnak a berlini fal elleni tiltakozásul a Vasfüggöny nevet adták. Christo nevét ez az extravagáns kísérlet tette ismertté, nem első kiállítása, amelyet épp akkor nyitottak meg a francia fővárosban.
Running Fence, Kalifornia, 1976
A sikeres bemutatkozást további gigantikus, költséges és hosszú előkészítést igénylő műalkotások követték. 1969-ben Sydneyben a tengerpartot burkolta be, a 2,4 kilométer hosszú, 26 méter magas, 93 ezer négyzetméternyi anyag felhasználásával és több mint száz munkás közreműködésével készült installáción 17 ezer munkaórát dolgoztak. 1972-ben az Egyesült Államokban, Colorado államban két hegy között feszítettek ki narancssárga óriásfüggönyt (Valley Curtain), 1976-ban Kaliforniában 40 kilométer hosszú, 5,5 méter magas tengerpartig futó kerítést húztak fel (Running Fence), ehhez 59 farmercsaládot kellett meggyőzniük, számos bürokratikus akadályt kellett leküzdeniük. 1983-ban 11 floridai szigetecskét kerítettek körül közel 604 ezer négyzetméter rózsaszín polipropilénnel, több mint 3 millió dolláros költséggel (Surrounded Islands).
Surrounded Islands, Florida, 1980-83
1985-ben a párizsi Pont-Neuf hidat burkolták sárga nejlondrapériába, az 1991-es Esernyők projektben hat méter magas és kilenc méter széles ernyőket állítottak fel: Kaliforniában 1760 sárga, Japánban 1340 kék esernyőt illesztettek a tájba egy időben. 1995-ben Berlinben a Reichstagot vonták be megfagyott vízesést szimbolizáló, csillogó ezüstszínű drapériával. Az ehhez szükséges engedélyek beszerzése két évtizeden át tartott, az 5-7 millió dolláros költséget az előzetes tervek, vázlatok, rajzok eladásával teremtették elő, a látványos produkció több millió turistát vonzott.
The Umbrellas, Japan-USA, 1984-91 (fotó: , Wikimedia)
Christo 2005-ben 37 kilométer hosszú aranyfolyót varázsolt a téli fák közé a New York-i Central Parkba sáfrányszínű textíliával burkolt, 7503 kapuból álló (The Gates) köztéri fantáziájával. 2013-ban egy 90 méter magas és 50 méter átmérőjű, áttetsző fehér szövetből varrt léggömbbel, „levegőcsomaggal” töltötte meg az oberhauseni ipari műemléket, a Gasometert. A 177 ezer köbméter űrtartalmú objektumot (Big Air Package) csak két fúvóberendezés által fölfelé áramoltatott levegő tartotta fenn, újdonsága volt, hogy annak belsejében is sétálhattak a látogatók.
A becsomagolt Reichstag, Berlin, 1971-95
A meghökkentő és szemet gyönyörködtető látványosságok művészét számos díjjal ismerték el, többek között 1995-ben megkapta a rangos japán Praemium Imperiale-díjat, 2011-ben a New York-i Művészeti Akadémia tagjai sorába választotta.
Christo és Jeane Claude (fotó: Martin Dürrschnabel, Wikimedia)
Christo felesége 2009-ben bekövetkezett halála óta egyedül dolgozik, jelenleg három projektje is folyamatban van. A Mastaba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Abu-Dzabiba megálmodott csonka piramis, amelynek terve 1977 óta foglalkoztatja, 150 méteres magasságával a világ legnagyobb szobra lenne. Tavaly indította újabb projektjét az olasz Iseo tónál, ennek keretében két hétig 70 ezer négyzetméternyi sárga szövettel vonnának be a vízen lebegő műanyag elemekből készült, ideiglenes dokkrendszert, amelyen sétálni is lehetne. 2015 nyarára tervezi az Arkansas folyó Colorado állambeli 68 kilométeres szakaszának ezüstös szövettel való beborítását. Ezek az installációk is ingyen tekinthetők majd meg, hogy szépséget és örömet nyújtsanak az arra járóknak.
Christo és Jeanne-Claude minden megvalósult, tervezett és folyamatos projektjét honlapjukon lehet megnézni, gyönyörű fotókkal.
MTI/mandarchiv