a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Horti Pál, a magyar szecesszió mestere
150 éve,
1865. június 18-án született Horti Pál, a 19-20. század fordulójának kiemelkedő tehetségű
iparművésze, a népies szecesszió jellegzetes képviselője. Megpróbálta a nemzeti formakincset és a modern stílust összekapcsolni, munkáival Amerikában is nagy sikert aratott.Hirth Pál néven Pesten született, apja városszerte ismert, vagyonos szabómester volt. 1881-től a Mintarajziskolában tanult, 1886-ban szerzett rajztanári képesítést. Eredetileg festőnek készült, a müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd Párizsban és Londonban folytatta tanulmányait. 1890-től Budapesten, a Székesfővárosi Iparrajziskolában tanított, érdeklődése ekkor fordult végérvényesen az iparművészet felé.
1897-ben az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán karosszékeivel mutatkozott be. 1899-ben elnyerte a vallás- és közoktatási miniszter aranyérmét. Iparművészeti tervei a Mintalapokban és a Magyar Iparművészetben jelentek meg, tervezett kerámiákat, kísérletezett mázakkal, rajzolt könyvdíszeket és címlapokat, készített ékszereket és ötvösmunkákat is. Nemzetközi érdeklődést kiváltó zománcoló eljárást fejlesztett ki, amelyet a berlini Gladenbeck cég vásárolt meg. 1900-ban a párizsi világkiállításon szőnyegterveiért és Balogh Jánossal közösen készített képkereteiért aranyérmet, kerámiáiért elismerő oklevelet kapott, hazatérve a világkiállításon szerzett érdemeiért megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.
Horti Pál: Szőnyeg, 1901 (forrás: OSZK)
1901-ben Vas és Somogy vármegyében saját gyűjtést is végzett. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter 1902-ben egy budapesti központi agyagipari műhely felállítását határozta el, és a művészeti vezetést rá bízta. Horti megpróbálta a nemzeti formakincset és a modern stílust összekapcsolni. „Lehet valaki a modern stílus híve anélkül, hogy a nemzeti stílus fennmaradt formáit megvetné” – jelentette ki egyik előadásában.
Kancsó az Ipaművészeti Múzeumban (forrás: Wikimedia)
1902-ben a torinói nemzetközi iparművészeti kiállításon a magyar anyag egyik rendezője volt, tevékenységét diplomával ismerték el. Az 1904. évi Saint Louis-i világkiállításon ő tervezte a kalotaszegi templomtornyokra emlékeztető magyar iparművészeti installációt és a szépművészeti kiállítást, tevékenységét Nagydíjjal jutalmazták. Ugyanebben az évben feleségével New Yorkba költözött, ahol elhalmozták megbízásokkal: bútorokat, üvegfestményeket, mozaikokat tervezett, grafikákat készített. 1906-ig maradt az Egyesült Államokban, a Cincinnatiben működő Shop of the Crafters cég egyik vezető tervezője volt. Bútorait Hungarian furniture néven emlegették Amerika-szerte, a tengerentúlon készült terveiből a Magyar Iparművészet című folyóirat is közölt hat vázlatot.
Horti Pál könyvszekrénye a Vasárnapi Újságban (forrás: Digitális Képkönyvtár)
1906 tavaszán a magyar kormány ösztöndíjával Mexikóba utazott, hogy a prekolumbiánus indián kerámia emlékeit tanulmányozza, és megvesse egy gyűjtemény alapjait. Közép-Amerikában is az ősmagyar művészet emlékeit kereste, és a feltételezett magyar-taraszk (közép-amerikai indián népcsoport) nyelvrokonságot kutatta. Vélhetőleg ekkor fertőződött meg a maláriával, a betegség tüneteit először San Franciscóban tapasztalta. Néhány hét múlva folytatta útját, Japánba, Kínába és Szingapúrba utazott tovább, hogy felkutassa eleink művészeti emlékeit. Megírandó könyvében, amelynek A forma és a vonal nyelve címet szánta, az ősi kultúrák magyarokéval rokonítható formakincsét gyűjtötte volna össze. A hazafelé vezető úton betegsége kiújult, és 1907. május 25-én, negyvenkét éves korában Bombayben meghalt. Holttestét hazaszállították, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Petróleumlámpa (forrás: Digitális Képkönyvtár)
Horti Pál kiemelkedő életművének csak töredéke maradt fenn, az Iparművészeti Múzeum több alkotását őrzi. Bútorain a magyar népművészet motívumkincse mellett a szecesszió nemzetközi áramlatainak – a francia-belga art nouveau, a német Jugendstil, a bécsi Sezession, az angolszász Arts & Crafts – hatása is megfigyelhető. A népművészet formakincse bútoraira és fazekas munkáira egyaránt rányomta bélyegét. 1982-ben Koós Judith tollából tudós könyv jelent meg róla Horti Pál élete és művészete (1865-1907) címmel az Akadémiai Kiadó gondozásában.
MTI/mandarchiv