a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Finom humor mindhalálig
Az egyik legszűkebb elitklub a jó karikaturisták társasága: két kezünkön meg lehet számolni itthon őket. Politikától függetlenül,
konszenzusosan közéjük tartozik az 1952-es születésű Léphaft Pál is.
Most a Forrás Galériában láthatunk egy összeállítást jobbára a 2010-es
években készült remekműveiből.Mert egy karikatúra is lehet remekmű, sőt, ha jobban belegondolunk, annak is kell lennie. Mert a jó karikatúra sokkal több egy szándékosan torzított, gonosz rajznál, nem lehet úgy elegánsan csipkelődni valakivel, hogy gyerekes módon szakállt és sebhelyet firkálunk fényképére. A jó karikatúra, már ha az a célja, finoman tesz nevetségessé, karikíroz ki. Pont úgy, ahogy az újvidéki Léphaft Pál negyven éve csinálja. A magyar szakos Léphaft az újvidéki magyar tévéadás hírszerkesztőjeként és a Magyar Szó újságírójaként kezdte a pályát, és azt is tudjuk, hogy a közélettel, az újságírással foglalkozók közül gyakran kerülnek ki olyanok, akik rajzban is el kívánják mondani a dolgokról a véleményüket. Ami nehezebb ugyan, mint megírni egy jó újságcikket, publicisztikát, de ugyanakkor talán hatásosabb is. Hiszen a hosszú szövegek nagyon untatják a ma emberét, és akkor még nem is beszéltük a semmit sem olvasók hatalmas táboráról. Egy hipermarketes bevásárlókocsiban kucorgó szent családra meg csak rá kell nézni, és már talán tudunk is mindent.
Léphaft nagyon tudja ezt a műfajt, az elgondolkodtató, a közállapotok elé görbe tükröt tartó rajzot, de legalább annyira otthon van a jeles közéleti személyiségek, politikusok és kulturhéroszok karikírozásában is. Nem is véletlen, hogy a Forrás Galériába belépve egyből a válogatott mezbe öltözött, uniós szögletzászló mellett álló Orbán Viktort láthatjuk, vagy éppen Áder Jánost, akinek nem ér le a lába az elnöki bársonyszékről. Semjén Zsolt pedig nem véletlenül került lóhátra, és Markó Béla is szándékoltan szárnyal a rajzon kalapemelve, nemzetiszínű tollal lándzsázva. De nem ússzák meg jeles íróink, költőink és zenészeink sem, Léphaft akár vissza is megy értük a múltba. Így lesz Petőfinek I’ love 1848 feliratú pólója és fülbevalója, Liszt Ferencnek pedig zongorateste. Szent-Györgyi Albert nyakkendője pedig mi más lehetne, mint egy paprika. A maiak közül pedig a falra került Zalán Tibor taizéi keresztjével és jellegzetes hajkoronájával, de hajzatáról Esterházyt is rögtön beazonosíthatjuk. Lator László tollakból eszkábált keresztre van kötözve, Gyulai Líviusz pedig egyik remek rajzát viseli pólójára nyomtatva.
A galéria emelete a már említett, szöveg nélküli rajzoké. Van itt nemzetiszín szalaggal összeöltögetett szelet kenyér, egydollárosok kötegére rajzolt focipálya, vagy éppen a kiállítás emblémájának is használt, tollheggyel ellátott míves kardmarkolat. Egy másik rajzon (a tussal és akvarellel készített munkák c-printjei vannak kiállítva) a karácsonyi vacsora asztala alatt magát meghúzó Máriát láthatjuk a gyermekkel, akiknek a kislány nyújt le lopva egy falatot, a terítőt megemelve. Mert „humor nélkül halál az élet. Élet nélkül humor a halál. Ezért humoralizálni kell, merészen és tiszteletlenül. Mindhalálig” – vallja és vallotta mindig is a rajzoló, és bár a 63 év nem kevés idő, reméljük, hogy jó sok van még előtte, hogy dolgozhasson a mi épülésünkre és szórakoztatásunkra.
Palikatúrák – Léphaft Pál karikatúrái
Forrás Galéria
2015. július 1. – július 15.
Pálffy Lajos