A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
1879. december 18-án született Münchenbuchseeben, Bern közelében. Szülei muzsikusok voltak, ő maga is ígéretesen hegedült, tizenegy évesen már a berni szimfonikus zenekarral lépett fel. Gimnazistaként verseket és drámákat írt, remekül rajzolt, és sokáig nem tudott választani a zene, az irodalom és a festészet között. Végül a képzőművészet mellett döntött, Münchenben a képzőművészeti akadémián képezte magát. Tanárai úgy vélték, hogy a színekhez nincs érzéke, ő maga pedig úgy érezte, hogy soha nem fog megtanulni festeni, ezért 1901-ben hazatért, majd itáliai utazást tett. 1903 és 1905 között készítette első jelentős műveit, az Inventionen (Felfedezések) című szatirikus rézkarcok újfajta rajzstílusát a groteszk elemek és eltorzult alakzatok jellemezték. „A művészet nem másolja a láthatót, hanem láthatóvá tesz” – vallotta Klee.
Paul Klee szülőháza, ma nevét viselő iskola (forrás: Wikimedia)
1906-ban elvett egy bajor zongoratanárnőt, és Münchenben telepedett le. Képzőművészeti és zenei kritikákat írt, tanított és illusztrált, de főleg felesége zenetanári jövedelméből élt. Rajzaira felfigyeltek, de karikatúráit nem fogadták el. Először 1905-ben jutott el Párizsba, ahol az impresszionisták, majd Van Gogh és Cézanne hatottak rá. A gyermekrajzok eszközei is megragadták, olyannyira, hogy saját kiskori rajzait is beválogatta híres műveiből összeállított mappájába.
Kairuani látkép, 1914 (forrás: Wikimedia)
1911-ben csatlakozott a Der Blaue Reiter (A kék lovas) művészcsoporthoz, Franz Marc és Vaszilij Kandinszkij társaságához, ők ébresztették rá az absztrakció és a látomásosság lehetőségeire. A színekkel kezdett kísérletezni, de az avantgárdra jellemző, harsogó színek helyett sápadt tónusokat használt egy-egy tömbben, minimális átfedésekkel. Karikírozó készsége és gyerek-stílusa sajátos egységgé olvadt össze, s a kubizmus geometriai formáit is alkalmazta. 1914-ben rövid időre Tunéziába utazott, s az ottani fények ösztökélő hatására bekövetkezett a nagy áttörés. „A színek valósággal birtokba vettek” – mondta később.
Egyenruhában (forrás: Wikimedia)
Az első világháború alatt, 1916-ban besorozták a német hadseregbe, tartalékosként hivatali munkát végzett, és repülőgépekre festett álcázást. A háború után elismertsége nőttön-nőtt, képeit egyre magasabb áron vásárolták. 1921-től Walter Gropius meghívására a Bauhausban tanított, a húszas években Amerikában tett felolvasókörutat, majd megrendezték első párizsi kiállítását. 1925-ben jelent meg Pedagógiai vázlatkönyve, a Bauhausbuch.
Paul Klee und Wassily Kandinsky lakóháza Dessauban, ahol a Bauhaus feloszlatása után, 1926-tól laktak (forrás: Wikimedia)
1931-ben a Düsseldorfi Művészeti Akadémia professzora lett, állásából 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után eltávolították. 1937-ben számos képe szerepelt a nácik által „az elfajzott művészetről” rendezett kiállításon, a német közgyűjteményekben szereplő alkotásait lefoglalták. Művészete ezekben a zavaros években teljesedett ki, e korszakának leghíresebb alkotása az Ad Parnassum (1932), amely a pointillizmus jegyében, apró pontszerű ecsetvonásokkal született. Évente több száz képet festett, ezek közül sok zenei témájú, de sok irodalmi utalás is akad alkotásaiban. Klee sohasem kötelezte el magát egyetlen stílusnak sem, ugyanakkor új szintézist teremtett korok és kultúrák, ábrázolás és ornamentika között.
Eros (1923)
Ad Parnassum (1932)
Macska és madár, 1928 (forrás: Wikimedia)
A Bernbe költözött művész végzetes betegségének első jelei 1935-ben, tüdőgyulladás formájában jelentkeztek. Paul Klee 1940. június 29-én halt meg a Locarnóhoz közeli Muraltóban, csak halála után diagnosztizálták nála a scleroderma (szisztémás szklerózis) autoimmun betegséget.
Paul Klee feleségével, Lilyvel és Bimbo nevű macskájukkal
Műveinek kiállítási jogáért sokáig versengett Svájc és Németország, végül az előbbi győzött. 2005-ben nyílt meg a berni Paul Klee Centrum, ahol a művész csaknem négyezer alkotása közül egyszerre 150-et mutatnak be, állandóan cserélve a képeket. 2000-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban nyílt kiállítás, amelyen Klee mellett Joan Miró és Yves Tanguy képei voltak láthatók. Művei számos alkotóra voltak megtermékenyítő hatással, többek között a Kodály- és Bartók-tanítvány, 1949 után Svájcban élő Veress Sándor zeneszerző is írt darabot Hommage a Paul Klee címmel két zongorára és vonószenekarra.
Paul Klee Központ, Bern, Renzo Piano épülete
MTI/mandarchiv