a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Szoborszabadítás gyalogszerrel
Gyalog indul Erdélyből Londonba Bartha Ernő szobrászművész, hogy
rendezze azoknak a nagy méretű szénaszobrainak a sorsát, amelyek a
londoni olimpiai játékokkal egy időben tartott Kulturális olimpiára
kerültek a brit fővárosba.A száznaposra tervezett utat, melyre július 18-án indul, a magyarfenesi (Vlaha) birtokán lévő Arkhai szoborpark megnyitása egy éves évfordulóján jelentette be a művész. A Kolozsvártól 20 kilométerre levő szoborparkban többek között azok a nagy méretű, fémvázra szerelt, szénaborítású térplasztikák is láthatók, amelyek mása három évvel ezelőtt Londonba került. Bartha Ernő a Román Kulturális Intézet által meghirdetett pályázatnak köszönhetően három alkotását vihette el Londonba a 2012-es kulturális olimpiára. Az Időspirál című munkáját – melyet az egyik főművének tekint – a londoni Pleasure Gardenben állította fel, de a park 2012-ben kiesett az olimpiai érdekeltség szférájából, és bezárt. Az alkotás három éve be van zárva a parkba.
Szénaszobrok a Millenáris Parkban, 2008-ban (MTI Fotó: Kollányi Péter)
A Felhőkarcoló és a Madár című alkotását a Victoria parkban a tó vizén állították ki. Ezek mai napig is ott vannak, „belakták a helyet”, de ezeket sem mutatták be, nem tüntették fel az alkotó nevét, a munkák címét. Elmondta, a közelmúltban film készült a Londonban rekedt szénaszobrairól.
„Ez egy olyan téma, ami nyugtalanít, rossz érzést vált ki belőlem, és ezt most le szeretném zárni valahogy” – jelentette ki a művész. Hozzátette, a több mint kétezer kilométeres gyalogutat egyfajta tiltakozásnak is szánja, de senkit sem vádolva indul el. Megjegyezte, azért megy gyalog, mert ezzel áldozatot akar hozni a művészetért, de azért is, mert magát az utat is egyfajta művészi kifejezőeszköznek tekinti. Hozzátette, vele gyalogol Bács Ildikó vizuális művész, filmrendező is, útjukról kisfilm készül.
Bartha Ernő sajtótájékoztatót tart Erdélyben, magyarfenesi birtokán, 2012-ben (MTI Fotó: Gazda Árpád)
Bartha Ernő azt tekintette útja céljának, hogy kiszabadítsa a bezárt alkotását, és mindhárom londoni szénaszobra sorsát rendezze. Megjegyezte, az alkotások szerzői jogai másfél éve ismét őt illetik meg.
A szobrászművész korábban az MTI-nek elmondta, vállalhatónak tartja, hogy a mulandó világban az alkotásai is mulandók legyenek. Szénaszobrai – ha nem mozdítják el arról a helyről, ahová felállította azokat – mintegy tíz évig képesek dacolni az időjárással. Bartha Ernő szénaszobraiból Budapesten is láthatott néhányat a közönség a 2008-as tavaszi fesztivál ideje alatt a Millenáris Parkban.
MTI